Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint azt képviselőtársam is elmondta, az Országgyűlés illetékes bizottsága lefolytatta az általa benyújtott, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti üzleti évére vonatkozó beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat részletes vitáját.

A bizottság a részletes vita során megtárgyalta a jelentés mellékletében szereplő képviselők által benyújtott módosító javaslatot, megvizsgálva egyben azt is, hogy az megfelel-e a HHSZ 42. §-ában foglalt követelményeknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Noha a bizottság nem fogadta el, engedjék meg, hogy reagáljak a benyújtott módosító indítványokra is, ugyanis azokban olyan félrevezető állítások és sugalmazások is vannak, amelyeket muszáj helyretenni.

A képviselő urak mind az öt évről szóló beszámolóhoz nyújtottak be egy-egy módosító indítványt, a lényegi mondanivaló azonban a 2011-es beszá­molóhoz benyújtott indítványokban van, a többi csak egy ÁSZ-vizsgálatot kért, és addig halasztani javasolta a beszámolók elfogadását.

A módosítókban megfogalmazott első állítás az, hogy törvénysértő állapot az, hogy az alap irányító testülete 2o11. május 18-án megkezdte működését, holott csak 2011. május 31-én fogadták el az alap tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó jogszabályt.

Ezzel szemben az az igazság, hogy az alapot létrehozó, 2010. december 22-től hatályos törvény kimondja, hogy az alap legfőbb döntéshozó szerve az alap irányító testülete. A törvény 4-7., illetve 9. §-ai rendelkeznek a testület felépítéséről, hatásköréről, feladatairól. Ennek megfelelően a törvénysértő állapotra vonatkozó állítást el kell tehát utasítanunk.

A második vád úgy hangzik, hogy az alap irányító testülete már 2011. május 18-án felhatalmazta az ÁKK Zrt. vezérigazgatóját egy részletes értékesítési stratégia kidolgozására, de ennek megvalósítására és elfogadására csak 2011. október 6-án került sor. Ezzel szemben az történt, hogy az értékesítési stratégia kidolgozása nem volt jogszabályban rögzített kötelezettség idővonatkozásban. A stratégia írásban rögzítését megelőzően is az értékesítések tekintetében a gyakorlatban azon elvek mentén döntött az irányító testület, amelyet később írásba is foglaltak és elfogadtak. Hozzá kell tenni továbbá, hogy az értékesítési stratégia a későbbiekben is csak irányadóként szolgált, az egyes döntésekkor a stratégia írásban rögzítésekor nem látható piaci változásokat is figyelembe kellett tehát venni.

A képviselők harmadik állítása az volt, hogy az alap 2011. május 31-i létrejöttét követően öt hónapig működött ügyviteli szabályzat nélkül. Ezzel szemben az az igazság, hogy az alapnak nem volt önálló munkaszervezete, így az ügyviteli folyamatok az ÁKK Zrt. belső szabályzatainak megfelelő alkalmazásával kerültek szabályozásra. Így többek között az ÁKK Zrt. 17/2008. számú, vezérigazgatói utasítással kiadott, Bszt. hatálya alá eső tevékenységekre irányadó ügyviteli szabályzata, valamint a 2008-ban elfogadott és az ÁKK és az alap között szerződésben is hivatkozott üzletszabályzata tartalmazta az eredményes működéshez szükséges feltételeket, míg az alap specifikus ügyviteli szabályzata az ÁKK egyébként irányadó szabályzataihoz képest technikai jellegű kiegészítéseket tartalmazott.

(18.50)

A negyedik pontban szintén azzal vádolták az alapot, hogy a transition manager kiválasztására felhatalmazást 2011. május 18-án kapott az ÁKK vezérigazgatója, ugyanakkor a vele való szerződéskötésre csak 2011. augusztus 18-án került sor.

Ezzel szemben az igazság az, hogy egy ilyen nagyságrendű portfólió kezelésére kizárólag versenyeztetési eljárásban kiválasztott, az állam számára legelőnyösebb feltételeket ajánló céget lehetett megbízni, amely kiválasztási eljárás a lehető legrövi­debb időn belül lezajlott. A kiválasztásra meghívásos pályázat útján került sor, mind a meghívottak személyét, mind a pályázati kiírás szövegét az irányító testület hagyta jóvá 2011. június 23-ai ülésén. A pá­lyázat lebonyolítását követően az eredményt szintén az irányító testület hagyta jóvá a szintén 2011. július 5-én lezajló ülésén. Ezt követően a 46/2011. kormányrendeletnek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előzetes jóváhagyása is szükséges volt a szerződéskötéshez.

Végül pedig az ötödik állítás, amely szerint a külföldi értékpapírok letétkezelésével kapcsolatos döntést az irányító testület hozta meg, a döntést csak tudomásul vette, ez nem volt törvényszerű. A kiválasztási eljárás pedig ugyancsak szabálytalan lehetett, mivel az ÁKK Zrt. egyedül az UniCredit Bank Zrt.-t kereste meg.

Az igazság itt is mást mutat, ugyanis a 2010. évi vonatkozó törvény alapján az alap az ÁKK Zrt.-nél értékpapírletéti és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezetett, a 87/2011. kormányrendelet értelmében pedig az ÁKK Zrt. e feladatai ellátásához harmadik személyt is igénybe vehetett. A letétkezelő kiválasztási eljárásának törvénytelenségére vonatkozó állítást elutasítjuk tehát, az az ÁKK Zrt. hatásköre volt.

Az alap eszközeivel kapcsolatos letétkezelői szolgáltatások elvégzésével, meghívásos pályázat lebonyolítása után - amelyre öt cég nyújtott be egyébként pályázatot -, az ÁKK Zrt. a hazai értékpapírok tekintetében a KELER Zrt.-t, míg a külföldi értékpapírokkal kapcsolatos letétkezelői tevékenységekkel az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t bízta meg, az irányító testület 6/2011. számú határozata alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a fenti módosító pontokban megfogalmazott állítások mindegyikéről kiderült, hogy megalapozatlanok, így most nyugodtan rátérhetünk igazából az alap tényleges működésére is.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap történelmi feladatot kapott, amikor a második pillérben felhalmozott vagyon kezelésére megbízást kapott. Az alap a sokszor viharos nemzetközi pénzpiaci viszonyok között megfelelő körültekintéssel, kellő alapossággal a törvényben előírt feladatait ellátta, a kifizetéseket, például a magánpénztári tagoknak a reálhozam-kifizetéseket folyósította, és a pénztárakkal az elszámolást szabályszerűen, teljesen a törvény előírásainak megfelelően hajtotta végre.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy nemcsak a gazdasági, de a politikai ígéretet is sikerült teljesítenünk 2010 óta, a magyar nyugdíjrendszert megvédtük, illetve a nyugdíjasoknak a forrást hosszú távon, 2060-ig stabilan biztosítani tudjuk. Ezenkívül pedig sikerült csökkentenünk az államadósságot, amely továbbra is az európai uniós átlag alatt van, és nem utolsósorban az utolsó fillérig sikerült visszafizetni az IMF-hitelt.

A fentiek alapján kérem tehát mindannyiuk támogatását, illetve köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)