Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A most benyújtott törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztést még az előző kormányzati ciklus gazdasági kabinetje 2026. február 3-án megtárgyalta, és ezzel együtt el is rendelte az előterjesztés szerinti törvényjavaslat Országgyűlés elé történő terjesztését. Valóban egy jogharmonizációs előterjesztésről, javaslatról, törvényjavaslatról van szó, amelyet természetesen támogatni fogunk.

Igazából ennyivel el is lehetne intézni ennek a törvényjavaslatnak a vitáját (Derültség a kormánypárti sorokból.), de engedjék meg számomra azt, hogy magához a törvényjavaslathoz közvetlenül egyetlenegy kiegészítést tegyek, ami nem hangzott el, ami az átláthatóságot fogja a nyilvános tőkepiacok tekintetében javítani, ez pedig a kisebb tőzsdei bevezetésre váró gazdasági társaságok esetében a 10 százalékos közkézhányad előírása, ami valóban az átláthatóságot és a pénzüket jó helyre befektetni szándékozó befektetők számára nagyobb biztonságot, kevesebb kockázatot jelentő körülményt tud biztosítani.

(13.50)

Amiről viszont szeretnék még beszélni. 30 nap telt el; nem várható el az, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormány átfogó pénzpiaci, fiskális vagy éppen a reálgazdaságot érintő, az adórendszert érintő előterjesztéseket hozzon elénk, erre még kell 70 napnyi türelem. Gondolom, hogy akkorra meg fog történni, hiszen az idei költségvetés felülvizsgálata is körülbelül ekkorra fejeződik be.

Amit viszont fontosnak tartok, mert mindannyian fontosnak tartjuk azt, hogy az ország külső megítélése, a pénzügyi stabilitás, a befektetői vonzerő tekintetében ez közös érdekünk ‑ ez is közös érdekünk ‑, hogy próbáljuk meg közös nevezőre hozni azt, hogy a makrogazdasági állapotok mit mutatnak itt, ebben a két esztendőben, amit együtt megéltünk, és a közvetlen közeli kilátások mit mutatnak. Ez jó lehetőséget tud biztosítani a kormányzat, a pénzügyi kormányzat számára is, hogy a következő hónapokat kihasználva végiggondolja, végigelemezze ezt, és hozza az előterjesztéseit. És nekünk is lehetőséget biztosít arra, hogy ott ismételten be tudjunk majd kapcsolódni egy építő jellegű parlamenti vitába.

2025-ben fél százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, a háztartások fogyasztási kiadása 3,1 százalékkal bővült, amit a javuló reálbérek, másrészt pedig a jövedelmet növelő kormányzati intézkedések, a családi adókedvezmény megduplázása, vagy éppen a háromgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességének bevezetése is támogatott. 2026 első negyedévében a GDP 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, negyedéves alapon pedig ez egy 0,8 százalékos emelkedést, bővülést mutatott.

Leszögezhetjük azt is, hogy a Covid-járvány óta a magyar gazdaság teljesítménye összességében mintegy 7 százalékkal növekedett. A munkaerőpiac továbbra is a magyar gazdaság egyik legerősebb pillérének számít. A foglalkoztatási ráta 2026. február-április átlagában a 15-64 éves korosztályban 74,7 százalék volt. Azt gondolom, hogy ez európai uniós összevetésben is kedvezőnek mondható.

A munkanélküliségi ráta némileg növekedett ebben az időszakban, de még mindig alacsonynak mondható: 2026. február-április tekintetében 4,5 százalék volt. Ha rátekintünk az európai uniós átlagra, akkor ez még mindig igen kedvező. 2025-ben a bruttó bérek 9 százalékkal emelkedtek, a nettó reálbérek pedig 4,8 százalékkal bővültek.

