Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvénycsomag, ami előttünk van, negyven paragrafust tartalmaz 18 oldalon keresztül, a kihirdetés után nyolc nappal lesz hatályos alapvetően a törvény, néhány rendelkezése 2026 novemberében és december 5-én lesz hatályos. Költségvetési kihatása nincs annak, ami előttünk van, de azt gondolom, ez egy fontos jogszabály és jogharmonizációt célzó jogszabály, és egy olyan területét érinti az életünknek és az Európai Unió működésének, aminek a megítélése valószínűleg a Házban többé-kevésbé mindig egységes lesz. Tehát amikor pénzügyi kérdésekről beszélünk vagy alapvetően a gazdaság kérdéseiről beszélünk, akkor nem hiszem, hogy a Házban nagyon szétszaladnak majd a vélemények. Amikor az Európai Unió olyan területen vár el tőlünk jogharmonizációs lépéseket, ami sokkal inkább az ideológia területére visz minket, akkor már lehetnek sokszor nézetkülönbségek köztünk. Ezt a területet nyilvánvalóan én nem tekintem ilyennek.

Ez a törvénycsomag nyolc törvény módosítását hozza most a Ház elé, és két törvényt több helyen módosít, ez a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdéről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény. Van még hat másik törvény, amely területen kisebb módosítások kerülnek elénk.

A Nemzeti Bankot érintő módosításra majd még szeretnék kitérni, de alapvetően ez a törvénycsomag mégiscsak a tőzsde életét szabályozó kérdések kapcsán hoz elénk jogharmonizációs kötelezettségeket. Itt azt mondhatjuk, hogy a tőkepiacok vonzóbbá tételét célozza meg ez a módosítás, és lássuk be, hogy erre nagy szükség is van. Ha az Európai Unió gazdasági teljesítményét az utóbbi években vizsgáljuk, akkor biztos, hogy egyetértés van köztünk abban, hogy a világ más gazdasági erőcentrumaihoz képest az Európai Unió szinte zuhanórepülésben van. Ha az Egyesült Államokhoz mérjük magunkat vagy Kínához mérjük magunkat, akkor a térvesztésünk teljesen nyilvánvaló, és ez többek között a tőkepiacok működéséből is adódik. Persze mondhatom azt, hogy az Egyesült Államok egy szerencsésebb világ, mégsem irigylem őket. Végül is egy egységes állam egy egységes tőkepiaccal, ahol a gazdaság működésének alapja igazán az, hogy a gazdaság szereplői alapvetően a tőkepiacról szerzik a forrásokat. Az európai modell nyilvánvalóan más, mások a mi adottságaink, mi nemzetállamokból épülünk az Európai Unióban. Megjegyzem, ezt feladni sem akarjuk, legalábbis mi nem akarjuk ezt feladni. Ez elaprózódott tőkepiacokat jelent, másféle szabályozást jelent, és az élet hozza azt, hogy ezeket a szabályokat össze kell fésülnünk. Tehát ez a törekvés teljesen nyilvánvaló.

Megemlítem önöknek, hogy 2024 második felében Magyarország vitte az uniós elnökséget, és a magyar kormánynak a versenyképességi kérdések álltak, ha úgy tetszik, a gondolkodásának fókuszában, és ezekhez a versenyképességi kérdésekhez nyilvánvalóan hozzátartozik a tőkepiac is. Abban a ciklusban fogadták el ‑ október 8-án ‑ az egyik olyan rendeletet, amely módosítási, jogharmonizációs lépéseket irányoz elő a tagállamok számára, így a mi számunkra is. Az expozéban a pénzügyminiszter úr korrektül összefoglalta a legfontosabb lépéseket, ahol ezek a jogharmonizációs kötelezettségek és észszerűségi lépések is fennállnak, ezért én erre nem akarok a továbbiakban kitérni.

(Rózsahegyi Áron és Varga Gábor elfoglalja jegyzői helyét.)

A Nemzeti Bankra csak azért utalok, mert az elkövetkezendő időszak egyik izgalmas kérdése, és ebben a parlament is részt vesz azzal, hogy a Nemzeti Bank utóbbi éveiben megtörténtek kapcsán felállítottunk egy vizsgálóbizottságot. Ennek ellenzéki képviselőként én is tagja leszek. Számítok arra, hogy a Nemzeti Bank tevékenysége kapcsán büntetőeljárások is meg fognak indulni. Ezt egyszerűen kész ténynek tekintem, és ezért fontos ez a szabályozás, ami itt most elénk jön. Ha büntetőeljárás zajlik a Nemzeti Bankot érintő tevékenység kapcsán, és a Nemzeti Banknak a normál tevékenységéből adódóan közigazgatási jellegű aktusai is vannak és bármikor lehetnek, akkor érvényesüljön az a jogban általános tétel, a ne bis in idem tétele, azaz egy ugyanolyan cselekményért, amit valamikor vizsgáltak, ne lehessen még egyszer azt az aktort ugyanazért a cselekményért vizsgálat alá vonni. Nyilvánvalóan a büntetőjogi kérdések, persze az alapvetőek is meghatározóak, és egy közigazgatási aktus, amely ugyanarra a tényállásra épül, az nem lehet ezzel ellentétes.

Tehát ezt a szabályozást csak azért hoztam ide, bár miniszter úr is kiemelte, mert az elkövetkezendő időszaknak lehetnek és lesznek szerintem olyan lépései, amelyek ezt a szabályozási lépést aktuálissá és időszerűvé teszik.

(14.10)

A KDNP frakciója az itt megfogalmazott jogharmonizációs lépéseket nem csak azért támogatja, mert már az előző kabinet tárgyalta ezt az törvényt, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta ezt a törvényt, bár kicsit módosított rajta a beterjesztő Pénzügyminisztérium. Egyébként kíváncsi is lennék, ha majd miniszter úr ebben megszólal, akár a vita végén, hogy az előző gazdasági kabinet által megfogalmazottak egy-két tétele miért maradt ki a törvényből. Ez engem érintene, de ami itt megfogalmazódott, nyilvánvalóan támogatható, és támogatni is fogja a KDNP-frakció. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)