Kapronczai Balázs (TISZA)

KAPRONCZAI BALÁZS (TISZA), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház és tisztelt Képviselők! Nagyon örülök annak, hogy előterjesztője lehetek egy olyan javaslatnak, amely a pedagógusszakma egyik régi vágya volt, illetve annak is, hogy úgy tehetem ezt, hogy ennek a szakmának a képviselőjeként állok most itt önök előtt.

Az előző kormány az érintettek, a pedagógusok, az igazgatók, szakszervezetek érdemi bevonása nélkül alkotott jogszabályt és hozta létre a sokak által kritizált teljesítményértékelési rendszert. Az elmúlt időszak visszajelzései, ezzel a rendszerrel kapcsolatban a gyakorlati tapasztalatok ‑ mondhatom ezt igazgatóként is ‑ egyértelműek voltak: nem működött. Az előző kormány egy olyan rendszert erőltetett a szakmára, amely nem felelt meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak. A TÉR egy számos sebből vérző rendszer volt. Engedjék meg, hogy pár kritikus elemét kiemeljem.

A hazai TÉR rendszer a neveléstudományi elemzések és gyakorlati tapasztalatok alapján eddigi formájában több, egymással összefüggő strukturális és működési problémát hordoz. Túlzott mértékben adminisztratív, célellenes és hiányos volt. Az értékelési szempontrendszer több elemében nem érvényesült megfelelően a mérhetőség és az objektivitás, ezért az értékelésben túlzott szerep jutott a szubjektív megítélésnek. Emellett a rendszer fejlesztő funkciója nem tudott kellő mértékben érvényesülni, mivel a hangsúly elsősorban az értékelési szempontrendszerhez kapcsolódó pontszámítási logikára helyeződött, amely a pedagógusok szakmai támogatásának háttérbe szorulását eredményezte.

A gyakorlati működés során mind a pedagógusok, mind az igazgatók esetében számottevő adminisztratív teher jelentkezett, amely érdemben csökkentette a pedagógiai és a vezetői feladatokra fordítható időt és energiát. A visszajelzések alapján a teljesítményértékelési folyamat több intézményben szervezeti feszültségeket is generált, ami a munkaköri légkör romlásához és belső konfliktusok megjelenéséhez vezetett. Mindezek mellett a rendszer motivációs célkitűzései sem érvényesültek kellő hatékonysággal, mivel a többletelvárások és a ténylegesen elérhető elismerés közötti aránytalanság csökkentette a rendszer ösztönző erejét.

Mindezek alapján szakmailag indokolt, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere jelenlegi formájában felfüggesztésre kerüljön, és annak helyébe egy átfogó, nemzetközi jó gyakorlatokra épülő, széles körű szakmai egyeztetéseken alapuló folyamat lépjen.

Ennek jogszabályi megalapozása az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtandó törvényjavaslat keretében biztosítható, amely lehetőséget teremt egy olyan új értékelési rendszer kialakítására, amely a köznevelési rendszerben egyaránt legitim, fejlesztő szemléletű és széles körű szakmai elfogadottsággal rendelkező megoldást fog eredményezni. Az oktatásunk első számú nemzeti érdek, éppen ezért kapott végre önálló minisztériumot ez a terület, éppen ezért tudjuk a legégetőbb problémákat hatékonyan kezelni és feltárni.

Első és legfontosabb lépésünk az volt, hogy visszaadtuk az oktatási területet a szakembereknek. Az, hogy olyanok dolgoznak végre ezeken a területeken, akik láttak már közelről iskolát működni, abban benne dolgoztak, akiknek van tapasztalata, hogy milyen egy intézményt vezetni, ott tanítani és gyermekekkel foglalkozni.

Végezetül pedig kérem, engedjenek meg nekem még annyit, hogy elmondjam azt, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nem egy elefántcsonttorony. Nem zárkózunk el a szakmai képviselet elől, velük együtt, partnerként oldjuk meg a problémákat, és igyekszünk fejleszteni az oktatást.

(15.50)

Minden támogató javaslatnak csak örülünk ennél is, illetve a későbbi törvényeknél is. Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot. (Taps a TISZA soraiból.)