Velez Árpád (MSZP)

VELEZ ÁRPÁD (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megint azt várja el a fideszes többség az ellenzéki képviselőktől, hogy megszavazzunk egy biankó költségvetést. Megint úgy dönt a kormány emberek fizetéséről, intézmények működéséről, adók kivetéséről és beszedéséről, hogy fogalma sincsen arról, mi és hogyan alakul majd, mondjuk, fél vagy háromnegyed év múlva.

A hazai és világgazdaság változásairól maximum előrejelzések állnak rendelkezésre, amelyek csak tervek vagy becslések. Jelen pillanatban pontosan senki sem tudja, hogyan fog változni például a kőolaj piaci ára vagy a hazai gazdasági termelés, vagy lesz-e még fagy, jégeső, árvíz, szárazság Magyarországon, vagy hogyan alakulnak az áfabevételek, vagy hol és milyen új háború tör majd ki, hol lesz földrengés vagy áradás.

Megint olyan költségvetése lesz az országnak, amiben köszönőviszonyban sem lesznek az elfogadott számok a valójában teljesülőkkel. Erről önök a legmesszebbmenőkig gondoskodnak. A jövő évi költségvetés megalapozottsága is hadilábakon áll, ha kicsit jobban megnézzük a költségvetési törvényt, akkor szembeötlő, hogy a tényadatok csak 2015-ből állnak rendelkezésre. A 2016. évből még csak szépreményű tervek látszanak, éppúgy, ahogy a 2017. évi számokból is.

Ha még hozzátesszük azt is, hogy önök, kormánypárti képviselők, az idén elfogadták Lázár János javaslatát, hogy bármire lehet forrást teremteni egy egyszerű kormányhatározattal, hogy sajnálatos módon már most is, a jövőben is a parlament megkérdezése nélkül az eddiginél is kevésbé átlátható módon teremthetnek forrást a költségvetés terhére bármikor. Amennyiben tisztában vagyunk ezekkel a tényekkel, akkor ki lehet mondani, hogy a jövő évi költségvetés is egy fiktív költségvetés.

Ha ugyanis nem ismerjük a tényeket, csak a terveket, és a terveket is kényünk-kedvünk szerint alakíthatjuk, akkor csupán fiktív dolgokról beszélgethetünk. Érthetetlen ez a nagy kormányzati rohanás, ami a jövő évi költségvetés elfogadása körül zajlik. Tudjuk, nem egyedi példa, már nem először és nem másodszor alkotnak hónapokkal, évekkel korábban költségvetést, mint azt kellene. Erre a nagy sietségre csupán egy észszerű magyarázat adható, mégpedig az, hogy választási költségvetést akarnak elfogadni, és már most elkezdik kistafírungozni az önöknek kedves embereket, cégeket, vállalkozásokat vagy in­téz­ményeket. Mára eljutottunk oda, hogy ez is mind kendőzetlenül történik.

A most előttünk lévő jövő évi költségvetést tanulmányozva elmondhatjuk, hogy a kormány érdemben a valódi nullás költségvetéshez nem közeledik, sem a pénzforgalmi, sem az eredményszemléletben számolt egyenleg tekintetében, sőt a megállapított magasabb hiánycéllal távolodik attól. Ez alátámasztja azt is, hogy a jövő évi költségvetés tele van trükkökkel, amelyeknek egyetlen feladata van, eltitkolni az igazságot.

Ilyen átlátszó trükk, hogy a kormányzati kiadásokat működési és felhalmozási költségekre osztották szét. Továbbá valamiért úgy határoztak, hogy a működési költségeket kívánják nullszaldósra hozni, amíg a felhalmozási költségekkel szemben ilyen követelményeket nem támasztottak. Ha helyesek a számítások, akkor jövőre 2,4 százalékos, azaz 1166 milliárd forintos deficit lesz, ami magasabb, mint amit az idénre vagy korábban 2017-re terveztek volna. 2016-ra például eredetileg 770 milliárdos deficit volt a terv, ami időközben 1000 milliárdra emelkedett. Az ilyen és ehhez hasonló változtatások miatt nem lehet komolyan venni az önök tavaszi-nyári költségvetését.

A költségvetési hiány 2,4 százalékra történő felemelésével a kormány megsérti az Európai Unió által előírt szabályt, amit a magyar törvényhozás a stabilitási törvénybe is átemelt. A középtávú költségvetési cél Magyarország esetében a GDP arányában 1,7 százalékos deficit teljesítését írja elő a strukturális egyenleg vonatkozásában. A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indoklása szerint viszont a kormány jövőre 2,1 százalékos strukturális deficittel kalkulál. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a kormányzatnak nem sikerült egyértelműen bebizonyítania, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerinti hiánycél eleget tesz az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, és a stabilitási törvényen nyugvó követelményének.

(0.30)

Persze közismert, hogy a Költségvetési Tanács inkább elnéző ‑ és finoman fogalmaztam ‑ a kormány politikájával szemben.

A Költségvetési Tanács további kritikákat is megfogalmazott a kormányzattal szemben, ugyanis véleménye szerint a törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy a kormányzat a tartalékokat milyen típusú és mértékű kockázatokra tekintettel tervezte meg. Nem látható pontosan, hogy az 50 milliárd forintot tartalmazó Országvédelmi Alap mértékét és évközi felhasználásának szabályait mire alapozva hozza meg a kormányzat.

A jövő évi költségvetés kiadásait látva szintén el kell gondolkodni, hogy valóban megfelelő időben a megfelelő dolgokra költi-e el az adófizetők pénzét a kormányzat. Ilyen megfontolható tétel lehet például a közmédia több mint 70 milliárdos támogatása.

Erről a támogatásról érdemes egy-két szót külön is ejteni. Tavaly ugyanis a már mondhatni rutinszerűen odaadott évi 70 milliárd forinton felül további 47,2 milliárdos konszolidáción is átesett a cég, mivel az állami támogatásból és a reklámbevételekből sem tudta kigazdálkodni a működését. De itt lehet említeni a kormányzat Várba való költözésének tervét is, ami sok-sok tízmilliárd forintot emészt fel vagy a szin­tén több tízmilliárd forintba kerülő, szűnni nem akaró stadionépítési lázat. Jövőre a tervek szerint ‑ de mint tudjuk, bármikor bármi átírható a költ­ségvetésben ‑ a kormányzat közel 16 milliárd fo­rintot akar elkölteni kormányzati kommunikációra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetésről sok mindent el lehetne még mondani és el is kell, de az biztos, hogy semmi nem úgy alakul majd, mint ahogy itt a kormányzati többség el fogja fogadni. Úgy fogja a kormány saját kénye-kedve szerint szabni-varrni a költségvetést, ahogyan nem szégyelli majd. A kormánypárti képviselőkön a felelősség, hogy hogyan tudják így nyugodt szívvel a nevüket és szavazatukat adni egy kvázi biankó költségvetéshez.

Tisztelt Országgyűlés! A kormányzat által beterjesztett 2017. évi költségvetést ilyen feltételek és körülmények között, mint amelyekről az előbb beszéltem, nem lehet támogatni és megszavazni. Mivel a Magyar Szocialista Párt nem ért egyet a kormányzat pénzköltési politikájával, nem látja valósnak és elfogadhatónak a jövő évi büdzsé számait, ez is fiktív költségvetés, nem fogja megszavazni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)