Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A közéleti munka egy szolgálat, és úgy gondolom, hogy ennek vannak szép, nehéz és izgalmas pillanatai is, és azt kívánom, hogy mindenki ezt alázattal át is tudja élni.

A Mi Hazánk Mozgalomra több mint 358 ezren szavaztak. Hálás vagyok ezért a nagy megtiszteltetésért, óriási felelősség is terhel bennünket. Én magam nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy itt lehetek újra a tisztelt Házban, és őszintén, tisztán elvégezhetem azt a munkát, amiben bíznak az emberek. Én azt kérem, hogy önök is és mindenki, aki ebben a Házban van, ugyanolyan alázattal ugyanezt tegye. A Mi Hazánk Mozgalom hatfős frakciójának nevében én hálásan köszönöm azt a szavazatmennyiséget, amivel itt lehetünk, és szolgálhatjuk az ő ügyeiket.

Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy sok minden megváltozott, és ehhez az új világhoz tulajdonképpen mindannyiunknak hozzá kell igazodni. Például az internet népe nagyon hamar tud véleményt nyilvánítani, és nagyon fontos az, hogy a TISZA-kormány a szeretetországról beszél, de a TISZA-kormányt követő tábor a mai napig gyűlölködik. Én nagyon bízom abban, hogy önök a kétharmados többségükkel és a kormányzatukkal el tudják érni azt, hogy ez a tábor is lenyugodjon, és tudják értékelni mindenki munkáját, aki ebben a Házban dolgozik.

Mindezt azért is mondom, mert nekünk, képviselőknek bírni kell a kritikát, bírni kell mindent, hiszen közéleti szereplők vagyunk, és ezt én is megtapasztaltam. Az elmúlt négy évben senki nem vette észre, de most észrevették, hogy én nagyon kemény arckifejezéseket tudok produkálni itt, a Házban, mert nyilván különleges eseményeket tudunk itt átélni, mondhatni azt, hogy meglepő és mulatságos, de megdöbbentő dolgokat is tapasztalunk itt, a tisztelt Házban. Én nagyon bízom abban, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak nem lesz konkurenciája a Kossuth tér 1-3. szám alatt.

(21.10)

Tehát bízom abban, hogy valóban egy alázatos, őszinte munka fog következni. És igen, bármilyen viselkedési kultúránk van, azt nekünk el kell tűrni.

Ahogy mondtam, rám nem jellemző, én tisztelem a Házat annyira, hogy nem nagyon szoktam bekiabálgatni vagy beszólogatni. Nem mondom, hogy nem volt erre példa, de nem ez a jellemző. Arra viszont, hogy bármi történik, vagy olyan viselkedést látok, elképesztő módon tudok különböző arckifejezéseket produkálni. És akkor ezt a múlt héten az internet népe különböző videókban meg is mutogatta. Én ezt egyáltalán nem bánom, mert azóta folyamatosan a fiatalokkal nem győzök találkozni, beszélgetni, leszólítanak az utcán, és óriásikat beszélgetünk. Úgyhogy minden rosszban van valami jó, tehát én ezt köszönöm.

De ami nagyon fontos: én azt üzenem mindenkinek, hogy az országgyűlési munka, az Országgyűlés és maga a Ház megérdemli azt a tiszteletet, megérdemli azt az alázatot, hogy valóban tudjuk végezni a munkánkat, az emberek érdekében. Én csak ezt szerettem volna mondani. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA és a Mi Hazánk soraiból.)