I/33

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Budapest-Belgrád-vasútfejlesztés már szinte egy tragikomédia lett, hiszen a magyarországi szakasz fejlesztése a Fidesz-kormányzat működésének tipikus jegyeit tudja magán hordozni.

Miről is van szó? A fejlesztésről egyrészt politikai alapon, titkos kormányközi megállapodásban döntöttek. A kivitelezést a kínai partnerrel Mészáros Lőrinc cége végzi, végezte. A költségek érthetetlenül magasak, a projekt megvalósítását műszaki hiányosságok és késedelem jellemzi. A nagyjából 1000 milliárd forintos beruházás megtérülése nemcsak hogy kilátástalan, személyes meggyőződésem, hogy sohasem fog megtérülni.

A szerbek saját szakaszukat tavaly október 8-án megnyitották mind a személy-, mind a teherszállítás előtt, a magyar szakasz teljes felújítását azonban még nem fejezték be. Február 27-én ugyan elindult a teherforgalom, márciusban az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményt adott ki, hogy a személyforgalom majd akkor indul el, ha a vonatbefolyásolási rendszert sikeresen üzembe helyezték.

Már a 2023 októberében elmondott interpellációmban felhívtam a figyelmet arra, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonalon a biztonságos és pontos vasúti közlekedést garantáló biztosítóberendezések telepítése már a kezdetektől kérdéses volt, mert a kínai fél nem tudja az európai szabványok szerint ezt megcsinálni. A vasúti pálya, az állomások, a felsővezeték ugyan elkészültek, de a vasúti infrastruktúra legösszetettebb része, a vonatbefolyásoló rendszer nemcsak hogy nem működik, hanem még nem is kapott engedélyt. A probléma oka pedig az, hogy a kínaiak nem gondoltak arra, hogy a pálya tele van szintbeli átjárókkal, nekik ez teljesen új, és ezeket a sorompókat is kezelnie kellene a biztosítóberendezéseknek. A vonatbefolyásoló rendszer nélkül a pályákon a vonatok legfeljebb óránként 100 kilométer/órával közlekedhetnek, de ha rossz az idő vagy köd van, akkor 40-nel. Na, ezért kellett így felújítani a pályát, ami egyébként nagyon fontos volt.

Magyarországon, tisztelt képviselőtársak, negyedével drágább egy kilométer pálya építése, mint Szerbiában, és náluk csupán két külön szintű átjárót építettek az egész vonalon, míg Magyarországon, tudják, mennyi maradt? 92 azonos szintű átjáró maradt. Ezért a rengeteg pénzért, 1000 milliárd forintért azt nem kapták meg a magyar emberek, hogy legalább az azonos szintű átjárókat megszüntették volna. Teljesen felfoghatatlan.

Kérem tisztelt miniszter úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a TISZA-kormány feloldja‑e a Budapest-Belgrád-vasútfejlesztés minden dokumentumának titkosítását; elszámoltatják‑e az alapjaiban elrontott projekt felelőseit; mikor indulhat el reálisan a személyforgalom, mert az emberek már egyre türelmetlenebbek, hogy még mindig nem használhatják ezt a vonalat. Várom szíves válaszát. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sok mindenben egyetértek képviselő úrral a Budapest-Belgrád-beruházással kapcsolatban megfogalmazott kritikái kapcsán. Ugye, amikor erről a beruházásról beszélünk, akkor sokféle probléma rakódik egymásra, és ezeket érdemes rendszerében néznünk.

Az első az, hogy ha már a Kínai Népköztársasággal egy ilyen közös projektbe belevágta Magyarország a fejszéjét, akkor egyébként Magyarország és Szerbia, Budapest és Belgrád összekötésére a helyes nyomvonalon sikerült‑e ezt a fejlesztést elindítani. Erre a válasz jó eséllyel az, hogy nem, hiszen a Budapest Nemzetközi Repülőtér, Kecskemét, Szeged, Szabadka érintésével egy észszerűbb nyomvonalon, belföldi utasszállítási célokat is jobban szolgáló nyomvonalon lehetett volna ezt megépíteni. Ezt a döntést, hogy ez ne így épüljön meg, a kínai kormány és a magyar kormány aztán az Országgyűlés által szentesített nemzetközi megállapodás révén hozta meg.

