Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm mindnyájuk türelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat részét képezi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása, amely a kényszertörlési eljárásban 400 ezer forintról egymillió forintra emeli a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű, a céggel szemben bejelentett követelés, illetve a cégvagyon nagyságát. A módosítás az Országos Bírósági Hivatal javaslata alapján a bírósági ügyteher mérséklését célozza. Ezen túlmenően a felszámolási eljárások számának a módosítás eredményeként várható csökkenése hozzájárulhat Magyarország versenyképességének javulásához, és elősegítheti a befektetési hajlandóság növelését is.

Tisztelt Ház! Meg kell említenem a vészhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt érintő módosítást is. Ez a határidő meghosszabbításával 2025. december 31-éig továbbra is lehetővé teszi a felszámoló számára a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban az adós vagyona azon részének leválasztásával történő működtetését, amely a gazdasági tevékenység folytatására és egyben önállóan működőképes egységként történő értékesítésre alkalmas.

A kormány a fenntartható vagyongazdálkodás jegyében 2021-ben az állami vagyongazdálkodás reformját hajtotta végre, elválasztva a stratégiai és nem stratégiai vagyon kezelésének szabályrendszerét. A nem stratégiai vagyon, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény fogalomrendszere kivezetésre szánt állami vagyonként definiál, legfőbb ismérve, hogy megszerzéséhez nem kapcsolódik kifejezett állami szándék a tulajdonszerzésre, a vagyon beáramlására jogszabályi előírások során kerül sor.

A nem szándékolt tulajdonszerzés útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek a közfeladatok ellátásába jellemzően nem vonhatók be, kis értékűek, és piaci módon kevésbé vagy egyáltalában nem hasznosíthatók. Az előbbi jellegzetességek olyan szabályozási környezet megteremtését tették szükségessé, amelyek biztosítják e vagyonelemek mielőbbi kivezetését, azaz állami vagyonkörből történő kikerülését úgy, hogy az állam minél kevesebb költséggel, minél rövidebb ideig, lehetőség szerint csupán ideiglenesen kezelje azokat.

Az állam szempontjából jelentős jövedelemtermelő erővel nem bíró vagyonelemeknek az állami vagyon köréből társadalmilag hasznos módon történő kivezetését elősegítő, gyors és egyszerűsített eljárások jogrendbe illesztése történt meg 2021-ben. Olyan speciális jogszabályi környezet került kialakításra, amely biztosítja, hogy a kivezetésre szánt vagyon racionalizálása, tulajdonjogának átruházása világos kritériumok mentén, gyorsan, egyszerűen, ugyanakkor továbbra is átlátható keretek között történhessen meg.

A kivezetésre szánt vagyon kezelésére bevezetett szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így a javaslat a szervezeti racionalizálás, a költséghatékonyság érdekében fogalmaz meg rendelkezéseket a kivezetésre szánt vagyonkezelő egység, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szervezetébe történő kialakításra.

A szervezeti változás mellett bővül a kivezetésre szánt állami vagyonkör a vissznyereményi anyagokkal és a terhelt ingatlanvagyon-elemekkel.

(10.30)

Szintén bővül az ingyenes vagyonjuttatásban részesíthetők köre a nemzetiségi önkormányzatokkal, magánfenntartású oktatási és egészségügyi intézményekkel, megőrizve így az eredeti elképzelés szerinti, társadalmilag hasznos módon történő kivezetés megvalósításának lehetőségét. A szervezeti változások okán a törvényjavaslat több kisebb terjedelmű, technikai jellegű módosítást is tartalmaz. A fentieken túl a vagyonjogi szabályok keretében új rendelkezésekkel egészülnek ki az állami vagyon hasznosítására, illetve az ingyenes átruházásra vonatkozó jogszabályok.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat állami vagyon ingyenes átruházására is javaslatot tesz az egri főegyházmegye részére a kedvezményezett köznevelési, oktatási közfeladatokba való közreműködés elősegítése érdekében.

