Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan négy előterjesztés szerepel a mai plenáris vitában, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2015. január 1. között eltelt időszakra vonatkozó beszámolóit vitatjuk ma meg. Miután arra nincs lehetőség, hogy az előterjesztésekről egy közös vita keretében tárgyaljunk, ezért engedje meg elnök úr, hogy most az első előterjesztésnél egy kicsit hosszabb előterjesztői megjegyzést fűzzek hozzá, értelemszerűen a többi előterjesztésnél már rövidebb leszek.

2010-ben született az a döntés, miszerint kétpilléres nyugdíjrendszert hoz létre Magyarország parlamentje a kormány javaslatára. A döntés mögött két fő ok húzódott meg, egyrészt az adósságszolgálati terhek, illetve az államadósság csökkentésének jogos igénye, másrészt pedig a magánnyugdíjpénztárak felkészületlensége a közelgő járadékszolgáltatási idő­szakra.

A magyar állam a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényi módosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvényben biztosította állampolgárainak azt a lehetőséget, miszerint visszatérhetnek a magán-nyugdíjbiztosítási rendszerből az állami nyugdíjbiztosítási rendszerbe, így a magán-nyugdíjpénztári tagoknak önmaguknak kellett dönteniük arról, hogy pénztártagságukat fenn kívánják-e tartani, vagy pedig visszalépnek az állami rendszerbe.

A megállapodás részeként a visszatérő tagok a magánnyugdíjpénztáraknál nyilvántartott portfóliójukat áthelyezték a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba, amelyet ez az alap az eredeti terveknek megfelelően adósságcsökkentésre fordított. Az alap 2011. május 31-én az aznapi könyv szerinti érték alapján közel 3000 milliárd forint értékű eszközt vett át, melyet a 232 milliárd forintnyi reálhozam kifizetése, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek átadott tartós állami tulajdont képező eszközökön kívül teljes egészében államadósság-csökkentésre fordított. A tagoknak a következő évben, 2012-ben is volt lehetőségük arra, hogy visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe, értelemszerűen itt már jóval kisebb mértékről beszélhetünk, összességében 51 milliárd forint volt az, ami a következő évben a visszalépések következtében befolyt az alaphoz.

Az alap vagyonkezelői feladatát ellátó Államadósság Kezelő Központ a honlapján rendszeresen közzétette az átvett portfólióra vonatkozó adatokat, amelyeket a nyilvánosság is követhetett és ellenőrizhetett, tehát azt gondolom, hogy kellő módon, kellő prudenciával, kellő átláthatósággal kezelte az alap az átvett vagyon hasznosításával kapcsolatos döntések nyilvántartását. Mindenki, akit érdekelt az, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszaáramlott vagyon sorsa hogy alakult, így a honlapon keresztül ezt nyomon követhette.

Ezenfelül az alap évenként szabályos jelentést készített, amelyeket most tárgyal az Országgyűlés, tehát a jelentések tárgyalása során is számtalan kérdés, illetve igény szerinti vélemény megfogalmazásra kerülhetett. Azt gondolom, hogy kellő alapossággal ki lehetett tárgyalni ezeknek a törvényjavaslatoknak a lényegi elemeit. Számos olyan részletkérdést lehetett megvitatni a bizottsági ülés során, amelyek korábban már nyilvánosságra kerültek, és látható az, hogy miután igen kevés módosító indítvány érkezett a csomaghoz, ezért értelemszerűen még az ellenzék részéről sem fogalmazódtak meg olyan kritikák, amelyek érdemben befolyásolhatták volna ezeket a jelentéseket.

Tehát azt gondolom, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, kiindulva a bizottsági vitán elhangzottakból is, hogy a mai plenáris ülésen tárgyalt beszámoló elfogadásának nincs semmiféle akadálya. Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy elsőként a 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti időszakról szóló beszámolót szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)