Dr. Ruszin-Szendi Romulusz (TISZA)

DR. RUSZIN-SZENDI ROMULUSZ honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én szeretném azt, ha a honvédelmi kérdések nemzeti minimum lenne, és a kérdés és a remélt válasz, én azt gondolom, abba az irányba mutat, hogy vannak a parlamentben olyan pártok, amelyek erre a kompromisszumra hajlandóak. Remélem, hogy ehhez fog csatlakozni a korábbi kormánypárt is, még akkor is, ha valóban ezt a törvényt ők hozták ‑ nem is törvényt, jogszabályt, bocsánat! ‑, ezt a jogszabályt ők hozták, hogy megvan a lehetősége annak, hogy büntetett előéletű, illetve külföldi állampolgár csatlakozzon a Magyar Honvédséghez.

Mi lehet ennek az oka? Egyszerűen a korábbi honvédelmi vezetés nem értette a filozófiáját, nem értette a történelmi hagyományokat, nem értette a szolgálati kultúráját a Magyar Honvédségnek. Mondok pár példát, hogy miért történhetett ez, vagy mit tettek: Petőfi évében a Petőfi laktanyát átnevezték Mária Teréziává. Jelentem, 48 órán belül most újra be lehet menni a Petőfi laktanyába, visszakapta a nevét. (Taps a TISZA soraiban.)

A másik ilyen, ami nagyon fontos a katonai identitásnak, családi hagyományoknak köszönhetően megváltoztatták szinte az összes alakulat hadrendi számát és hadrendi nevét. Nekem fontos a katonák véleménye. A korábbi honvédelmi minisztert hiába ültettem le a katonákkal, hogy beszélgessen velük, nekik ez mit jelent, nem nagyon érdekelte, hanem ment a saját feje után. Én most megkérdeztem újra a katonákat, úgyhogy szeptember 1-jétől visszakapja minden alakulat a hadrendi számát és a hadrendi nevét, ezzel is a morált próbáljuk visszaállítani.

A magyar katona azonban nem olyan, mint a politikai vezetés vagy a volt politikai vezetés. Ők pontosan értik azt, amiről a képviselő úr beszélt. S miért mondom ezt? Mert a számok nem hazudnak. 2025-ben volt egy büntetettelőéletű-felvétel, még abban az évben megszűnt a szolgálati jogviszonya. Külföldi állampolgársággal rendelkező állomány jelenleg három van a Magyar Honvédségben: egy szerződéses katona, egy tartalékos katona és egy honvédelmi alkalmazott.

Mit jelent ez számomra? A lehetőséget a parancsnokok nem nagyon alkalmazták, és ez azt mutatja, hogy ők pontosan tudják, hogy mi jó az országnak. Nagyon büszkék lehetünk ezekre a katonákra, ezekre a parancsnokokra, akik, habár a lehetőség megvolt, számukra az ország sokkal fontosabb. Úgyhogy ezt fogjuk követni mindenképpen. Természetesen a szolgálati viszonyokat folyamatosan monitorozzák a szakközegek, és a nemzetbiztonság figyelembevételével fognak javaslatot tenni a szolgálati viszony szükségszerűségére ezekben az esetekben is.

Hogy mi a tervünk? Természetesen abszolút egyetértek, hogy a jogállásnak és az illetménynek egy magasabb szintű jogszabályban van a helye, ezzel a kiszámíthatóságot a katonák számára tudjuk biztosítani. És van, amit valóban alacsonyabb rendű jogszabályokban kell tartani, hogy az a rugalmassága meglegyen a vezérkarfőnöknek és a parancsnokoknak, hogy amikor menni kell, akkor menni kell, ezt ne akadályozza a törvénykezés. De ez is társadalmi egyeztetés, pontosabban a katonák megkérdezése nélkül nem mehet.

Rövidesen körbe fog menni egy kérdőív a katonák számára, ahol elmondhatják a véleményüket a jogszabályok változtatásának kapcsán; feladatválasztós és kifejtős is. Ezután az a tervünk, hogy valamikor az őszi ülésszakra egy jogszabálytervezet-csomagot fogunk benyújtani, ami ezeket a deformált, a korábbi kormány által hozott jogszabályokat ki tudja venni, és valóban olyan jogszabályok fogják uralni a Magyar Honvédséget, amelyek a történelmi hagyományainkat figyelembe veszik, illetve a mindenkori, a bevethető katonák mennyiségét tudja multiplikálni. Jelentem, befejeztem. (Taps a TISZA soraiban.)