I/135

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Két éve a Fidesz-kormány sajnos bevezette a Magyar Honvédségben, hogy nem követelmény többé a magyar állampolgárság és büntetlen előélet békeidőszakban sem, ami szerintem a honvéd hivatás, az egyenruhások megbecsülését is rontotta.

Pikáns, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterként a hekkertámadás kapcsán azt nyilatkozta, hogy nem tárgyal bűnözőkkel. Na de hát, akkor miért lehetett büntetett előéletű tagja a honvédségnek?

A március 15-én huszárruhába bújtatott vietnámival való érzékenyítés után újabb lépést tett a Fidesz-kormány a vendégmunkások honvédségbe való felvételével, ami valódi nemzetbiztonsági kockázatot, beépülési lehetőséget is jelent, miközben kirekesztik a hazafiakat és a kísérleti Covid-oltást visszautasítókat. Ugyebár nemhogy fizetés nélküli szabadságra küldték őket, leszerelési tilalommal is sújtották őket párhuzamosan, a másodállást is megtiltották egyébként pont önök, miniszter úr, számukra, és a mai napig sem hajlandók tulajdonképpen visszavenni fegyveres állományba őket. Legalábbis, bár némi nyitottságot mutatott, de az egyértelmű lépéssel még adós, akár amerikai példára.

Nos tehát, a létszámhiánnyal küzdő honvédségből inkább nem kellene kirekeszteni az oltatlanokat és a hazafiakat. Utóbbira számos példát említettem már, azonban a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője ígérete ellenére válaszra sem méltatott engem. A mai nappal le is váltotta őt miniszterelnök úr, úgyhogy tanuljon ebből mindenki: így jár az, aki Novák Elődnek nem válaszol.

Mindenesetre tényleg a KNBSZ főigazgatójának éves meghallgatásán, amikor ezeket szóvá tettem, és azt mondta, hogy küldjem el írásban, hát persze, elküldtem én írásban, fel is ajánlottam konkrét esetek részletes bemutatását, amikor például a Mi Hazánk honvédelmi kabinet vagy a HVIM tagjait távolították el a tartalékos rendszerből, illetve például olyan személyt, akinek egyetlen bűne az LMBTQstb.- felvonulások elleni tiltakozás volt.

(16.30)

A honvédek megbecsüléséhez hozzátartozna az is, hogy jogállásukat ismét a legmagasabb törvényi szinten rendezzék, a Fidesz-kormány által bevezetett rendelet helyett. Méltatlan az is, hogy a törvény helyébe lépett kormányrendelet alapján kiszámíthatatlanná vált a honvédek javadalmazása. Számíthatunk‑e tehát újra jogállási törvényre, és ha igen, mikor, miniszter úr? Maradhat‑e büntetett előéletű és nem magyar állampolgárságú tagja a Magyar Honvédségnek? Várom érdemi válaszát. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

DR. RUSZIN-SZENDI ROMULUSZ honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én szeretném azt, ha a honvédelmi kérdések nemzeti minimum lenne, és a kérdés és a remélt válasz, én azt gondolom, abba az irányba mutat, hogy vannak a parlamentben olyan pártok, amelyek erre a kompromisszumra hajlandóak. Remélem, hogy ehhez fog csatlakozni a korábbi kormánypárt is, még akkor is, ha valóban ezt a törvényt ők hozták ‑ nem is törvényt, jogszabályt, bocsánat! ‑, ezt a jogszabályt ők hozták, hogy megvan a lehetősége annak, hogy büntetett előéletű, illetve külföldi állampolgár csatlakozzon a Magyar Honvédséghez.

Mi lehet ennek az oka? Egyszerűen a korábbi honvédelmi vezetés nem értette a filozófiáját, nem értette a történelmi hagyományokat, nem értette a szolgálati kultúráját a Magyar Honvédségnek. Mondok pár példát, hogy miért történhetett ez, vagy mit tettek: Petőfi évében a Petőfi laktanyát átnevezték Mária Teréziává. Jelentem, 48 órán belül most újra be lehet menni a Petőfi laktanyába, visszakapta a nevét. (Taps a TISZA soraiban.)