Tisztelt Ház! A kormány következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére és elkötelezett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés mellett. A most önök előtt lévő törvényjavaslat számos területen erősíti meg a hazai szabályozást és az érintett intézményeket, eleget téve egyúttal nemzetközi elkötelezettségeinknek is. A törvényjavaslat több olyan jogalkotási rendelkezést tartalmaz, amellyel Magyarország felkészül a pénzmosás elleni küzdelem rendszerének 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágítására. Az országvizsgálat kedvező eredményeinek érdekében egyebek között megjelenik a szabályozásban az anonim számlák és más pénzügyi eszközök kifejezett tiltása. A nemzetközi szakmai konszenzusnak megfelelően a tervezet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer eszközeinek alkalmazását kiterjeszti a tömegpusztító fegyverek nemkívánatos, jogellenes felhasználása elleni fellépésre is.

Szintén a pozitív országvizsgálatot szolgálják az átláthatóságot, valamint a kockázat alapú megközelítést megerősítő módosító javaslatok. Az Európai Unió szintjén a közelmúltban több, a pénzmosás elleni fellépést modernizáló jogszabály elfogadása történt meg. Megszületett a kriptoeszközök piacát szabályozó rendelet, valamint a pénz- és kriptoeszközök, átutalások nyomon követhetőségét, az átutalások érintettjeinek beazonosítását szolgáló rendelet. Az Unió jogalkotói döntöttek továbbá az EU szintű pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóság, az AMLA létrehozásáról.

A törvényjavaslat az uniós jogszabályok hazai végrehajtása érdekében tesz javaslatot a pénzmosás elleni törvény, valamint a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartására vonatkozó törvényi rendelkezések kiigazítására. Az ügyfél-átvilágítás gördülékennyé, egyúttal kockázati alapon megbízhatóvá tétele érdekében a tervezet alapján a természetes személy ügyfelek igényelhetik, hogy a kapcsolattartásra online eszközökkel kerüljön sor. Kiemelten kockázatos esetekben ugyanakkor a szolgáltatók továbbra is elvárhatják az ügyfelek személyes megjelenését. A hazai felügyelő hatóságok, illetve a pénzmosás elleni információs egység működésének hatékonyabbá tételét szolgálják az ügyfél-átvilágítás általános rendszerére és a hatóságok közötti információátadásra vonatkozó javaslatok.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosító rendelkezések célja a fogyasztói érdekek védelmének hatékonyabb megvalósítása és a következetes jogalkalmazási gyakorlat megalapozása. A javaslat egyrészt kivezeti az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű belföldi levélküldeményekre, valamint a hivatalos iratokra az úgynevezett ársapka-szabályozást a külön miniszteri rendelet megalkotásáról szóló felhatalmazó és a további kapcsolódó rendelkezések hatályon kívül helyezésével. Másrészt kiegészíti a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközökre vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozást lehetővé tevő felhatalmazó rendelkezést az ezen eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a nyilvántartást vezető hatóságok eljárására vonatkozó felhatalmazással. Végül a javaslat az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a rögzített ajánlott küldemény fogalmát, valamint az időgarantált és utánküldési szolgáltatás kártérítési átalányát meghatározó rendelkezéseket.

A nemzetgazdasági miniszter a kormány turizmusért, vendéglátásért és kereskedelemért felelős tagja. A törvényjavaslat e felelősségi körökből származó jogalkotási feladatok végrehajtása keretében számos törvény módosítására tesz javaslatot. Az árak megállapításáról szóló, 1990-ben hozott törvény mellékletének kiegészítésével a felszolgálási díj tekintetében a hatósági ár megállapítására jogosult személyként a vendéglátásért felelős miniszter kerül kijelölésre.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának célja az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi 2002/58/EK irányelv egyes rendelkezéseinek implementációja annak érdekében, hogy a hírközlést szolgáló naprakész és releváns helymeghatározási adatokat szolgáltathasson az adatvédelmi előírások megsértése nélkül. A javaslat elfogadásával a felhasználók vagy az előfizetők magánszférája és személyes adatai védelméhez való joga nem sérül, ugyanakkor az anonimizált adatok alkalmasak tudományos kutatások, statisztikai elemzések megalapozásához.

A rövidtávú szálláshelykiadás tevékenység alapvető hatással van a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, és erős hatást gyakorol az adott település albérletpiacára és a lakhatási körülményekre. Mindez hatványozottan érvényesül Budapesten, ahol az elmúlt tíz évben rekordszámú szolgáltató jelent meg a piacon, így a szektor szabályozása különösen indokolt a rövidtávú kiadásra alkalmas szálláshelyek darabszámának ideiglenes korlátozásával a főváros közigazgatási területén. A törvényjavaslat értelmében 2025. január 1. és 2026. december 31. között nem vehető nyilvántartásba új magán- és egyéb szálláshely Budapesten. A javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz a folyamatban lévő eljárásokra, melynek értelmében a moratórium nem vonatkozik azokra a budapesti magán- és egyéb szálláshelyekre, melyek megindították a szálláshely-minősítési eljárást és az önértékelést a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén 2024. december 31. napjáig befejezték.

