Witzmann Mihály (Fidesz)
2026-11-04 · 40. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:00Szöveg8 343 karakter · 18 bekezdés · JSON
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy itt közel 15 percen keresztül hallhattuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat megszüntetni kívánja a vállalkozások által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára fizetendő éves kamarai hozzájárulást, ami tulajdonképpen alapvetően egy támogatható intézkedés, úgy gondolom. Ugyanakkor van itt egy hatalmas ellentét is. Ugyanis míg a TISZA-kormány az egyik kezével ad néhány ezer forintot, ami éves szinten egy vállalkozás számára csupán elenyésző összeg, addig a másikkal pedig a sokszorosát veszi ki a vállalkozók zsebéből.
Nos, nézve a jövő évi költségvetési tervezetet, nehéz lenne elhitetni a magyar vállalkozókkal az önök által beterjesztett számok ismeretében, hogy önök a vállalkozók barátai, a magyar kkv-szektor barátai lennének. Nehéz lenne úgy beállítani a TISZA-kormány költségvetési, illetve gazdaságpolitikáját, mintha a magyar kis- és középvállalkozások támogatói vagy akár a megmentői lennének, miközben adópolitikájukkal és a megszorító intézkedéseikkel éppen kivéreztetni készülnek a hazai kkv-szektor szereplőit, akik tulajdonképpen a magyar gazdaság gerincét adják. A kormány ugyanis büszkén hirdeti, hogy megszünteti az évi 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Évi 5 ezer forintról beszélünk egy vállalkozás esetében.
De valóban ez lenne az az intézkedés, amellyel meg tudják győzni a vállalkozókat arról, hogy önök értük dolgoznak? Tényleg 5 ezer forinttal akarják megváltani a magyar vállalkozók bizalmát, miközben adóemelésekkel és megszorításokkal a sokszorosát terhelik rájuk? Fel kell tennünk a kérdést, vajon milyen gazdaságpolitika az, ahol a vállalkozók számára a fejlődés helyett a bizonytalanság válik meghatározóvá. Vajon milyen jövőt kínál ez a fajta politika azoknak, akik beruházni, fejleszteni, munkahelyeket teremteni szeretnének, de közben attól kell tartaniuk, hogy újabb adóterhek és változó szabályok ellehetetlenítik a terveiket, a fejlesztéseiket, a céljaikat, sőt, a mindennapi működésüket is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük akkor, hogy a TISZA-kormány mit tett az elmúlt fél évben a vállalkozásokért, és mit tervez tenni a jövőben! Nos, az elmúlt fél évet egyelőre rekordmagas államadósság, egymást követő gyárbezárások és növekvő munkanélküliség jellemzi. De van egy, legalább ennyire fontos kérdés is, amelyet a TISZA-kormánynak meg kellene válaszolnia: tulajdonképpen kikből és kikkel akarják felépíteni Magyarország jövőjét? Azokból, akik dolgoznak, vállalkoznak, beruháznak és munkahelyeket teremtenek, vagyis munkaalapú gazdaságot működtetnek, vagy esetleg visszatérnek a segélyezésalapú balliberális gazdaságpolitikához?
Sajnos a TISZA-kormány 2027-es költségvetése az utóbbira enged következtetni, ugyanis mást sem látunk benne a vállalkozások szempontjából, mint megszorításokat és adóemeléseket, visszahozva ezzel a régi baloldali reflexeket a magyar gazdaságba. Lassacskán már csak az lesz a kérdés, hogy mikor kívánják ismét behívni az IMF-et.
Látva a jövő évi költségvetést, kijelenthető, hogy a TISZA-kormány vállalkozásellenes, munkahelyellenes és dolgozóellenes politikát folytat, hiszen összesen 26 adóemelést terveznek, amely sajnos vetekszik a Gyurcsány-Bajnai-kormányok gazdaságpolitikájával. A kormány igazságos közteherviselésről beszél, miközben a költségvetés egyértelmű vesztesei a magyar vállalkozások. Látható, hogy a TISZA-kormánynak köszönhetően jelentősen nőnek a vállalkozások terhei 2027-ben.
Mindezt jól tükrözi, hogy több mint 400 milliárd forintnyi többletbevételt várnak a már számszerűsített adóemelésekből. A legnagyobb tételt a társasági adó és az innovációs járulék változásai jelentik. A kormány ezekből összesen 240 milliárd forinttal több bevételt tervez 2027-re. De jelentősen változik a sávos kiskereskedelmi különadó is: az 1 milliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad, az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételrész adója viszont 0,15 százalékról 0,45 százalékra, vagyis a háromszorosára emelkedik.
