Czirbus Gábor (Fidesz)

CZIRBUS GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan kérdésről vitázunk, amely túlmutat egy adminisztratív szabályozáson. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere nem pusztán egy jogszabály, hanem annak a kérdése, hogy milyen oktatást szeretnénk a magyar gyermekeknek, milyen megbecsülést kívánunk biztosítani a tanároknak és milyen elvárásokat támasztunk a köznevelési rendszerrel szemben.

A TISZA-kormány javaslata szerint a teljesítményértékelési rendszert egy évre fel kellene függeszteni, az új szabályozás kidolgozásáig. Véleményünk szerint ez aggályos, a teljesítményértékelés alapelve ugyanis helyes. Minden olyan hivatásban, amely közpénzből működik és közfeladatot lát el, természetes elvárás, hogy legyenek világos szakmai célok, visszajelzések és értékelési szempontok. Ez így van a közigazgatásban, a vállalati szektorban és az élet számos területén. Ezt nem büntetésként kell felfogni, hanem lehetőségként. Éppen ezért a köznevelésben is szükség van szakmai visszajelzésre és teljesítményalapú elismerésre.

A pedagógusok teljesítményértékelése több okból is fontos.

1. Segíti a szakmai fejlődést, hiszen az értékelés során a pedagógus visszajelzést kap a munkájáról.

2. Erősíti az oktatás minőségét. A szülők és a diákok joggal várják el, hogy az iskolarendszer folyamatosan törekedjen a magasabb szakmai színvonalra.

3. Hozzájárul a teljesítmény elismeréséhez. Azoknak a pedagógusoknak, akik kiemelkedő munkát végeznek, többletfeladatokat vállalnak, eredményesen fejlesztik tanítványaikat, megfelelő erkölcsi és anyagi elismerés jár.

4. Erősíti az intézmények szakmai kultúráját.

(16.10)

Egy jól működő értékelési rendszer nem egymás ellen fordítja a pedagógusokat, hanem közös célok mentén szervezi a munkát.

Tisztelt Ház! Mi mindig azt az álláspontot képviseltük, hogy a pedagógusokat egyszerre illeti meg a megbecsülés és a szakmai támogatás. Éppen ezért a béremelés és a teljesítményértékelés nem egymással szemben álló, hanem egymást kiegészítő intézkedések. A magasabb bérekhez magasabb szakmai presztízsnek és kiszámítható minőségbiztosításnak kell társulnia. Ha vannak működési problémák, akkor azokat ki kell javítani. Ha vannak esetleg túlzott adminisztratív terhek, azokat csökkenteni kell. Ha vannak igazságtalan elemek, azokat módosítani kell. De szerintünk a jelenleg tervezett felfüggesztés esetlen, átgondolatlan, és nem szolgálja az előbbiekben elmondottakat. A jelen javaslat ugyanis nem irányul új teljesítményértékelési rendszer kialakítására, csak az idei évre haladékot ad magának a kormányzat. Ez bizonytalanságot hoz az egész rendszerbe. Nem akkor lenne értelme megszüntetni valamit, ha már tudunk helyette egy jobb megoldást, ha már ki van dolgozva egy új koncepció? Semmi sem indokolja ugyanis jelenleg, hogy felfüggesszük ezt a rendszert.

Átgondolatlan a jelenleg tervezett szabályozás más szempontból is. A javaslat indoklása szerint a pedagógusokra vonatkozó általános szabályok alapján a munkáltató a pedagógus illetményét az általános szabályok alapján bármikor megnövelheti a teljesítményére figyelemmel, így a rendelet hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy a pedagógus teljesítményét ne lehetne elismerni. Ez azonban csak féligazság. A törvény szerint ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlója egy meghatározott illetménysávon belül határozhatja meg az adott pedagógus fizetését. Azt, hogy az az egyik évről a másikra nem lehet alacsonyabb, éppen a 98. § (3) bekezdés szerinti értékelési szabály mondja ki: „a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg”, vagyis a módosítás így csak az értékelés elmaradásáról határoz, éppen hogy megszünteti azt a garanciát, hogy a jelenlegi illetménynél alacsonyabban nem lehet megállapítani a pedagógus bérét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP kormányzása alatt az oktatás számos területén jelentős fejlesztéseket vittünk véghez. Megvalósult a rendszerváltozás óta az egyik legnagyobb pedagógusbér-emelési program, pedagógusok tízezrei kaptak érezhető béremelést, amelynek eredményeként a pedagógusok átlagbére jelentősen emelkedett. Emellett számos iskola újult meg, új tantermek, tornatermek és oktatási infrastruktúrák épültek országszerte. Jelentős források jutottak digitális fejlesztésekre, taneszközre és pedagógusképzésre is. Bevezettük az ingyenes tankönyvellátást, megteremtettük a mindennapos testnevelés rendszerét. Támogattuk az egyházi és nemzetiségi fenntartású intézményeket. Megerősítettük a vidéki iskolarendszert. Mindezt azért tettük, mert hisszük, hogy a magyar gyermekek jövője a magyar oktatásban dől el, és éppen ezért aggasztó, hogy a TISZA-kormány oktatási terveivel kapcsolatban ma sokkal több a kérdés, mint a válasz.

