Vitézy Dávid László
2026-06-01 · 5. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:20 · közlekedési és beruházási miniszterSzöveg4 940 karakter · 7 bekezdés · JSON
VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sok mindenben egyetértek képviselő úrral a Budapest-Belgrád-beruházással kapcsolatban megfogalmazott kritikái kapcsán. Ugye, amikor erről a beruházásról beszélünk, akkor sokféle probléma rakódik egymásra, és ezeket érdemes rendszerében néznünk.
Az első az, hogy ha már a Kínai Népköztársasággal egy ilyen közös projektbe belevágta Magyarország a fejszéjét, akkor egyébként Magyarország és Szerbia, Budapest és Belgrád összekötésére a helyes nyomvonalon sikerült‑e ezt a fejlesztést elindítani. Erre a válasz jó eséllyel az, hogy nem, hiszen a Budapest Nemzetközi Repülőtér, Kecskemét, Szeged, Szabadka érintésével egy észszerűbb nyomvonalon, belföldi utasszállítási célokat is jobban szolgáló nyomvonalon lehetett volna ezt megépíteni. Ezt a döntést, hogy ez ne így épüljön meg, a kínai kormány és a magyar kormány aztán az Országgyűlés által szentesített nemzetközi megállapodás révén hozta meg.
Ezt követően, azt gondolom, felvethető kérdés, hogy mi került ezen közel 1000 milliárd forintba. Ennek kapcsán természetesen a tárcánk, mint sok más hasonló beruházást, ezt is át fogja világítani, de elöljáróban csak annyit tudok mondani, hogy egy olyan szerződéses rendszert sikerült létrehozni, ahol Mészáros Lőrinc cégei vasútépítési beruházást magyar munkaerővel, amerikai dollárban vállaltak el és végeztek el az elmúlt években. Így a forint gyengülése az amerikai dollárral szemben nettó profitként csapódott le a magyar építési vállalkozónál. Ez például hozzájárult ahhoz, hogy ennyire megdrágult ez a beruházás. Lehet, hogy Szerbiában ilyen nem történt ‑ ha már csak az ön összehasonlítását akarom hivatkozni.
A titkok feloldása kapcsán egyetértek képviselő úrral, de jeleznem kell, hogy az Országgyűlés hat évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan hat évvel ezelőtt egy olyan jogszabályt fogadott el, amely alapján a Budapest-Belgrád-beruházás összes információja tíz évre titkosítva van, és ennek feloldásához a Kínai Népköztársaság kormányának véleményét ki kell kérnünk, és annak meg kell érkeznie ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni. Kapitány miniszter úrral ketten felelünk ezért, a törvény alapján a külgazdasági miniszter és a közlekedési miniszter felel ezért. Kezdeményezni fogjuk a Kínai Népköztársaságnál, hogy engedjék meg nekünk, hogy ahogy bármilyen más állami építési beruházásnál, közzé tudjuk tenni a közbeszerzések dokumentumait, a szerződéseket, szerződésmódosításokat és minden egyéb, egyébként más beruházások esetén közérdekből nyilvános adatot.
És valóban, az örökségnek talán a legkínosabb része az, hogy még mindig nem közlekednek a személyszállító vonatok, pedig rég lezárult a beruházás átadására vonatkozó minden módosított határidő is. A MÁV jelenleg azon dolgozik, hogy abba az állapotba vagy abba a helyzetbe kerüljön, hogy át tudja venni a beruházást. Ez a helyzet jelenleg nem áll fenn. Tehát bár a pályaépítési tartalmát ennek a beruházásnak készre jelentették ‑ még itt is vannak azért jótállási és egyéb kérdések ‑, de valóban, ahogy ön is utalt erre, a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kapcsán jelenleg nem történt meg a készre jelentés. Azok az úgynevezett sötétüzemi próbák zajlanak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vonatbefolyásoló rendszert üzembe lehessen helyezni. Ezek nem zárultak le, tehát jelenleg a vállalkozó oldalán van késedelem, és egészen biztosan tudom mondani, hogy ameddig nem vettük át és nem győződtünk meg egy ilyen rendszernek a megfelelő tanúsítás szerinti biztonsági szintjéről, addig nyilván ennek a kifizetésére és üzembe helyezésére nem is kerülhet sor.
Azt a mondatát árnyalnám azért, amit itt az előbb mondott, hogy a kínaiak nem is tudták, hogy mire vállalkoznak. Én nem szeretném kimenteni a vállalkozót, márpedig ha egyetértenék ezzel a mondatával, akkor ezt tenném. A szerződés világosan úgy fogalmaz, hogy ezeknek a szintbeli átjáróknak a tudatában, amelyeket egyébként joggal lehet és kell is kritizálni, hogy miért hagytak ilyen mennyiségű szintbeli átjárót, de ezek tudatában vállalta el ilyen áron ezt a munkát a kínai-magyar kivitelező konzorcium. Az való igaz, hogy a pálya elvileg 200-as geometriára van átépítve, ezért is kerül ennyibe, mert teljesen más nyomvonalon megy, hogy 200-zal tudjanak menni a vonatok, de a végén ‑ azért, hogy esetleg valakinek több jusson; nem tudhatjuk ‑ lehúzták belőle a külön szintű átjárókat, így a 200-as pályára átépítjük a vonalat, de végül csak 160-nal lehet majd rajta menni, mert vannak szintbeli átjárók és ezek megmaradtak.
Tehát tényleg ez a beruházás minden rétegében hibáktól hemzseg. Azt gondolom, hogy a múlt átvilágítása és a beruházásnak most már ‑ azt hiszem, 90 százalék fölötti készültségben van ‑ a befejezése és a személyforgalomban ezen a nyomvonalon a magyar utasok érdekében történő használata a feladatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Vitézy Dávid László — 2026-06-01, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-84.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-5-84,
title = {Vitézy Dávid László — 2026-06-01, interpelláció szóban megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-84.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
year = {2026}
}