Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat konkrét rendelkezései ismeretében mint korábban gyakorló jogász, illetőleg egy megyei közigazgatást bizonyos értelemben irányító, mondhatom, hogy teljesülnek azok a célok, amelyekre államtitkár úr utalt ezzel a módosító javaslattal.

(13.30)

Jelesül: a közigazgatási bíróság hatékonysága valószínűleg még tovább nő, egyszerűbbé válik a bírósághoz fordulás az állampolgárok számára, és valóban, ezek a szabályok összességében valahol kihatnak Magyarország versenyképességére, annak a javítását jelentik.

Az előbb említett célokat szolgálja a közigazgatási perekben eljáró bíróságok összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, s ezen célt szolgálja az eljárási normák és az egyes ügyek összetettsége közötti megfelelőség biztosítása, a bírósági eljárás egységesebbé, feszesebbé és kiszámíthatóbbá tételének előmozdítása. Kiemelt szempont volt még a kodifikáció során a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtásra kerülő beadványok tartalmi és formai követelményeinek észszerűsítése, az átlátható eljárási szabályok megteremtése.

Az előbbieket alátámasztandó, a törvényjavaslatnak a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényre vonatkozó rendelkezéseiből indokoltnak tartom kiemelni az alábbiakat az egyesbíró előtti eljárásra vonatkozó szabályozáshoz tartozóan: a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény korábban nem adott egyértelmű szabályozást, hogy az adott ügyben egyesbíró vagy tanács jár el. A javaslat e tekintetben immáron egyértelmű szabályokat fogalmaz meg, tartalmaz, ami valóban megkönnyíti, ahogy arra államtitkár úr is utalt, a bírókra való szignálást.

Az új szabályozás lehetővé teszi a bírósági titkárok bevonását a tárgyalás tartásába. Ezekre az egyesbíró előtti eljárásokban kerülhet sor, természetesen bírói felügyelet mellett, ugyanakkor bármilyen tárgyalási feladatot elláthat a titkár. Ez nagymértékben fogja segíteni gyakorlati képzésüket, majdani ítélkezői tevékenységüket. Az is jó gondolat, hogy a polgári perrendtartásnak az ügyészre vonatkozó rendelkezései alkalmazásra kerülhetnek, jelesül az ügyész a közigazgatási eljárásban jogosult lesz fellépni a Kúria 3/2025. jogegységi határozatában foglaltak szerint.

A törvényjavaslat alapján egyszerűsödnek a beadványokra és a keresetlevél-benyújtásra vonatkozó szabályok. Különösen a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelek számára változnak kedvezően ezek a rendelkezések. Ez a szabályozás vonatkozik a keresetlevelek tartalmára, nem kell tartalmaznia a periratokból megállapítható adatokat, illetve arra, hogy az állampolgárok jogosultak a keresetlevelet járásbíróságon jegyzőkönyvbe foglaltatni, illetőleg jogosultak lesznek az alapeljárástól függően járási hivatalon vagy kormányablakon keresztül benyújtani.

Egyértelműbbé váltak az érdekeltek perbe vonására vonatkozó szabályok, amelyek szintén a perek hatékonyabb előkészítését szolgálják. Szigorodnak a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok, amelyre azért volt szükség, mert a korábbi szabályozás lehetőséget adott a perek elhúzására. Ugyancsak a közigazgatási perek mielőbbi befejezését szolgálja az első, úgynevezett előkészítő tárgyalás után előterjeszthető beadványok benyújtása határidejére és tartalmára vonatkozó, valamint a bíróságnak a mellőzésre és a pénzbírságkiszabásra vonatkozó jogköre kiszélesítésére vonatkozó rendelkezések. Vélelmezhetően többen élnek azon új jogintézménnyel, amelynek alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásához való hozzájárulás illetékkedvezményt keletkeztet.

A magam részéről igen fontos és pozitív eljárási szabálynak tekintem, hogy a jelentős közérdekű, összetett ügyek jogszerű és időben történő lezárása elősegítése érdekében a bíróság felhívására a hatóság a per során orvosolhatja a döntés jogalapjára ki nem ható hibákat az eljárási cselekmények pótlásával vagy megismétlésével, megakadályozva ezzel egy újabb per indítását, miközben a módosított döntés jogszerűsége a bírói iránymutatáshoz lesz kötve. Új rendelkezés, hogy a tanács előtti ügyekben meghozott ítéletek rendelkező részét minden esetben írásban, a tanács ülésén kell rögzíteni.

A Pp.-ben, tehát a polgári perrendtartásban a rövidített indokolást tartalmazó ítélet jogintézménye, megfelelve a közigazgatási perrendtartás egyéb eljárási szabályainak, megfelelően átültetésre kerül. Ez is egy nagyszerű új jogintézmény. És annak tekintem azt is, hogy a viszontkereset és a beszámítási kérelem előterjesztésére vonatkozó szabályok is szigorodnak, miként az elkésett kérelmek visszautasításának szabályozása hiátusai is megszüntetésre kerülnek az új szabályozással.

Összefoglalva, megítélésem szerint a törvényjavaslat előrevivő, s minden jogkereső állampolgárnak, aki a közigazgatási bíróság előtti eljárásban részt vehet, kedvező szabályokat tartalmaz. Egyszerűsödik az eljárás, hatékonyabbá válhat a közigazgatási bíráskodás, amely összességében valóban szolgálja Magyarország versenyképességét is.

Mindezek alapján kérem, hogy a parlamenti frakciók támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)