karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

2024-11-06 · 126. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 5:00

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9719 Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

Szöveg4 425 karakter · 10 bekezdés · JSON

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/9719. számú törvényjavaslat az állami vagyongazdálkodást, gazdasági jogi szabályozást és pénzügyi szabályozást érintő törvények módosítását tartalmazza.

A javaslat szerint koncepcionális módosításokkal az állami vagyongazdálkodás racionalizált és gazdaságosabb működést ér el azáltal, hogy a ténylegesen értékesíthetetlen vagy értékesítésben korlátozott vagyonelemek tekintetében eltérő vagyongazdálkodást tesz lehetővé, gyorsítva a kivezetésre szánt vagyon állami vagyonból történő kikerülését, amellyel a vagyonelem szükségszerű kezeléséből eredő költségek csökkenése is várható.

A javaslat több olyan jogalkotási rendelkezést tartalmaz, amellyel Magyarország felkészül pénzmosás elleni rendszerének 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágítására. Az országvizsgálat eredményes, pozitív értékeléssel járó lefolytatása érdekében szükséges például a bank- és fizetési számlák és egyéb pénzügyi eszközök anonim módon történő igénybevételének megtiltása a fennálló ügyfél-azonosítási kötelezettségek megerősítéseként.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok, elsősorban a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény legutóbbi módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye. A javaslat a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében, valamint a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosítja a törvényeket.

Tisztelt Ház! Budapesten a rövid távú, főként turisztikai célú lakáskiadási tevékenység az elmúlt tíz évben felfelé ívelt, rekordszámú szolgáltató jelent meg a piacon. A tevékenység végzéséhez 2019 óta kötelező a regisztráció a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban, továbbá kötelező az önkormányzati nyilvántartásba vétel, illetve 2022-től a szálláshelyek minősítése is. A tevékenység alapvető hatással van a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, erős hatást gyakorol az adott település albérletpiacára és a lakhatási körülményekre. Mindez hatványozottan érvényesül Budapesten, hiszen megemeli a lakások bérleti díját, így korlátozza, sőt esetenként el is lehetetleníti, hogy hosszú távú lakást keresők megfelelő lakáshoz juthassanak. Ennek egyik lehetséges következménye, hogy a helyi lakosság kiszorul a saját városának belvárosából.

Budapesten szinte valamennyi kerületcsoportban emelkedett a kiadó lakások bérleti díja az előző hónaphoz mérten. A budai hegyvidéki kerületekben 0,6, a budai egyéb kerületekben 1,9 százalékkal nőttek a lakbérek. A pesti oldalon a belső kerületekben 2,9, az átmeneti kerületekben 2,1 százalékkal lettek magasabbak, míg a külső kerületekben az előző kéthavi erőteljes emelkedés után 0,9 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban 9-15 százalékos volt a lakbéremelkedés, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti átmeneti kerületeket jellemezte 14,5 százalékkal.

A kereskedelemről szóló törvény módosításának célja a lakhatási helyzet kezelése annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi helyzettől függetlenül minden állampolgár számára biztosított legyen a biztonságos, megfizethető, méltányos lakhatás, ami az emberi méltósághoz, biztonsághoz való alapvető jogok érvényesülésének egyik alapfeltétele, és az egyenlőtlenségek csökkentésének elengedhetetlen eszköze.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a kulturális örökség védelméről szóló, 2001. évi LXIV. törvény „Hatósági kötelezés alcím” rendelkezéseit egészíti ki a nemzeti vagyonba tartozó védett kulturális örökségi elemekre vonatkozó speciális rendelkezéssel, amely szerint az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlékek esetén csak akkor lehet a hatósági kötelezés közvetlen címzettje a tulajdonosijog-gyakorló, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosijog-gyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll.

(10.50)

Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Szeberényi Gyula Tamás — 2024-11-06, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/126-41.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-126-41,
  title = {Dr. Szeberényi Gyula Tamás — 2024-11-06, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/126-41.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}