{"cycle": 42, "id": "126-41", "date": "2024-11-06", "ulnap": 126, "seq": 41, "speaker": "Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)", "p_azon": "s182", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/9719 Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/9719", "duration_s": 300, "position": null, "chars": 4425, "paragraphs": ["DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/9719. számú törvényjavaslat az állami vagyongazdálkodást, gazdasági jogi szabályozást és pénzügyi szabályozást érintő törvények módosítását tartalmazza.", "A javaslat szerint koncepcionális módosításokkal az állami vagyongazdálkodás racionalizált és gazdaságosabb működést ér el azáltal, hogy a ténylegesen értékesíthetetlen vagy értékesítésben korlátozott vagyonelemek tekintetében eltérő vagyongazdálkodást tesz lehetővé, gyorsítva a kivezetésre szánt vagyon állami vagyonból történő kikerülését, amellyel a vagyonelem szükségszerű kezeléséből eredő költségek csökkenése is várható.", "A javaslat több olyan jogalkotási rendelkezést tartalmaz, amellyel Magyarország felkészül pénzmosás elleni rendszerének 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágítására. Az országvizsgálat eredményes, pozitív értékeléssel járó lefolytatása érdekében szükséges például a bank- és fizetési számlák és egyéb pénzügyi eszközök anonim módon történő igénybevételének megtiltása a fennálló ügyfél-azonosítási kötelezettségek megerősítéseként.", "A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok, elsősorban a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény legutóbbi módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye. A javaslat a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében, valamint a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosítja a törvényeket.", "Tisztelt Ház! Budapesten a rövid távú, főként turisztikai célú lakáskiadási tevékenység az elmúlt tíz évben felfelé ívelt, rekordszámú szolgáltató jelent meg a piacon. A tevékenység végzéséhez 2019 óta kötelező a regisztráció a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban, továbbá kötelező az önkormányzati nyilvántartásba vétel, illetve 2022-től a szálláshelyek minősítése is. A tevékenység alapvető hatással van a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, erős hatást gyakorol az adott település albérletpiacára és a lakhatási körülményekre. Mindez hatványozottan érvényesül Budapesten, hiszen megemeli a lakások bérleti díját, így korlátozza, sőt esetenként el is lehetetleníti, hogy hosszú távú lakást keresők megfelelő lakáshoz juthassanak. Ennek egyik lehetséges következménye, hogy a helyi lakosság kiszorul a saját városának belvárosából.", "Budapesten szinte valamennyi kerületcsoportban emelkedett a kiadó lakások bérleti díja az előző hónaphoz mérten. A budai hegyvidéki kerületekben 0,6, a budai egyéb kerületekben 1,9 százalékkal nőttek a lakbérek. A pesti oldalon a belső kerületekben 2,9, az átmeneti kerületekben 2,1 százalékkal lettek magasabbak, míg a külső kerületekben az előző kéthavi erőteljes emelkedés után 0,9 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban 9-15 százalékos volt a lakbéremelkedés, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti átmeneti kerületeket jellemezte 14,5 százalékkal.", "A kereskedelemről szóló törvény módosításának célja a lakhatási helyzet kezelése annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi helyzettől függetlenül minden állampolgár számára biztosított legyen a biztonságos, megfizethető, méltányos lakhatás, ami az emberi méltósághoz, biztonsághoz való alapvető jogok érvényesülésének egyik alapfeltétele, és az egyenlőtlenségek csökkentésének elengedhetetlen eszköze.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a kulturális örökség védelméről szóló, 2001. évi LXIV. törvény „Hatósági kötelezés alcím” rendelkezéseit egészíti ki a nemzeti vagyonba tartozó védett kulturális örökségi elemekre vonatkozó speciális rendelkezéssel, amely szerint az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlékek esetén csak akkor lehet a hatósági kötelezés közvetlen címzettje a tulajdonosijog-gyakorló, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosijog-gyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll.", "(10.50)", "Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}