Ezt követően, azt gondolom, felvethető kérdés, hogy mi került ezen közel 1000 milliárd forintba. Ennek kapcsán természetesen a tárcánk, mint sok más hasonló beruházást, ezt is át fogja világítani, de elöljáróban csak annyit tudok mondani, hogy egy olyan szerződéses rendszert sikerült létrehozni, ahol Mészáros Lőrinc cégei vasútépítési beruházást magyar munkaerővel, amerikai dollárban vállaltak el és végeztek el az elmúlt években. Így a forint gyengülése az amerikai dollárral szemben nettó profitként csapódott le a magyar építési vállalkozónál. Ez például hozzájárult ahhoz, hogy ennyire megdrágult ez a beruházás. Lehet, hogy Szerbiában ilyen nem történt ‑ ha már csak az ön összehasonlítását akarom hivatkozni.

A titkok feloldása kapcsán egyetértek képviselő úrral, de jeleznem kell, hogy az Országgyűlés hat évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan hat évvel ezelőtt egy olyan jogszabályt fogadott el, amely alapján a Budapest-Belgrád-beruházás összes információja tíz évre titkosítva van, és ennek feloldásához a Kínai Népköztársaság kormányának véleményét ki kell kérnünk, és annak meg kell érkeznie ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni. Kapitány miniszter úrral ketten felelünk ezért, a törvény alapján a külgazdasági miniszter és a közlekedési miniszter felel ezért. Kezdeményezni fogjuk a Kínai Népköztársaságnál, hogy engedjék meg nekünk, hogy ahogy bármilyen más állami építési beruházásnál, közzé tudjuk tenni a közbeszerzések dokumentumait, a szerződéseket, szerződésmódosításokat és minden egyéb, egyébként más beruházások esetén közérdekből nyilvános adatot.

És valóban, az örökségnek talán a legkínosabb része az, hogy még mindig nem közlekednek a személyszállító vonatok, pedig rég lezárult a beruházás átadására vonatkozó minden módosított határidő is. A MÁV jelenleg azon dolgozik, hogy abba az állapotba vagy abba a helyzetbe kerüljön, hogy át tudja venni a beruházást. Ez a helyzet jelenleg nem áll fenn. Tehát bár a pályaépítési tartalmát ennek a beruházásnak készre jelentették ‑ még itt is vannak azért jótállási és egyéb kérdések ‑, de valóban, ahogy ön is utalt erre, a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kapcsán jelenleg nem történt meg a készre jelentés. Azok az úgynevezett sötétüzemi próbák zajlanak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vonatbefolyásoló rendszert üzembe lehessen helyezni. Ezek nem zárultak le, tehát jelenleg a vállalkozó oldalán van késedelem, és egészen biztosan tudom mondani, hogy ameddig nem vettük át és nem győződtünk meg egy ilyen rendszernek a megfelelő tanúsítás szerinti biztonsági szintjéről, addig nyilván ennek a kifizetésére és üzembe helyezésére nem is kerülhet sor.

Azt a mondatát árnyalnám azért, amit itt az előbb mondott, hogy a kínaiak nem is tudták, hogy mire vállalkoznak. Én nem szeretném kimenteni a vállalkozót, márpedig ha egyetértenék ezzel a mondatával, akkor ezt tenném. A szerződés világosan úgy fogalmaz, hogy ezeknek a szintbeli átjáróknak a tudatában, amelyeket egyébként joggal lehet és kell is kritizálni, hogy miért hagytak ilyen mennyiségű szintbeli átjárót, de ezek tudatában vállalta el ilyen áron ezt a munkát a kínai-magyar kivitelező konzorcium. Az való igaz, hogy a pálya elvileg 200-as geometriára van átépítve, ezért is kerül ennyibe, mert teljesen más nyomvonalon megy, hogy 200-zal tudjanak menni a vonatok, de a végén ‑ azért, hogy esetleg valakinek több jusson; nem tudhatjuk ‑ lehúzták belőle a külön szintű átjárókat, így a 200-as pályára átépítjük a vonalat, de végül csak 160-nal lehet majd rajta menni, mert vannak szintbeli átjárók és ezek megmaradtak.

Tehát tényleg ez a beruházás minden rétegében hibáktól hemzseg. Azt gondolom, hogy a múlt átvilágítása és a beruházásnak most már ‑ azt hiszem, 90 százalék fölötti készültségben van ‑ a befejezése és a személyforgalomban ezen a nyomvonalon a magyar utasok érdekében történő használata a feladatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. Megelőlegezett bizalomként ezt a választ én el fogom fogadni (Taps a kormánypárt soraiban.), mégpedig azért ‑ köszönöm szépen ‑, mert ezt a beruházást tényleg ki kell vizsgálni, és valóban az a legfontosabb, hogy elindulhasson a személyforgalom, és én is abban bízom, hogy ennek a célnak az érdekében a miniszter úr megtesz mindent. Úgyhogy köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)