2026 márciusában a bruttó átlagkereset 779 800 forintot tett ki, ami 9,2 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi szint. A nettó átlagkereset 11,3 százalékkal, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal múlta felül az egy évvel ezelőttit. Mondhatjuk azt is, hogy a kedvező bérfolyamatok a háztartások vásárlóerejének növekedésén keresztül továbbra is fontos támaszt jelentenek a fogyasztás számára, ami a költségvetés bevételi oldalán egy fontos kapaszkodót jelenthet a továbbiakban.

Az infláció alakulása 2026 elején ‑ a nemzetközi bizonytalanságok erősödése ellenére is ‑ kifejezetten kedvező képet mutatott. 2024-ben az átlagos infláció 3,7, 2025-ben 4,4, idén áprilisban a fogyasztói árak 2,1 százalékkal nőttek. Ebben szerepet játszottak az árrésstop jellegű szabályozások is, de idehozhatjuk a globális olajár-emelkedés hatásának tompítására a 2026. március 10‑e óta érvényben lévő üzemanyagárstopot is. Itt szeretném örömmel megjegyezni, hogy ebben az átmeneti időszakban az új kormány is érvényben hagyta ezt a szabályozást.

Magyarország külső egyensúlyi pozíciója 2025-ben stabil maradt, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege 1,6 százalék körül alakult. A pénzpiacok az elmúlt hónapokban kifejezetten pozitívan reagáltak a magyar gazdaságpolitikai kilátásokra. A forint árfolyama erősödött, a befektetői bizalom pedig érezhetően javuló tendenciát mutat. Ennek a hátterében persze ott van az új kormány iránti pozitív várakozás is, és ott vannak a monetáris politika elsődleges felelősének, a Magyar Nemzeti Banknak az eddig megtett lépései és intézkedései, amelyek, azt látom, hogy egymásra figyelve, a jogszabályi előírásokat, kötelmeket figyelembe véve és tiszteletben tartva történnek meg a fiskális politikáért felelős Pénzügyminisztériummal együttműködésben.

Ugyanakkor engedje meg, tisztelt miniszter úr, ha ezeket az alapvetéseket kölcsönösen el tudjuk fogadni, hogy innen indulunk neki a következő kormányzati időszaknak, egy költségvetési felülvizsgálatnak és egy új szabályozási környezet kialakításának, két olyan, aggodalomra okot adó kormányzati lépést is említsek, ami ugyan nincs benne ebben a pénzpiaci szabályozást magában foglaló jogharmonizációs törvénytervezetben, de ami egy kis bepillantást mutathat abba a filozófiába, gazdaságfilozófiába, fiskális filozófiába, ami politikai formában is meg fog jelenni a közeljövőben. Ezek közé tartozik egyrészt a jelzáloghitelek kamatstopjának szeptember végével történő tervezett kivezetése. Hogy pontosan fogalmazzak ‑ a napirend előtti szóváltást elkerülendő ‑, tehát a szeptember 30-ai határidővel tervezett kivezetésről beszélek, amit önök meghatároztak. Ez valóban 216 ezer hitelszerződést érint, amelyben minden bizonnyal vannak olyan szerződő felek, partnerek is a bankok irányába, akik jobb körülmények között élhetik az életüket, de azért kijelenthetjük azt, hogy ezen hitelszerződések mögött álló magánszemélyek többsége korántsem a legnagyobb jövedelemmel és legnagyobb vagyonnal rendelkező állampolgárok közé tartozik Magyarországon, ha visszafogottan fogalmazok.