Jó lenne végre világosan látni, mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sorsa. Az elmúlt hetekben olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek komoly bizonytalanságot okoztak családok tízezreinek körében. Később ugyan elhangzott, hogy nincs szó azonnali megszüntetésről, de a vita maga is azt mutatja, hogy a kormányzatnak tisztáznia kell szándékait. Ugyanis nemcsak gazdag családok gyermekei járnak ilyen iskolába, ezek sok tehetséges vidéki, illetve középosztálybeli gyermek számára jelentenek társadalmi mobilitási lehetőséget. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy igenis van jelentősége annak, hogy előrébb jutnak azok, akik több energiát fordítanak a tanulásra, a felkészülésre.

Mi lesz az egyházi fenntartású intézményekkel? Az egyházi iskolák ma több százezer gyermek nevelésében vesznek részt. A vidéki Magyarország kistelepülésein éppen az egyházak voltak azok, amelyek vállalták az iskolafenntartás sokszor nehéz feladatát. A miniszter asszony a nyilatkozatai alapján azzal sincs tisztában, hogy számos egyházi fenntartású intézmény éppen az integráció, a felzárkóztatás és a közösségépítés egyik legfontosabb motorja a kistelepüléseken. A szülők joggal várják el, hogy a kormány egyértelmű garanciát adjon működésük és finanszírozásuk jövőjére.

Néha az az érzése az embernek, hogy a miniszter asszony abból indul ki, hogy ha valahol jó eredmények születnek, akkor azt gyanúsnak tekinti, és nem a gyengébb intézményeket akarja felemelni, hanem a jobbakat korlátozná. Ez tehetségellenes hozzáállás. Tényleg azt jelenti a liberális oktatáspolitika, hogy a jobbakat húzzuk le a gyengébbek szintjére? Persze, ez mindig a könnyebb út, de nem az lenne a cél, hogy a gyengébbeket erősítsük, felemeljük?

Felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz a kistelepülési iskolákkal. A falvak és kisvárosok számára az iskola nem egyszerű intézmény; az iskola a közösség szíve, egy iskola bezárása sokszor egy település lassú leépülésének kezdetét jelenti. Ez semmiképpen nem szolgálná a magyar vidék jövőjét.

Mi lesz a mindennapos testneveléssel? Az elmúlt időszakban többször hallhattunk kritikát a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban. A miniszter asszony később azt mondta: nem megszüntetni, hanem átalakítani szeretné a rendszert. Ennek ellenére a szülők és a pedagógusok ma sem tudják pontosan, milyen változások várhatók.

De elhangzott nemrégiben olyan is a miniszter asszonytól, hogy nem az a lényeg, hogy ‑ idézem ‑ tényeket, adatokat listázzunk, mint ha műveltségi versenyen lennénk. Azt gondolja, hogy a mesterséges intelligencia korában a lexikális tudást háttérbe kell szorítani, és a magyar gyerekeknek kevesebb biztos tudásra, kevesebb követelményre (Kapronczai Balázs: Nem ez a tárgy!), kevesebb kapaszkodóra van szükségük (Velkey György László az elnök felé: Nem a tárgyról beszél! ‑ Kapronczai Balázs: Nincs hozzá köze!), mert majd mindent megold helyettük az AI.

Ezért továbbra is adott a kérdés, amelyre választ várunk: a TISZA-kormány milyen oktatási rendszert kíván építeni Magyarországon? Milyen alapokra akarja helyezni az oktatást?

Tisztelt Ház! A magyar oktatásnak nem újabb bizonytalanságra, nem ideológiai kísérletekre és nem folyamatos átszervezésekre van szüksége, hanem kiszámíthatóságra, a tanároknak stabil életpályára, a diákoknak magas színvonalú tudásra, a szülőknek biztonságra. A magyar gyerekek érdeke a magas színvonalú oktatás, a magyar pedagógusok érdeke a tisztességes bérezés és a szakmai megbecsülés. A magyar társadalom érdeke pedig egy olyan iskolarendszer, amely képes mérni, értékelni és folyamatosan javítani a saját teljesítményét. A Fidesz-KDNP ezért továbbra is a teljesítmény, a megbecsülés és a minőségi oktatás oldalán áll.

Amikor ma a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének a felfüggesztéséről tárgyalunk, valójában nem egy technikai kérdésről vitázunk; arról döntünk, hogy a magyar közoktatásban a teljesítmény, a szakmai fejlődés és az elszámoltathatóság érték marad‑e, vagy ismét bizonytalanság veszi át a helyét. Ezért arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a javaslat tárgyalásakor ezeket a szempontokat is mérlegeljék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)