Radics Béla (Fidesz)

RADICS BÉLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Hát, a miniszter asszony helyett akkor most az államtitkár úrhoz beszélnék. A miniszter asszony az Országgyűlés május 26-ai ülésén egy olyan kijelentést tett a szexuális felvilágosítással kapcsolatban, amely mély megdöbbenést és jogos aggodalmat váltott ki a magyar családokban. Szó szerint azt állította, idézem, hogy a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is legyen lehetőség korszerű szexuális nevelésre. Ennek hiánya a gyerekek, a fiatalok és a családok életét teheti tönkre.

Kijelentette továbbá, hogy az iskola szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek ‑ ez a „más szakemberek” duplán aláhúzva ‑ bevonásával biztosíthat hiteles, életkorhoz igazított információt. Végül pedig odáig merészkedett, hogy úgy fogalmazott: a korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik fő bűne volt a bukott Orbán-kormánynak.

Tisztázzuk végre: itt nem politikai jelszavakról vagy abszurd vitákról van szó, itt gyerekekről van szó, a mi gyerekeinkről van szó, a jövőről van szó, tehát érdemes ebben a kérdésben világosan, egyenesen és tisztán beszélni. Egyetértünk‑e abban, hogy az iskola egy védett és biztonságos intézmény, amelynek kapuin kívül kell maradnia minden megosztó ideológiának és ellenőrizetlen hátterű szervezetnek? Magyarország Alaptörvénye egyértelmű: a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, az államnak pedig kötelessége biztosítani a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Ez a garancia védi a legkisebbeket a koruknak nem megfelelő külső ideológiai hatásoktól.

A TISZA-kormány programja és az ön kijelentései azonban arra utalnak, hogy a tárca át kívánja lépni ezt a bizonyos vörös vonalat. Azzal, hogy az iskolák kapuit megnyitnák, ahogy ön mondta, más szakemberek, külső civil szervezetek előtt, és a tudományosság álcája mögé bújva megkérdőjeleznék a szülők elsődleges szerepét, súlyos bizalmi válságot idéznek elő az oktatási rendszerben.

A szexuális nevelés nem válhat bürokraták vagy NGO-k privilégiumává. A magyar szülőknek joguk van tudni, hogy a minisztérium milyen módszertant és tartalmat kényszerítene a kiskorúakra, és milyen garanciák védik meg a gyermekeinket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakkal kapcsolatban kérem, fejtse ki pontosan, mit takar az önök által emlegetett korszerű szexuális nevelés. Ki és mi alapján fogja eldönteni, hogy a korábban említett „más szakemberek” kifejezés milyen ellenőrizetlen hátterű külső civil szervezeteket, LMBTQ-aktivistákat engedne be a gyermekeink közé? Tiszteletben tartja a TISZA-kormány a szülők Alaptörvényben rögzített jogát, vagy felül kívánja‑e írni az állami intézmények és külső szervezetek javára? Garantálja‑e, hogy a szülők előzetes írásbeli és kifejezett beleegyezése nélkül semmilyen nemi élettel vagy felvilágosítással kapcsolatos foglalkozást nem tarthatnak az iskolákban?

Végezetül pedig ki és milyen szempontok alapján fogja ellenőrizni az intézményekbe belépő szervezeteket? Hol húzzák meg a határt az egészségügyi tájékoztatás és az ideológiai befolyásolás között? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)