Ez megint egy filozófiai kérdés, és ez már érinteni fogja az adórendszert. A mögöttünk hagyott másfél évtizedben eddig az volt a törekvés, hogy elsősorban a multinacionális karakterű, szolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaságok, amelyek alapvetően a magyarországi belpiacról, elsősorban a lakossági igények kiszolgálásából fakadó bevételeik, hasznuk egy jelentős részét kivitték Magyarországról, és így a Magyarországon kívüli tulajdonosok bevételeit és hasznát gyarapították, ezt ne tehessék meg. Ne történjék meg az, hogy a terhek pedig a lakosságra kerüljenek áthárításra. Tehát amikor a közjóról, a közszolgáltatásokról beszélünk ‑ vagy beszélhetünk éppen a rezsivédelemről, vagy beszélhetünk éppen a kamatstopról ‑, itt egy egészségesebb felelősségmegosztásról és tehermegosztásról volt szó, ami lehetőséget biztosított arra ‑ a mai napon már elhangzott itt ‑, hogy egy 1500 milliárd körüli éves profitot könyveljen el a pénzügyi, és csak a pénzügyi szektor az egyik oldalon; a másik oldalon pedig ezek a kamatstopok, ezek a kedvezmények lehetőséget biztosítottak arra, hogy a magyar társadalom mégis legalább egy szuszogó állapotban tudja élni az életét.

Mi azt gondoljuk, hogy ez a filozófiai alapvetés helyes. Mi a továbbiakban is erre tennénk javaslatot, és ösztönöznénk erre a kormányzatot.

(14.00)

Meglátjuk azt majd, nagyjából hetven napot követően, hogy milyen irányba mozdulunk el.

A másik a vendégmunkások kérdését érinti. Én nem tartom szerencsésnek azt, hogy a vendégmunkásokat megpróbáljuk összemosni az illegális bevándorlókkal, a migránsokkal. Óriási különbség van a kettő között. Az egyik egy jogilag rendezett, nagyon szigorú szabályok között történő munkavállalási lehetőség európai uniós országokból, tagállamokból, az Európai Unió által különleges elbírálásban lévő, de nem európai uniós országokból, és harmadik országokbeli munkavállalók is érkezhetnek, de szigorú feltételekkel.

Mi a különbség? Tehát, hogy lássuk világosan: mi a különbség az illegális bevándorló, a migráns és a vendégmunkás között? Óriási különbség van: a munkavállaló adót fizet, az illegális bevándorló nem fizet adót, tehát nem termel értéket. Azt gondolom, hogy ez egy lényeges különbség.

Egy másik fontos különbség e tekintetben az, hogy GDP-t termel az a munkaadó, ahol dolgozik a vendégmunkás, az illegális bevándorló pedig nem termel, nemzeti hozzáadott értéket semmiképpen nem keletkeztet. Az egyik, a vendégmunkás legálisan dolgozik, az illegális bevándorló pedig nem dolgozik, hanem elvárja azt, hogy eltartsa az a közösség, amelybe érkezik. Tehát a költségvetést sem terheli egy vendégmunkás, míg az illegális bevándorló, megélhetési bevándorló terhelheti a költségvetést. Ezek nagyon fontos alapvetések, hogy lássuk: a vendégmunkás szabályozott körülmények között jön, egy illegális bevándorló pedig nem tisztelve a szabályokat érkezik az uniós vagy éppen a magyar határ közvetlen közelébe.

Az, hogy milyen mértékben van szükség vendégmunkásokra, a szigorú szabályozás előírja, hogy amennyi betöltetlen munkahely van, annál több nem érkezhet Magyarországra, de vannak olyan ágazatok, amelyek a vendégmunkások nélkül meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mivel ez költségvetési bevételeket is érint ‑ nemcsak érinthet, hanem érint is ‑, éppen ezért kellő óvatosságot javasolnék ennek a kérdésnek a gazdasági kezelésében. A másik pedig egy politikai ízlés kérdése, hogy ha a tisztelet oldaláról közelítünk az embertársak irányába, akkor azért tegyünk különbséget, hogy valaki jó szándékkal, rendezett körülmények között, az átmenetileg befogadó közösségbe ‑ mert ugye, két év után visszamennek, mert visszafogadási kötelezettséget is kell bemutatnia a kibocsátó országnak ‑, tehát tisztelettel idejönnek, értéket teremtenek az egyik oldalon, azokat ne mossuk már össze azokkal, akik nem kívánnak itt munkát vállalni, nem tartják be a szabályokat, és nem tartják be azt a kultúrát, amiben mi élünk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)