Porcher Áron (TISZA)

PORCHER ÁRON, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár már volt pár hozzászólásom államtitkári feladatkörömet ellátva, ez az első hozzászólásom képviselői minőségben. Először is hadd fejezzem ki szívből szóló hálámat Rákosmentének, Pestszentlőrincnek, hogy a választókerületben soha nem látott felhatalmazással megbíztak, hogy itt szolgálhassak. Nagyon megtisztelő, köszönöm, köszönöm, köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Először is: a TISZA választási programjában mi világosan fogalmaztunk mindvégig, azt ígértük az embereknek ‑ idézem a programból ‑, hogy „helyreállítjuk a demokratikus jogállamot, erősítjük a demokráciát és a hatalmi fékeket; az állam nem uralkodni, az állam szolgálni fog; megszüntetjük a rendeleti kormányzást, ismét az Országgyűlés kezébe adjuk a valódi irányítást, és hazahozzuk az EU-s forrásokat”. Ezekből amúgy egész jól állunk szerintem, magunk közt szólva. Ahogy az ország nyilvánossága az elmúlt hetekben tapasztalhatta, ez nem egy könnyelmű kampányígéret volt, ez vállalás volt, és épp ennek a vállalásnak teszünk eleget ma is.

Lássuk pontosan, miről szól a törvényjavaslat! Az előttünk álló házszabály-módosítás egyetlen dolgot kér az Országgyűléstől: adja meg a lehetőséget, hogy időben elvégezhessük azt, amiért a magyar emberek történelmi felhatalmazással küldtek ide minket. A javaslat átmenetileg megemeli a két leggyorsabb törvényalkotási forma féléves keretét, a sürgős tárgyalásét hat alkalomról tizenötre, a kivételes eljárásét négyről tízre. Ez a változás 2026. december 31-éig él, majd 2027. január 1-jén minden visszaáll a mai szintre.

Sejtem, hogy tisztelt ellenzéki képviselőtársaim mit fognak mondani. (Hidvéghi Balázs: Nem hiszem, hogy eltalálod.) Lehet, de türelmetlenül próbálok előre gondolkodni. Én azt sejtem, önök azt fogják mondani, hogy ez valójában hatalomkoncentráció. De még mielőtt odajutunk, engedjék meg, hogy ezt a vádat a lehető leghatározottabban visszautasítsam, és pont önöktől hadd utasítsam vissza, mert hat éven keresztül rendeleti kormányzás volt Magyarországon. Válsághelyzetekre, különleges jogrendre, kivételes helyzetekre hivatkozva vették ki az emberek által választott képviselők kezéből a döntéseket, s ezalatt a fideszes politikusok, például Orbán Viktor Indiában nyaralgatott vagy az Adriai-tengeren, és Szijjártó Péter is élvezetteljesen jachtozott. De a veszélyhelyzetet előbb mindig csak ideiglenesen, aztán újra és újra meghosszabbították. S ennek egyértelmű volt a célja: az elfogadás, hogy az ország hozzászokjon, hogy a parlament nem dönt, csak tudomásul veszi azt, amit a kormány rendeletekben meghatároz, a képviselők nem irányítanak, csak kirakatműsort csinálnak. Az Orbán-kormány idején a nyilvános vita nem érték volt, a nyilvános vita igenis akadály volt, és mi ennek a gyakorlatnak vetettünk véget.

Amiről most beszélünk, egy határozott célhoz kötött, határozott idejű, más szóval átmeneti szabálymódosítás. Azért van rá szükség, mert Magyarországnak most olyan jogszabályokon kell dolgoznia, amelyek az európai uniós források hazahozatalához szükségesek. Mert amit Orbán Viktor kormányának négy év alatt nem sikerült elérnie, azt a TISZA-kormány három hét alatt elérte. Igenis megnyílt az út az uniós források hazahozatala előtt! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

És itt jön egy szám, tisztelt képviselőtársaim, mindenki jegyezze meg, kérem szépen: augusztus 31-éig 16,4 milliárd euró sorsa dől el véglegesen, több mint 600 ezer forint minden egyes magyar állampolgár számára. Gondoljanak a szabolcsi falu óvodájára, ahol télen kabátban ülnek a gyerekek, mert nem futotta a fűtés-korszerűsítésre: ebből a pénzből lesz fűtés az óvodában. Gondoljanak a megyei kórház nővérére, aki elavult gépekkel, létszámhiányban próbál tenni nap mint nap csodát: ebből a pénzből kerül korszerű eszköz a keze alá.

