Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát nagyon lelkesítő volt önöket hallgatni. Azt mondja Porcher Áron államtitkár úr, hogy nem politikai színházra kaptak felhatalmazást. Ezt örömmel hallom, de ezt kicsit még azért akkor gyakorolni kell, mert elég teátrális volt, főleg Schummer Orsolya bevezetője ‑ nyilván sokat gyakorolta otthon, a tükör előtt. (Közbeszólások és moraj a kormánypárt soraiból.) Picit érdemesebb lenne szerintem tárgyszerűen beszélni, sokszor meghallgattuk már ezeket a mondataikat. Gratulálunk!

Ez egy technikai módosítás, amit javasolnak, még ha erről kevés szó is esett, valójában azonban egy fontos kérdésről szól, arról, hogy milyen keretek között működjön az Országgyűlés a következő hónapokban, a törvényalkotási munka hogy szerveződjön meg. A módosítás ugyanis átmeneti jelleggel a sürgős tárgyalás elrendelésének félévenkénti felső határát a jelenlegi legfeljebb hat alkalomról 15 alkalomra, a kivételes eljárás elrendelésének félévenkénti felső határát a jelenlegi legfeljebb négyről 10 alkalomra emeli meg, és aztán ’27. január 1-jétől visszaállítja a jelenleg hatályos rendszert. A javaslat általános indoklása szerint minderre azért van szükség, mert 2026. augusztus 31-éig mintegy 8000 milliárd forintnyi uniós forrás sorsa dől el véglegesen, ezért a szükséges jogszabályi feltételeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell teremteni. Ezt erősítette meg maga a kormány is, Vitézy Dávid miniszter a június 5-ei sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy intenzív nyárra készülnek ‑ ezt az államtitkár úr is elmondta ‑, és erőltetett menetben hajtják végre azokat a törvénymódosításokat, amelyek az uniós pénzek hazahozatalához szükségesek.

A javaslat indoklása szerint ez egy átmeneti, meghatározott célhoz kötött módosítás, csakhogy a benne megjelölt cél, az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges jogszabályok elfogadása, a kormány saját állítása szerint ‑ önök is emlegették ezt ‑ augusztus 31-éig teljesítendő feladat. Ha ez valóban így van, akkor nincs érdemi magyarázat arra, hogy a rendkívüli eljárási lehetőségek miért maradnak fenn még további négy hónapon keresztül ezt követően, miért nem szeptember 1-jén, az őszi ülésszak kezdetén áll vissza akkor a jelenlegi szabályozás? Ez a javaslat tehát többről szól, mint amit az indoklás állít, mert ha a cél augusztus végén lezárul, de a rendkívüli jogosítványok december végéig megmaradnak, akkor már nem egy konkrét feladathoz igazított átmeneti intézkedésről beszélünk, hanem a rendes parlamenti működéstől való tartós eltérés lehetőségének a megteremtéséről. Mondjuk ki érthetően és világosan: a TISZA Párt megalkotta itt most ‑ vagy a megalkotására készül ‑ a saját rendkívüli jogrendjének. (Molnár Zoltán: Hat évig volt!)

Különösen nagy képmutatás ez azok részéről, akik azt állították, hogy a demokratikus működés lényege a normál jogrendhez való visszatérés és a rendeleti kormányzás mihamarabbi megszüntetése. Ma ugyanezek a politikai szereplők azt kérik az Országgyűléstől, hogy több mint kétszeresére emelje a sürgős és a kivételes eljárások számának lehetőségét.

Van azonban egy másik probléma is. Ha a kormány a nyár folyamán valóban felhasználja ezeket a parlamenti tárgyalást gyorsító eljárásokat, akkor szeptembertől már nem lesz erre lehetőségük; ha viszont nem használja fel őket, akkor utólag kiderül, hogy a módosítás eleve nem volt indokolt. Vagyis a kormány saját érvelése alapján ez a javaslat vagy szükségtelenné válik szeptembertől, vagy kezdettől fogva túlterjeszkedik a megjelölt célon. Ezért joggal merül fel a kérdés, hogy valóban az uniós források megszerzéséről szól‑e ez a javaslat, vagy arról, hogy a TISZA a saját politikai céljainak megfelelően tartósan kiszélesítse a gyorsított törvényalkotás lehetőségét. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz-frakció soraiban.)