Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan köztársaságban élünk, melyet az a Szűrös Mátyás kiáltott ki, aki nemcsak az MSZMP egyik vezetője volt, hanem karrierjét 1951-ben a Rákosi-féle MDP-ben kezdte. A rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, csak immár Szájer József nevével fémjelezve. Az elmúlt három évtized, az MSZP- és a Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, így többek közt az úgynevezett ügynöklisták összeállítása, persze a tartótisztekre fókuszálva, a pártállami vezetők elszámoltatása, eltávolítása a közéletből, sőt állami cégek éléről is, és az úgynevezett lusztráción kívül a kommunista luxusnyugdíjak megvonása, melyet ‑ jobb későn, mint soha alapon ‑ Csehországban is törvénybe foglaltak két éve, miközben hazánkban még a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok megvonása is várat magára, egyúttal a politikai foglyok nyugdíjának méltó rendezése, no meg a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű eltávolítása a csak elvileg tiltott önkényuralmi jelképeivel együtt.

Ami az állambiztonsági múltat illeti, a mai napig csak csepegtették a titkosított információkból a Fidesz-kormánynak kedvezőket, például három éve hozta nyilvánosságra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára azokat a jelentéseket, amelyeket Vikidál Gyula írt zenésztársáról, Nagy Feróról a négy évtizeddel ezelőtti István, a király premierje után.

De nem ismertük a részleteit számos fideszes, kormánypárti exügynök munkájának, akiket akár zsarolhattak is az elmúlt években, évtizedekben is a múltjukkal, így ez nemzetbiztonsági kockázat továbbra is. Miniszterelnök úr, itt az ideje, lépjünk! Ilyen zsarolható személy lehetett a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője is, Horváth József, aki egykor III/III-as ügynök volt, tehát a magyar szuverenitás védelmezését abszurd módon pont a szovjet időkben sikerült a belügynél elkezdenie, és az egykori spicliből most, az elmúlt években állami vezető lehetett. Sajnos még az Orbán-kormánynak is tagja lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter egykori kollégája, egy szintén III/II-es ügynök, Martonyi János, illetve a fideszes kormány oszlopos tagjává válhatott az ugyanúgy III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkár.

Önök sem büszkélkedhetnek sokkal inkább a saját rendészeti államtitkárukkal, hiszen nem szégyellték a 2006-os felkelés 20. emlékévében az akkori budapesti rendőrfőkapitány-helyettest, Gergényi Péter egyik helyettesét kinevezni rendészeti államtitkárnak, miközben 20 év elteltével is várunk a rendőrterror felelőseinek, az államterror felelőseinek elszámoltatására. És micsoda farizeus politika úgy emlékezni például Mansfeld Péterre, hogy a rá halálos ítéletet kérő vérügyésznek néhány évvel ezelőtti haláláig is folyósították a több százezres luxusnyugdíját, Biszku Bélához hasonlóan, ahogy több más, még élő, akár ÁVH-s vallatótisztnek a mai napig is.

Persze, az elszámoltatás leginkább a 90-es évek elején kellett volna, legkésőbb az első Orbán-kormány idején, 1998-tól, de még mindig itt élhetnek kommunista luxusnyugdíjakkal Szűrös Mátyások, vagy például kevesen tudják, de Schmitt Pál is Kádár János miniszterhelyettesi rangban szolgáló diplomatája volt.

Titkolják azt is, illetve titkosította az előző kormány, hogy hányan kapnak kommunista kitüntetések után nyugdíjpótlékokat még manapság is. Én köszönöm, hogy a mostani végül is érdemben válaszolt arra, hogy Navracsics Tibor hogyan szabotálta el azt a nyugdíjtörvény-módosító javaslatot, amelyet ‑ nagyon megtisztelő volt ‑ 2012-ben Wittner Máriával közösen nyújthattam be, és bár el is fogadta az Országgyűlés, ami alapján meg kellett volna vonni a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat, de mint az a mostani miniszteri válaszból kiderült, 97 százalékuk esetében a Fidesz-kormány továbbra is szükségesnek tartotta folyósítani azt a Vörös Csillag Érdemrend vagy fegyveres harcokban részt vett partizán és még tizenhétféle hasonló jogcímen.

Tisztelt Országgyűlés! Végül pedig itt az ideje fejet hajtanunk a legendás Pongrátz fivérek emléke előtt is, hiszen a kilenc Pongrátz gyermek közül hat fiútestvér fegyverrel harcolt a szovjet megszállók ellen, a szabadságért a budapesti Corvin közben, közülük már csak András él, a Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval közreműködő legendás Corvin közi hős, bár állami kitüntetést nem kapott még soha; talán itt az ideje ezt is pótolni az állambiztonsági múlt nyilvánosságra hozatalával együtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hazánkat szolgáljuk. (Taps a Mi Hazánk-frakció soraiban. ‑ Magyar Péter tapsol.)