Kármán András (TISZA)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A pénzügyi közvetítőrendszer szabályozása visszatérő témája az Országgyűlés munkájának. Ez nem véletlen, hiszen egy olyan szektorról beszélünk, amely egyszerre szembesül új gazdasági, technológiai és szabályozási kihívásokkal. Emellett az európai uniós jogalkotás ezen a területen különösen intenzív, ami szükségessé teszi a hazai szabályozás folyamatos aktualizálását és az uniós normákhoz való igazítását.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ‑ amely egyébként társadalmi egyeztetésen is átesett, minden ellentétes állítással szemben ‑ több pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. A javaslat elsődleges célja az Európai Unió új szabályainak átültetése, a magyar pénzügyi rendszer átláthatóságának és stabilitásának erősítése, valamint a gazdaság versenyképességének növelése.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik legfontosabb területe a tőkepiaci szabályozás jogharmonizációból eredő korszerűsítése. A javaslat egyszerűsíti a kisebb volumenű nyilvános értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó szabályokat. Ennek keretében az a küszöbérték, amely alatt elegendő minimumtájékoztató készítése, az eddigi egymillió euróról ötmillió euróra emelkedik a nyilvános ajánlattétel uniós aggregált értékére vonatkoztatva. A módosítás tehát jelentősen mérsékli a vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheit, megkönnyíti a tőkepiaci forrásbevonást, miközben a befektetők megfelelő tájékoztatása és védelme továbbra is biztosított marad.

A szabályozás célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben jelenhessenek meg a tőkepiacon, és könnyebben vonhassanak be fejlődésükhöz szükséges forrásokat. Ez nemcsak a vállalkozások, hanem a magyar gazdaság egészének érdeke is. Fontos, hogy bátran és könnyen tudjanak forrást bevonni a tőkepiacról is a kisebb vállalkozások, a kötvény- és részvénykibocsátások pedig erősebb alternatívái legyenek a klasszikus banki finanszírozásnak.

A javaslat emellett átülteti a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákra vonatkozó uniós szabályokat is. Ennek köszönhetően a növekedni kívánó vállalkozások úgy jelenhetnek meg a tőkepiacon, hogy közben megőrizhetik stabil tulajdonosi irányításukat. A befektetők védelme érdekében ugyanakkor részletes tájékoztatási és átláthatósági követelmények kerülnek bevezetésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik fontos célja a pénzügyi stabilitás további erősítése. A nemzetközi pénzügyi folyamatok azt mutatják, hogy különös figyelmet kell fordítani a pénzügyi intézmények koncentrációs kockázataira. A javaslat ezért új kockázatkezelési kötelezettségeket ír elő a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek kezelése érdekében. Az érintett intézményeknek részletes terveket kell készíteniük e kockázatok nyomon követésére és csökkentésére, a Magyar Nemzeti Bank pedig szélesebb felügyeleti eszköztárral rendelkezik majd annak érdekében, hogy szükség esetén beavatkozhasson. Ezek a szabályok hozzájárulnak a pénzügyi rendszer ellenálló képességének növeléséhez és a rendszerszintű kockázatok mérsékléséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat fontos eleme a piacok tisztaságának és a befektetői bizalomnak a megerősítése is. Ennek érdekében pontosításra kerülnek a piaci visszaélésekhez kapcsolódó felügyeleti és szankcionálási szabályok. A módosítások egyértelműbbé teszik a felelősségi kereteket, valamint biztosítják, hogy a felügyelet a jogsértések súlyával arányos intézkedéseket alkalmazhasson.

A törvényjavaslat pontosítja a Magyar Nemzeti Bank eljárásaira vonatkozó szabályokat a folyamatban lévő büntetőeljárások esetére. A módosítás egyértelműen érvényre juttatja a kétszeri felelősségre vonás tilalmát. Ennek megfelelően ugyanazon cselekmény miatt nem kerülhet sor párhuzamosan büntetőjogi és közigazgatási szankcionálásra, ezáltal erősítve a jogbiztonságot és az arányos jogalkalmazást.

Szintén jelentős előrelépést jelentenek a befektetési kutatásokra vonatkozó új jogharmonizációs célú szabályok. A jövőben világosan elkülönülnek egymástól a befektetők részére készített független elemzések és a kibocsátók által támogatott kutatások. Ez növeli az átláthatóságot, erősíti a befektetői bizalmat, és elősegíti, hogy a megtakarítók megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni.

(13.40)

Korábban néhány szakszerűtlen elemzéssel a szakmai anyag nevének használata mellett a bizalmat és a szakértelem hitelességét rontották, így erre is kiterjed a továbbiakban a jogi szabályozás, hogy ez ne fordulhasson elő. A pénzügyi döntéseket tehát megalapozott szakmai és minőségi anyagok alapján kell meghozni. Erre még nagyobb figyelem hárul a szabályozás és a felügyelet terén a továbbiakban.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat további rendelkezései érintik a pénzforgalmi szolgáltatásokat, a fogyasztói hitelezést, a hitelintézeti szabályozást, valamint a kollektív befektetési formákat. Ezek a módosítások a változó európai szabályozási környezethez igazítják a hazai jogrendet. Közös céljuk a szabályozás egyértelműségének növelése, a hatékonyabb felügyelet biztosítása és a pénzügyi rendszer biztonságos működésének támogatása.

Összességében elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egyszerre szolgálja a magyar tőkepiac fejlődését, a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítését, a befektetői bizalom erősítését és a pénzügyi stabilitás megőrzését. A módosítások megfelelnek az európai uniós elvárásoknak, miközben a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer hosszú távú érdekeit is szolgálják, és nem utolsósorban az ügyfelek védelmét, edukálását.

Mindezek alapján tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)