A másik ilyen, ami nagyon fontos a katonai identitásnak, családi hagyományoknak köszönhetően megváltoztatták szinte az összes alakulat hadrendi számát és hadrendi nevét. Nekem fontos a katonák véleménye. A korábbi honvédelmi minisztert hiába ültettem le a katonákkal, hogy beszélgessen velük, nekik ez mit jelent, nem nagyon érdekelte, hanem ment a saját feje után. Én most megkérdeztem újra a katonákat, úgyhogy szeptember 1-jétől visszakapja minden alakulat a hadrendi számát és a hadrendi nevét, ezzel is a morált próbáljuk visszaállítani.

A magyar katona azonban nem olyan, mint a politikai vezetés vagy a volt politikai vezetés. Ők pontosan értik azt, amiről a képviselő úr beszélt. S miért mondom ezt? Mert a számok nem hazudnak. 2025-ben volt egy büntetettelőéletű-felvétel, még abban az évben megszűnt a szolgálati jogviszonya. Külföldi állampolgársággal rendelkező állomány jelenleg három van a Magyar Honvédségben: egy szerződéses katona, egy tartalékos katona és egy honvédelmi alkalmazott.

Mit jelent ez számomra? A lehetőséget a parancsnokok nem nagyon alkalmazták, és ez azt mutatja, hogy ők pontosan tudják, hogy mi jó az országnak. Nagyon büszkék lehetünk ezekre a katonákra, ezekre a parancsnokokra, akik, habár a lehetőség megvolt, számukra az ország sokkal fontosabb. Úgyhogy ezt fogjuk követni mindenképpen. Természetesen a szolgálati viszonyokat folyamatosan monitorozzák a szakközegek, és a nemzetbiztonság figyelembevételével fognak javaslatot tenni a szolgálati viszony szükségszerűségére ezekben az esetekben is.

Hogy mi a tervünk? Természetesen abszolút egyetértek, hogy a jogállásnak és az illetménynek egy magasabb szintű jogszabályban van a helye, ezzel a kiszámíthatóságot a katonák számára tudjuk biztosítani. És van, amit valóban alacsonyabb rendű jogszabályokban kell tartani, hogy az a rugalmassága meglegyen a vezérkarfőnöknek és a parancsnokoknak, hogy amikor menni kell, akkor menni kell, ezt ne akadályozza a törvénykezés. De ez is társadalmi egyeztetés, pontosabban a katonák megkérdezése nélkül nem mehet.

Rövidesen körbe fog menni egy kérdőív a katonák számára, ahol elmondhatják a véleményüket a jogszabályok változtatásának kapcsán; feladatválasztós és kifejtős is. Ezután az a tervünk, hogy valamikor az őszi ülésszakra egy jogszabálytervezet-csomagot fogunk benyújtani, ami ezeket a deformált, a korábbi kormány által hozott jogszabályokat ki tudja venni, és valóban olyan jogszabályok fogják uralni a Magyar Honvédséget, amelyek a történelmi hagyományainkat figyelembe veszik, illetve a mindenkori, a bevethető katonák mennyiségét tudja multiplikálni. Jelentem, befejeztem. (Taps a TISZA soraiban.)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Miniszter úr nemzeti minimumról beszélt, a Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja inkább a nemzeti maximum programja, de a nemzeti összefogás jegyében én is azt gondolom, hogy ezekben meg kell tudjunk egyezni szélesebb körben is, és ezért nagyon örülök, hogy a Simicskó István volt honvédelmi miniszter által a leggyakrabban idézett rész a honvédelmi törvényből az 1. § (1) bekezdése, miszerint „A honvédelem nemzeti ügy.”

Ennek szellemében, és mivel minden kormányt megillet szerintem egy száznapos türelmi idő, amit a Mi Hazánk Mozgalom már sokszor elmondott itt a kormányváltás óta, és legendás konstruktivitásunk jegyében a válaszát most elfogadom. Hazámat szolgálom! Köszönöm szépen. (Taps a TISZA és a Mi Hazánk soraiban.)