Lannert Judit Orsolya

LANNERT JUDIT ORSOLYA oktatási és gyermekügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A 2024-ben hatályba lépett teljesítményértékelési rendszer körüli feszültségek már hosszú ideje jelen vannak a pályán. A jelenlegi rendszer túlzott adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, és nem biztosít valódi, előremutató szakmai visszacsatolást.

Ezért a hivatalba lépésemkor kiemelten fontosnak tartottam, hogy mind a közoktatás, mind a szakképzés területén az elsők között kezdjük meg a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átgondolását. A jelenlegi konstrukció nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak. A rendszer bevezetésére rövid volt az idő, és nem volt kellően alapos a szakmai egyeztetés, amely utána bizonytalanságokhoz vezetett.

Az egyeztetés során ugyan számos vélemény érkezett, de csak azokat vették figyelembe, amelyek a koncepcióba illettek; az attól való eltérésre nem volt mód. Ráadásul a KRÉTA-modul informatikai fejlesztése során nem igazán sikerült létrehozni egy felhasználóbarát felületet, így a gyakorlati működés során mind a pedagógusok, mind az igazgatók esetében akkora mértékű adminisztratív teher jelentkezett, amely érdemben csökkentette a pedagógiai és vezetői feladatokra fordítható időt és energiát.

Az értékelési szempontrendszer maga is több sebből vérzik. Számos értékelési szempont teljesülését olyan tényezők is befolyásolják, amelyekre a pedagógusoknak nincs vagy csak korlátozott a ráhatása. Így például a kompetenciamérési eredményeknek sokkal inkább van relevanciája egy intézményértékelési folyamatban, mint az egyéni pedagógus munkájának megítélésében.

Mivel a hangsúly elsősorban az egyéni értékelési szempontrendszerhez kapcsolódó pontszámszámítási logikára helyeződött, ezért a rendszer fejlesztő funkciója nem tudott kellő mértékben érvényesülni, ami a pedagógusok szakmai támogatásának háttérbe szorulását eredményezte. Ráadásul a túlságosan egységes és merev keretek nem tudták megfelelően figyelembe venni az intézmények eltérő működési környezetét sem.

A visszajelzések alapján ez a fajta teljesítményértékelési folyamat több intézményben szervezeti feszültségeket is generált, ami a munkahelyi légkör romlásához és a belső konfliktusok megjelenéséhez vezetett. Mindezek mellett a rendszer motivációs célkitűzései sem érvényesültek kellő hatékonysággal, mivel nem a belső ‑ a belső motiváció fontos a gyerekeknél és a tanároknál is ‑, hanem a külső motivációt erősítette. Ott viszont a többletelvárások és a ténylegesen elérhető elismerés közötti aránytalanság csökkentette a rendszer ösztönző erejét.

Mindent egybevetve megállapítható, hogy a TÉR a jelenlegi formájában nem illeszkedik a korszerű pedagógusértékelési rendszerek azon irányaihoz, amelyek a bizalomra épülő, fejlesztő célú, több forrású és a szakmai támogatást középpontba állító megközelítést tekintik meghatározónak. Mindezek alapján szakmailag indokolt, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere a jelenlegi formájában felfüggesztésre kerüljön, és annak helyébe egy átfogó, a nemzetközi jó gyakorlatokra épülő, széles körű szakmai egyeztetésen alapuló folyamat lépjen.

Az idei tanévben a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget felfüggesztjük, viszont fontos leszögezni, hogy ez a változás senkit nem érint hátrányosan: a korábban elért teljesítményértékelési illetmények megmaradnak, miután azok beépültek a bérbe. Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy az előző kormányzat a mostani tanévre már nem biztosította a TÉR-értékelés ez irányú fedezetét.

Szeretném egyértelművé tenni a pedagógusok számára, hogy a felülvizsgálat célja nem újabb terhek bevezetése, hanem éppen azok csökkentése. Olyan értékelési rendszert kívánunk kialakítani, amely a mindennapi nevelő-oktató munkát támogatja, valódi szakmai értéket képvisel, és nem terheli indokolatlanul adminisztratív kötelezettséggel az intézményeket.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a szakmai visszajelzésnek helye és szerepe van a közoktatásban. Minden pedagógus számára fontos, hogy visszajelzést kapjon a munkájáról, felismerhesse az erősségeit és támogatást kapjon a további fejlődéshez. Egy jól működő értékelési rendszer nem bizonytalanságot és szorongást kelt, hanem bizalmat épít; megerősíti a kiemelkedő teljesítményt, és érdemi szakmai fejlődési lehetőségeket teremt.

Már a nyáron széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezünk a pedagógusok, intézményvezetők és szakértők bevonásával annak érdekében, hogy az új értékelési rendszer a szakma tapasztalataira, valós igényeire épüljön, és közös munkával születhessen meg.

Végezetül ezúton is szeretném kifejezni a köszönetemet a pedagógusoknak azért az elkötelezett és felelősségteljes munkáért, amelyet nap mint nap gyermekeink nevelése, oktatása és jövője érdekében végeznek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a TISZA soraiból.)