Bujdosó Andrea Anna (TISZA)

BUJDOSÓ ANDREA ANNA (TISZA): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban egy jogharmonizációs javaslatról van szó, és örülök, hogy hallom, hogy ebben mindenki partner. Én egy picit a gazdasági oldaláról fogom megközelíteni és támogatni ezt a javaslatot.

A magyar gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják. Mintegy 700 ezer ilyen vállalkozás van ma Magyarországon, 99 százaléka a vállalkozásoknak kis- és középvállalkozás, nagy részük mikro-, 1-9 fő közötti vállalkozás, ők biztosítják a vállalkozásokon belül a foglalkoztatás kétharmadát, és csak a kis- és középvállalkozások több mint egymillió embernek adnak munkát, úgyhogy ez egymillió család. Nagyon fontos, hogy ők milyen módon tudnak működni és hogyan tudják a versenyképességüket növelni.

Ami a problémájuk ezeknek a vállalkozásoknak jelenleg, hogy az idejük egy részét olyasmivel töltik, ami adminisztráció vagy pedig a finanszírozáshoz való hozzájutás, és nem új terméket innoválnak vagy pedig piacokat keresnek, hanem erre fordítják az idejüket. Talán a gazdasági miniszter úr is említette már, hogy évente 300 órát töltenek csak adminisztrációval. Nyilván ez a hitelhez vagy egyéb finanszírozáshoz való hozzájutásban is szerepel.

De van még egy dolog ‑ és csak szeretnék egy kis politikai párhuzamot is hozni ‑, amivel küzdenek a mai magyar kis- és középvállalkozások, az az, hogy többségüknek, nagyon nagy részüknek, mintegy 40 százalékuknak 65 év feletti a tulajdonosa vagy ügyvezetője. Többségében a kilencvenes években alakultak ezek a vállalkozások, és nincs megoldva az utódlás; és ha úgy nézzük, vannak olyan politikai pártok is, amelyek hasonló problémával küzdenek. (Derültség és taps a TISZA padsoraiban.)

A tőkéhez jutás azért nem csupán egy pénzügyi technikalitás, hanem abszolút versenyképességi kérdés a vállalkozásoknál. Ha mondjuk, egy pékség új kemencét akar vásárolni, vagy egy családi vállalkozás napelemet telepítene azért, hogy energiahatékonyabban működjön, vagy egy informatikai cég exportképes terméket szeretne fejleszteni, általában ugyanazzal a problémával küzdenek. Van ötlet, van esetleg belső erőforrás is, van munka, van piac, csak éppen finanszírozás nincs.

A magyar gazdaság növekedésének kulcsa ‑ és a kkv-k terén elsősorban ‑ a termelékenység javítása a technológiai fejlesztés és az innováció által. Számos elemzés mutat rá ‑ nyilván az európai uniós elemzések is ‑, hogy a magyar kkv-k termelékenysége jelentősen elmarad az európai élmezőnytől, általában a fele az élmezőnynek, de ha mondjuk, Szlovéniához hasonlítjuk, akkor is nagyon-nagyon elmarad. De hogyan növelhetnék a termelékenységüket, ha nem ruháznak be új, hatékonyabb technológiákba, olcsóbb működést biztosító rendszerekbe? Mindehhez pedig elérhető és lehetőleg minél könnyebben elérhető forrásra van szükségük.

A térség országaiban, például Lengyelországban, Csehországban, Észtországban és egyre inkább Romániában is, a növekedni akaró kis- és középvállalkozások előtt nyitva áll a tőkepiac kapuja. Magyarországon a vállalkozások többsége szinte kizárólag hitelből próbál fejlődni. Egy modern gazdaságban viszont nemcsak hitelre, hanem saját tőkére, befektetőkre, élő tőkepiacra is szükség van. Ha a magyar kkv-k versenyképesek akarnak maradni, akkor a finanszírozási rendszereknek is fel kell zárkózniuk a régió legjobb gyakorlatához.

Úgyhogy minden olyan intézkedés, ami egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a finanszírozáshoz jutást, közvetlenül növeli a vállalkozások teljesítményét és versenyképességét. Minden lépés pedig, ami a kkv-k beruházási lehetőségeit és bizalmát növeli abban, hogy beruházzon, többszörösen jó hatást fejt ki a gazdaságra és a magyar emberekre is, hiszen ahogy mondtam, egymillió embernek adnak munkát ezek a vállalkozások; nem mindegy, hogy milyen bért tudnak fizetni a foglalkoztatottaknak. Új munkahelyeket tudnak teremteni, tényleg magasabb bért fizetni, több beszállítót bevonni az értékláncba, és több adót is fizetni, nyilván, ha többet termelnek. Mindez erősíti a magyar gazdaság ellenálló képességét.

Tisztelt Ház! A magyar vállalkozók kiszámítható szabályokat, tisztességes versenyt, kevesebb adminisztrációt és könnyebben hozzáférhető finanszírozást várnak. Abban mind egyetérthetünk, hogy erős, önálló és versenyképes magyar gazdaságot akarunk építeni. Ezért nemcsak a nagyvállalatokat kell támogatnunk, hanem figyelmet kell szentelnünk a több százezer kis- és középvállalkozásnak is, amelyek nap mint nap megtermelik az ország jövőjét.

A magyar kkv-k megerősítése nemzetstratégiai érdek. Képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy álljanak ezen érdek mellé és támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a TISZA padsoraiban.)