karzat
Szinkron2026-08-25 17:49

Polgár György (TISZA)

2026-06-16 · 9. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:21

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/173 Egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg5 009 karakter · 9 bekezdés · JSON

POLGÁR GYÖRGY, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Mielőtt megosztanám a gondolataimat a benyújtott törvénymódosítás kapcsán, szeretném, ha köszönthetném az itt jelen lévő látogatókat, vendégeket, valamint akik online nézik a közvetítést, hiszen itt a parlamentben mi olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek végső soron a magyar állampolgárokat és a Magyarországon működő vállalkozásokat és gazdasági társaságokat fogják érinteni, úgyhogy értük dolgozunk. Bármerre járok a választókerületemben, mindenhol azt hallom vissza és azt látom vissza, hogy nagyon nagy az érdeklődés, és nagyon sokan nézik ezeket az eseményeket, úgyhogy érdekli a magyar embereket és érdekli a magyar gazdasági társaságokat, hogy mi történik a parlamentben és az országban.

Szeretném is a lehető legegyszerűbben megfogalmazni azt, ami ebben a törvénymódosítási javaslatban van, hiszen a mai napon egy olyan törvényjavaslat kerül megvitatásra, amely szerintem túlmutat a paragrafusokon. Arról döntünk, hogy a magyar pénzügyi rendszer képes lesz‑e lépést tartani a XXI. század tempójával, képes lesz‑e megvédeni a befektetőket, és képes‑e valódi lehetőségeket adni a magyar vállalkozásoknak a növekedésre. Ez a javaslat nem pusztán jogharmonizáció. Ez a magyar gazdaság jövőjének egyik alapköve.

Tisztelt Ház! Az elmúlt években világossá vált, hogy a pénzügyi szektor stabilitása nem magától értetődő. A nemzetközi piacok ingadozásai, a technológiai változások, a globális kockázatok mind-mind azt üzenik, hogy ha nem erősítjük meg időben a szabályokat, akkor mások döntik el helyettünk, hogyan működik a magyar tőkepiac.

A lényeget, ennek a törvénymódosítási csomagnak a lényegét, amit Kármán András úr is ismertetett, a következő öt pontban tudnám röviden összefoglalni. Az első cél egy erősebb felügyelet és tisztább felelősségi viszonyok megteremtése. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a piaci visszaéléseknek következménye van. A törvény kimondja ‑ idézem -: „a bírság mértéke természetes személy esetében legfeljebb kétmilliárd forint lehet”. Ez világos üzenet mindenki számára. Aki visszaél a piaccal, az nem a befektetőket, hanem a magyar gazdaság egészét veszélyezteti, és ennek bizony ára van. A felügyelet mozgástere is bővül ezzel egy időben. A törvény szerint ‑ és megint hadd idézzem ‑ „a felügyelet figyelembe vesz minden lényeges körülményt”. Ez azt jelenti, hogy a szankciók nem lesznek sem túl enyhék, és nem lesznek aránytalanok sem. A tisztességes szereplők védelmet kapnak, a tisztességtelenek pedig felelősséget.

A második dolog: a pénzügyi stabilitás nem lehet alku tárgya. A központi szerződő felek felé fennálló túlzott kitettség ma az egyik legnagyobb rendszerszintű kockázat. A javaslat előírja, hogy a befektetési vállalkozásoknak részletes tervet kell készíteniük a koncentrációs kockázatok kezelésére, az MNB pedig szükség esetén beavatkozhat. Ez nem bürokrácia. Ez a magyar pénzügyi rendszer biztonsági öve. Aki ezt gyengíteni akarja, az nem a szabályokat, hanem a magyar emberek megtakarításait veszélyezteti.

A harmadik az átláthatóbb tőkepiac, a tisztább tulajdonosi viszonyok megteremtése. A szavazatelsőbbségi részvények szabályozása egyértelművé teszi, hogy a befektetőknek joguk van tudni, ki irányít egy adott vállalatot. A törvény előírja, hogy a kibocsátóknak részletesen fel kell tüntetniük a részvényosztályokat, a szavazati arányokat, a jelentős befolyással rendelkező részvényeseket. Ez nem adminisztráció, ez a tisztességes piac feltétele.

Negyedsorban: a befektetési kutatásokat meg kell tisztítani, hogy véget vessünk a félrevezető anyagoknak. A törvény világosan kimondja, hogy a kibocsátó által fizetett kutatásokat külön kell jelölni, és azokat be kell nyújtani az egységes európai hozzáférési pontra. A jogszabály szerint az ilyen kutatás ‑ idézem ‑ „nem minősül sem szabályozott információnak, sem befektetési kutatásnak”. Ez a befektetők védelmét szolgálja. A magyar tőkepiacon nem lehet többé összemosni a független elemzést és a fizetett tartalmakat.

Utolsósorban: a magyar vállalkozások érdeke a tiszta és kiszámítható szabályok. A módosítások egyértelművé teszik, hogy milyen feltételekkel lehet tőzsdére lépni, milyen adatszolgáltatási kötelezettségek vannak, és hogyan kell kezelni a kockázatokat. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek stabil, átlátható környezetre van szükségük ahhoz, hogy bátran lépjenek ki a tőkepiacra. A magyar gazdaság ereje a vállalkozások erejében rejlik. Ez a törvény pedig nekik ad kiszámítható keretet.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat nem politikai kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség, a mai magyar gazdaság érdeke és a következő időszak pénzügyi biztonsága. Aki támogatja, az a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, a befektetők védelmét és a vállalkozások növekedését támogatja. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Polgár György — 2026-06-16, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/9-102.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-9-102,
  title = {Polgár György — 2026-06-16, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/9-102.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49},
  year = {2026}
}