(17.50)

Vagy ‑ csak hogy egy személyes történetet említsek ‑ gondoljanak arra a rákosmenti pedagógusra, aki ázott plafonok és omladozó falak között tanít nap mint nap. Ebből a pénzből lehet fejleszteni és korszerűsíteni a tantermeket is.

A tét, tisztelt képviselőtársaim, 6000 milliárd forint, amely a magyar emberek pénze, pénz lakhatásra, pénz egészségügyre, pénz közlekedésre, pénz energetikai korszerűsítésre, vízmegtartásra és környezetvédelemre, pénz arra, hogy a lerobbant infrastruktúrájú, rosszul, túlárazottan működgető országunkból végre egy működő és emberséges közös hazát teremtsünk. Ezeket a forrásokat nem Brüsszel vette el a magyar emberektől. Ezeket a forrásokat az Orbán-kormány korrupciója, jogállamrombolása és hatalmi önzése miatt tartották vissza, azért, mert Magyarországon évekig nem az volt a kérdés, hogyan szolgálja az állam a polgárait, sajnos inkább az volt, hogy hogyan szolgálja a hatalom a saját kiváltságos körét.

Tisztelt Ház! A mi politikánknak egyetlen vezérelve volt, és ezt többször mondtuk a kampány során is: munka, munka, munka, és emögött egy jó nagy adag hazaszeretet. Ezért kell most dolgoznunk gyorsan, fegyelmezetten, nyilvánosan és felelősen. Én a kampány során is többször említettem, hogy a tisztelet egyetlen valós valutája a kemény munka. Ha szeretnénk, hogy az állampolgárok iránt kifejezzük a tiszteletünket, akkor nagyon keményen fogunk dolgozni értük. Ugyanakkor ha szeretnénk kiérdemelni az állampolgárok tiszteletét, akkor azt a munkánkon keresztül tudjuk a lehető legjobban megcsinálni. Gondolom, ez különösen szívhez szól a Tisztelet és Szabadság-frakció képviselőihez, de remélem, az Országgyűlés egészéhez is.

A fideszes képviselők, bocsánat, a fideszes és KDNP-s képviselők ‑ mert mi hazánkos kollégát most nem látok ‑ számára ez talán szokatlan lehet, de a TISZA-frakcióban mi munkára kaptunk történelmi felhatalmazást. Nem nyári szünetre, nem politikai színházra, és nem is arra, hogy végignézzük, hogy Magyarország újabb hónapokat veszít. Arra kaptunk történelmi felhatalmazást, hogy helyrehozzuk azt, amit az előző kormány az előző Országgyűléssel együtt elszalasztott.

Mi úgy készülünk, hogy egész nyáron gőzerővel dolgozni fogunk. Minden szükséges korrupcióellenes, átláthatósági, vagyonvizsgálati és jogállami törvénymódosítást időben el kell fogadnunk. Ezek persze csak részben feltételek, valójában minden jogszabály-módosítás a magyar emberek érdekében és a magyar emberekkel egyetértésben történik. Nincs olyan magyar választópolgár, aki szerint elfogadható lenne, hogy szétlopják a mohácsi hidat, hogy lombkorona nélküli lombkoronasétányt építenek vagy hogy hatvanpusztai uradalmi birtokot építenek, miközben a kórházakban nincs se vécépapír, se fertőtlenítő szer. Emiatt szenvedtek történelmi vereséget a választásokon, és ebből lett elegük a magyar embereknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kiváltságokat kérünk, nem szabad kezet kérünk. Itt munkára jelentkezünk, és készen állunk a hosszú ülésnapokra ‑ mint ahogy tegnap és ma is valószínűleg ‑, a részletek aprómunkájára és a felelősségre, amivel egy elvesztegetett évtizedet lehet behozni. Arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, adja meg a lehetőséget, hogy gyorsan és hatékonyan dolgozhassunk, hogy hazahozhassuk a magyaroknak járó uniós forrásokat, mielőtt a határidő végleg bezárul.

Kivételesen sürgős, kivételesen nagy jelentőségű feladat áll előttünk. A pénz a miénk, az idő fogy, a munka pedig nem vár. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az előttünk fekvő határozatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)