karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Szabadi István (Mi Hazánk)

2026-06-01 · 5. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:55

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/33 Mi lesz a Budapest-Belgrád vasútfejlesztéssel?

Szöveg2 883 karakter · 6 bekezdés · JSON

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Budapest-Belgrád-vasútfejlesztés már szinte egy tragikomédia lett, hiszen a magyarországi szakasz fejlesztése a Fidesz-kormányzat működésének tipikus jegyeit tudja magán hordozni.

Miről is van szó? A fejlesztésről egyrészt politikai alapon, titkos kormányközi megállapodásban döntöttek. A kivitelezést a kínai partnerrel Mészáros Lőrinc cége végzi, végezte. A költségek érthetetlenül magasak, a projekt megvalósítását műszaki hiányosságok és késedelem jellemzi. A nagyjából 1000 milliárd forintos beruházás megtérülése nemcsak hogy kilátástalan, személyes meggyőződésem, hogy sohasem fog megtérülni.

A szerbek saját szakaszukat tavaly október 8-án megnyitották mind a személy-, mind a teherszállítás előtt, a magyar szakasz teljes felújítását azonban még nem fejezték be. Február 27-én ugyan elindult a teherforgalom, márciusban az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményt adott ki, hogy a személyforgalom majd akkor indul el, ha a vonatbefolyásolási rendszert sikeresen üzembe helyezték.

Már a 2023 októberében elmondott interpellációmban felhívtam a figyelmet arra, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonalon a biztonságos és pontos vasúti közlekedést garantáló biztosítóberendezések telepítése már a kezdetektől kérdéses volt, mert a kínai fél nem tudja az európai szabványok szerint ezt megcsinálni. A vasúti pálya, az állomások, a felsővezeték ugyan elkészültek, de a vasúti infrastruktúra legösszetettebb része, a vonatbefolyásoló rendszer nemcsak hogy nem működik, hanem még nem is kapott engedélyt. A probléma oka pedig az, hogy a kínaiak nem gondoltak arra, hogy a pálya tele van szintbeli átjárókkal, nekik ez teljesen új, és ezeket a sorompókat is kezelnie kellene a biztosítóberendezéseknek. A vonatbefolyásoló rendszer nélkül a pályákon a vonatok legfeljebb óránként 100 kilométer/órával közlekedhetnek, de ha rossz az idő vagy köd van, akkor 40-nel. Na, ezért kellett így felújítani a pályát, ami egyébként nagyon fontos volt.

Magyarországon, tisztelt képviselőtársak, negyedével drágább egy kilométer pálya építése, mint Szerbiában, és náluk csupán két külön szintű átjárót építettek az egész vonalon, míg Magyarországon, tudják, mennyi maradt? 92 azonos szintű átjáró maradt. Ezért a rengeteg pénzért, 1000 milliárd forintért azt nem kapták meg a magyar emberek, hogy legalább az azonos szintű átjárókat megszüntették volna. Teljesen felfoghatatlan.

Kérem tisztelt miniszter úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a TISZA-kormány feloldja‑e a Budapest-Belgrád-vasútfejlesztés minden dokumentumának titkosítását; elszámoltatják‑e az alapjaiban elrontott projekt felelőseit; mikor indulhat el reálisan a személyforgalom, mert az emberek már egyre türelmetlenebbek, hogy még mindig nem használhatják ezt a vonalat. Várom szíves válaszát. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabadi István — 2026-06-01, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-82.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-5-82,
  title = {Szabadi István — 2026-06-01, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-82.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}