Tisztelt Képviselőtársaim! A turisztikai ágazat legnagyobb és legátfogóbb digitális fejlesztése a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, amely 2019-ben kezdte meg működését. Az NTAK létrehozásának, majd bővítésének fő célja a versenyképesség növelése és az adatvezérelt döntéshozatal támogatása volt a szálláshely-szolgáltatási szektor, a vendéglátóüzletek és a turisztikai attrakciók digitalizációján keresztül. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban ma már minden hazai szálláshely szolgáltat adatot, 2023-ban pedig a vendéglátóüzletek és a turisztikai attrakciók is csatlakoztak a rendszerhez.

(10.40)

A szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői működésének alapfeltétele a szolgáltatók hatósági nyilvántartásba vétele vagy a működéshez szükséges engedélyek beszerzése, amelyet követően megkezdhető az adott szolgáltatási tevékenység.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításával az NTAK-regisztráció egy olyan működési alapkritériummá válik, amely feltétele annak, hogy az illetékes hatóság az adott szolgáltatót nyilvántartásba vegye. Az intézkedés elősegíti az érintett szolgáltatói körben az NTAK-regisztrációs hajlandóságot. Míg a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátó üzletet üzemeltetők esetében a jogszabályban egyértelműen meghatározott az a hatóság, amely adatszolgáltatásra kötelezettekről nyilvántartást vezet és szankciós hatáskörrel rendelkezik felettük, addig a turisztikai attrakciók üzemeltetői esetében nem határozható meg egy általános felügyeleti jogkörrel rendelkező hatóság. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a turisztikai attrakciók üzemeltetésének engedélyezésére és tevékenységének ellenőrzésére az attrakciók típusától függően különböző minisztériumok, különböző hatóságok jogosultak. Az előbbiekre figyelemmel nem jelölhető ki egységes hatóság az NTAK-kötelezettség betartásának ellenőrzésére, mulasztás esetén a szankciók alkalmazására.

A javaslat szerint a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításával felhatalmazást kap a kormány a regisztrációra és az adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciók, NTAK-kötelezettségek ellenőrzési feladatait ellátó hatóság kijelölésére, továbbá az alkalmazható közigazgatási szankciók is meghatározásra kerülnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó szabályozáson túl a kormányzati munkaszervezés keretében került beépítésre a törvényjavaslatba a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának 2025. január 1-jei változásával összefüggő törvények módosítása. A vonatkozó rendelkezések megalkotásának célja a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló rendelkezések bevezetésén túl a magyar közhiteles nyilvántartások adattartalmát is meghatározó, a fő és egyéb tevékenységek besorolására alkalmas TEÁOR-változásoknak a közigazgatási nyilvántartásokat szabályozó törvényeken történő átvezetése.

Tisztelt Ház! Végül figyelmükbe ajánlom a nagy jelentőséggel bíró, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely tágabb lehetőséget teremt a családok számára az otthonteremtés megvalósításában. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai saját vagy családtagjaik számára felhasználhatják megtakarításukat lakhatásuk, illetve különböző lakáscéljaik megteremtésére, illetve elérésére. Ez az intézkedés könnyebbséget jelent majd a családok számára azáltal, hogy a legnagyobb öngondoskodási céljaik eléréséhez segíti őket egyes akadályok időszakos megszüntetésével.

A felhasználás lehetősége tágabb kört érint azzal, hogy a pénztártagokon túl azok házastársa, továbbá gyermekei is lehetnek kedvezményezettek. Az otthonteremtés mint öngondoskodási forma sokféle lehet, ezért a megtakarítás felhasználási céljainak széles teret enged a javaslat. Lehetőséget ad ingatlanvásárlásra, telekvásárlásra, építésre, ingatlan bővítésére, korszerűsítésére, felújítására. A családok terheinek csökkentése érdekében a javaslat segíti a lakások önerőből történő megvalósítását, valamint az ingatlant terhelő jelzáloghitelek kiváltását is.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/9719. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök úr türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)