A kormány számításai szerint csak a kiskereskedelmi különadó emelése mintegy 3500 hazai vállalkozást érint, és ez az adóemelés jellemzően a magyar közepes méretű, illetőleg regionálisan működő kiskereskedelmi vállalkozásokat terheli meg majd leginkább. Tulajdonképpen elmondhatjuk az ő esetükben azt is, hogy vagy nem marad, vagy lényegesen kevesebb forrásuk marad majd beruházásokra, fejlesztésekre vagy éppen béremelésekre; sőt az is előfordulhat, ennek a háromszoros adóemelkedésnek köszönhetően, az ő életükben, a működésük biztosítása érdekében, hogy kénytelenek lesznek árakat emelni.
De ha ők árakat emelnek, akkor a vásárlóik pedig egy részben vagy nagy részben ‑ ezt nem tudhatjuk előre ‑, el fogják őket hagyni, és ezzel tulajdonképpen a külföldi tulajdonban lévő multikhoz fognak vándorolni ezek a vásárlók, és tudjuk jól, hogy őket ez az adóemelés nem érinti, hiszen az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező közepes cégekről beszélhetünk.
Nos, tisztelt Országgyűlés, a kérdés egyszerű: meddig lehet terhelni még azokat, akik a magyar gazdaságot működtetik? A magyar vállalkozó nem azért dolgozik napi 10-12 órát, nem azért kockáztatja a saját vagyonát, és nem azért tart fenn munkahelyeket, hogy az állam újabb és újabb terheket akasszon a nyakába. A magyar kis- és középvállalkozásoknak nem újabb adókra, hanem véleményünk szerint kiszámíthatóságra, biztonságra és fejlődési lehetőségekre van szükségük.
Felmerül a kérdés, hogy valóban ez lenne‑e az a gazdaságpolitikai fordulat, amiről annyit beszéltek. A TISZA azt ígérte, hogy könnyebb lesz a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak. Sajnos úgy látszik, hogy sok egyéb választási ígérethez hasonlóan ez is csak ígéret marad.
Az is kiderült, hogy a TISZA-kormány két lépcsőben a duplájára emeli a kataadót is, ezzel tulajdonképpen 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik ez a tétel, így a katás adózásnál éves szinten 600 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra nő az adóterhe egy érintettnek, ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag éves szinten a katások zsebéből a TISZA 600 ezer forintot fog kivenni. Ők azok a fodrászok, kozmetikusok, taxisok, masszőrök, személyi edzők és még több százezer magyar vállalkozó, akiket rendkívül hátrányosan fog érinteni.
Én már találkoztam fogadóórámon egyébként ilyen vállalkozókkal, gondolom, hogy önök is. Azt hiszem, hogy ezt elég nehéz lesz nekik megmagyarázni. Ezek az emberek pedig csupán azt szeretnék, hogy hagyják őket dolgozni, amellyel tisztességes bérhez juthatnak, vagyis biztonságot és kiszámítható jövőt szeretnének.
De sajnos a 2027-es büdzsé nem ezt jelenti számukra. Olyan, mintha visszajönnének azok a régi idők, amikor a kormányzati intézkedések a magyar cégek helyett a külföldi multikat hozták előtérbe, illetőleg előnybe. Ez pedig azért hibás megközelítés, mert a magyar gazdaság gerincét nem a bécsi, a berlini vagy épp a párizsi központokban működő igazgatótanácsok, illetve vállalatok adják. A magyar gazdaság gerincét azok a magyar vállalkozások biztosítják, amelyek itt fizetnek adót, itt foglalkoztatnak embereket, munkavállalókat, itt tartják fenn az üzleteiket, és itt próbálnak megélni egy egyre nehezebb gazdasági környezetben.
A mindenkori magyar kormánynak pedig a magyar kis- és középvállalkozások, a magyar kereskedők, a vidéki kisboltok, a családi vállalkozások, a hazai élelmiszer-feldolgozók és a magyar termelők érdekeit kellene képviselnie, és a versenyképességüket segítő intézkedéseket meghoznia. Az előttünk fekvő törvényjavaslat által megfogalmazott, az előbbiekkel szemben az évi 5 ezer forintos kamarai díj eltörlése önmagában nem nevezhető érzékelhető segítségnek, pláne nem akkor, ha mellé tesszük a hazai vállalkozásokat a jövő évtől sújtó ‑ előbb néhányat kiemeltem ezekből ‑ adóemeléseket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a nemzeti gazdaságpolitikában hiszünk, abban, hogy a magyar vállalkozás nem másodrendű szereplő a saját hazájában, és abban, hogy a magyar tulajdonú üzletnek, a magyar termelőnek és a magyar beszállítónak nem kell hátrányból indulnia a nemzetközi tőkével szemben.
Úgy gondoljuk, hogy a jövőre tervezett adóemelések tükrében önmagában ez a javaslat nem képes ezt a célt hatékonyan szolgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz-KDNP padsoraiban.)
(19.40)
HivatkozásJSON
karzat: Witzmann Mihály — 2026-11-04, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-11-08 11:32. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/40-220.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-40-220,
title = {Witzmann Mihály — 2026-11-04, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/40-220.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-11-08 11:32},
year = {2026}
}