Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E kései órában az előttünk fekvő 2017-es központi költségvetést egy sajátos nézőpontból, Magyarország uniós forrásainak a felhasználása szemszögéből szeretném tényleg nagyon röviden megvizsgálni.

Képviselőtársaim nyilván emlékeznek rá, hogy egypár héttel ezelőtt, nem is olyan régen itt a tisztelt Ház falai között tartottunk egy vitanapot a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus forrásainak a felhasználásairól. Nos, a vitanapon elhangzott többször, hogy Magyarország történelmet írt abban a tekintetben is, hogy az elmúlt ciklusban százszázalékosan sikerült lehívni az uniós forrásokat, jelesül: 8600 milliárd forint uniós fejlesztési forrás került kifizetésre, és ha ehhez hozzáveszem a hazai kiegészítést, akkor összesen 9223 milliárd forintra rúgott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a következő hétéves ciklusban is ugyanilyen sikeresek legyünk, tehát egyetlenegy cent se guruljon vissza Brüsszelbe, fontos, hogy minden esztendőben, így az előttünk lévő 2017. évben is olyan költségvetése legyen az országnak, ami biztosítja, más szóval elősegíti az uniós források lehívását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát előretekintve a 2017-es esztendőre, az uniós reláció kapcsán fontos megemlíteni, hogy jövőre csak a 2014-2020-as költségvetés forrásai állnak majd rendelkezésre. Tehát tisztán egy fejlesztési időszakból 2020-ig összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésünkre.

A források zökkenőmentes lehívásánál úgy vélem, hogy három fontos szempontot kell érvényesíteni. 1. Egy ütemezett, gyors lehívást, ami annak érdekében szolgál, hogy ne maradjon aránytalanul sok kifizetés a fejlesztés utolsó, záróéveire; 2., hogy a versenyképes gazdasági szerkezetet segítse elő; 3. regionális fejlesztési különbségeket csökkentsen.

Ami az első szempontot illeti, tehát az ütemezett forráslehívást, én azt mondom, hogy a költségvetés egy rendkívül ambiciózus tervezést tartalmaz. Az idei évhez képest több mint 50 százalékkal magasabb kiadási összegek szerepelnek, például az uniós fejlesztések cím alatt. A tételek között kiemelkednek a kohéziós politika programjai 1882 milliárd forint összegben.

Nézzük a vidékfejlesztést! 206 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, a közvetlen területalapú támogatások pedig 400 milliárd forintot jelentenek a gazdák számára.

A hazai költségvetési hozzájárulás vagy befizetés mértéke, ha megnézzük az európai uniós költségvetésben, a korábbi évekhez hasonlóan alakul, tehát összesen 317 milliárd forintot tesz ki.

(0.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében 2017-ben több mint 2100 milliárd forintot tesz ki az uniós támogatásokkal megvalósuló programok keretösszege. Az uniós támogatások ilyen mértékű felhasználásának zökkenőmentes feltétele az, hogy a magyar forrásokból közel 700 milliárd forinttal, azaz, ha jól számolom, a GDP több mint 2 százalékának megfelelő összeggel egészítsük ki az Európai Unióból származó bevételeket. Tehát ez azt is jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenlegi 2016. év után, amikor is az EU-transzferek lehívásának természetes ciklikussága miatt az uniós támogatások összege mérséklődik, jövőre jelentős források állnak majd rendelkezésre, úgymond dinamizálva hazánk növekedési ütemét is. Úgy látom, tisztelt képviselőtársaim, hogy eme am­biciózus célok mellett sem adja fel a kormány ‑ na­gyon helyesen ‑ a fegyelmezett költségvetési politikát, hiszen továbbra is bőven 3 százalék, a maastrichti kritérium alatt várható a költségvetési hiány, és a GDP-arányos államadósság 70 százalékra zsugorodik. Ez a tendencia nem egyszeri, hanem 2011 óta, ha megnézzük, folyamatosan és kiszámíthatóan jellemzi a költségvetést, tükrözve a választott gazdaságpolitika helyességét.

Egyébként megjegyzem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen eredményeket maga az Európai Bizottság is elismeri. Nevezetesen, az európai szemeszter keretében kibocsátott jelentések és ajánlások révén, mint azt legutóbb a bizottsági ülésünkön elemeztük. Az európai szemeszter esetében egy olyan eljárásrendre kell gondolni, ahol is a tagállami költségvetési és gazdaságpolitikákat az Európai Bizottság egy kialakult menetrend keretében koordinálja és véleményezi. Most elég, ha csak az úgynevezett or­szág­jelentést említem, amelyről, mint korábban is már volt róla szó, elismerően szólt az Európai Bizottság, többek között a lakossági devizahitel-állomány teljes kivezetéséről, és megállapította, hogy a növekvő foglalkoztatással párhuzamosan csökkent a munkanélküliségi ráta, és a tartós munkanélküliségi arány is csökkent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós források lehívásának másik fontos szempontja nem a felhasználás mértékét, hanem elsősorban a módját érinti. Miképpen szolgálják a források a gazdasági versenyképességet? Miképpen szolgálják a források a regionális különbségek csökkentését? Épp az előbb általam is említett elmúlt heti vitanap is jól mutatta, hogy sajnos a 2007-2013-as időszakban a versenyképességi kritérium bizony jócskán hagyott kívánnivalót maga után.

A jövő évben az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás tehát célzottan és jelentős mértékben járulnak hozzá például, ahogy elhangzott államtitkár úrtól is, az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás fejlesztéséhez, de a közlekedés, a környezetvédelem, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A források felhasználásának a hatékonyságát segíti továbbá ebben a költségvetésben, hogy a korábbi pénzügyi időszakhoz képest jelentősen magasabb arányban kerülnek meghirdetésre az úgynevezett visszatérítendő támogatások, amelyek a többszöri kihelyezés által, tehát hosszabb távon tudnak biztosítani finanszírozást a megerősödő vállalkozások jövőbeni folyamatos fejlesztéséhez.

Szintén a költségvetésben a felhasználás hatékonyságát segíti, hogy az uniós programokhoz kifizetett előleg arányának és maximumértékének jelentős emelésére kerül sor. Én ezt nagyon fontosnak tartom. A nagyvállalatokon kívüli kedvezményezetti kör esetében például így az előleg aránya egy adott projekt esetében akár 50 százalékát is elérheti, amíg az előleg felső határa egymilliárd forintra ugrik, ami szintén úgy hiszem, hogy komoly segítséget jelent a magyar kkv-szektor pályázati sikeréhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát azt látjuk, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat összességében megalapozott fejlesztési pályát vázol fel, és biztosítja az uniós források meghatározó hányadát már a ciklus közepéig, hogy fel tudjuk használni. Úgy vélem, ez kiemelkedő jelentőségű Magyarország versenyképessége, gazdasági növekedése szempontjából. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)