Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Amiket a TISZA nem enged az Országgyűlés napirendjére: ez a több napja leadott címe a napirend utáni felszólalásomnak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés rendszerének hazudott időszakban száz indítványunkból egyet sem engedtek az Országgyűlés napirendjére, csak szökőévente egyszer, és a Házbizottságban szóvá is tettem, hogy tanulni kellene a rendszer hibáiból, bukásából, nem kellene ugyanerre az útra lépni, amin mégis elindult a TISZA. Hiszen bár az országgyűlési ciklus első indítványait, például első alaptörvény-módosító javaslatát is a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be már az Országgyűlés első ülésnapján, mégis ezek még szakbizottságban sem kerülhettek napirendre, nemhogy plenáris ülésen.

Ugyanezt a gyakorlatot látjuk, pedig miért volna természetes az, hogy ellenzékből nem érkezhetnek javaslatok? Miért volna természetes az, hogy csak olyat lehet eleve napirendre venni, amiről már eleve el van döntve, hogy támogatnak? Normális esetben önkormányzatokban, bizonyára többen látták már, tudják, úgy működik, hogy ha benyújtanak egy javaslatot, az napirendre kerül, és lehet, hogy nem szavazzák meg, lehet, hogy módosító javaslattal változtatnak az irányán. Miért ne működhetne így ez a rendszer? Miért természetes az, hogy az állami cégekbe sincs belelátása például ellenzéki képviselőknek felügyelőbizottságokon keresztül csak azért, mert az eddigi levitézlett pártok, kormányok ezt a gyakorlatot folytatták? Önkormányzatokban kitűnően működik, hogy ellenzékben lévő képviselő is lehet például felügyelőbizottsági tag, és a javaslatait napirendre tűzik akár a testületi ülésen. Miért természetes az, hogy amit mi benyújtunk, azt még csak napirendre sem kell tűzni?

Azt a választ kaptuk, hogy nyújtsuk be módosító javaslatként. Hát, nyújtottunk is be a vizsgálóbizottságokhoz ‑ leszavazták. Nyújtottunk be a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló indítványhoz is ‑ arról még csak szavazást elrendelni sem voltak hajlandók, házszabálysértő módon. Tehát nem úgy tűnik, hogy nagyon változna ez a parlamenti rendszer e tekintetben. A jelenléti létszámot mindenképpen díjazzuk és elismerésre méltónak tartjuk. Mi is így kezdtük a saját ciklusunkat, így szokott ez általában lenni, aztán szépen lassan sajnos kiürül. Itt az Alaptörvény vitáján, az első parlamenti normális napirendnek, ráadásul alaptörvény-módosításnak a vitáján is, ahogy számoltam, már százan hiányoztak a TISZA-s képviselők közül. Én emlékszem, hogy amikor 2010-ben képviselő lettem és az Alaptörvény bejött az Országgyűlés elé, egy héten keresztül vitattuk, akkor én ‑ bár volt, hogy ügyrendben már ebédszünetet kértem, mert talán egyetlen képviselőként, de ‑ végigültem és végig kívántam ülni az egész Alaptörvény vitáját. Mert ha úgy állunk hozzá, kellő emelkedettséggel, hogy ez a nemzet temploma, és ez a feladatunk, akkor, azt gondolom, ez volna a helyes. (Porcher Áron közbeszól.) Itt már az Alaptörvény önök által beterjesztett első módosításánál is százan hiányoztak, de kívánom, hogy ez a lelkesedés mégis maradjon meg, és köszönöm kitüntető figyelmüket.

Föl is használnám ezt arra, hogy a módosító javaslatok felé való terelés sem az igazi megoldás, hiszen korábban is ezt a gyakorlatot láttuk, hogy lesöpörték a fideszes képviselők százból száz módosító javaslatunkat. Ha, mondjuk, az év legfontosabb törvényéhez, a költségvetéshez benyújtottunk jellemzően ellenzéki képviselők összesen olyan ötszáz módosító javaslatot általában ‑ mind az ötszázat ellenzéki képviselők nyújtották be ‑, akkor abból egyetlenegyet sem fogadtak el. Volt, hogy még az egyetlenegy betűs helyesírási módosító javaslatomat is képesek voltak leszavazni, pedig nem egy szubjektív nyelvhelyességi javítás volt, hanem az „észszerű” szónak az új helyesírása miatt, talán egy régebbi programban írhatták, nem húzta alá pirossal, még azt az egybetűs objektív változtatást, javítást sem voltak hajlandók megszavazni, jellemzően olvasatlanul lesöpörték.

Én azt kívánom, hogy ez az új Országgyűlés ne így működjön, ne úgy, hogy napirendre sem lehet tűzni olyan javaslatokat, amelyeket például a Mi Hazánk Mozgalom benyújtott. Hiszen az új Országgyűlés megalakulását követően haladéktalanul benyújtottuk, például ha az első három indítványunkat csak címszavakban ismertethetem, mi nyújtottuk be a ciklus első alaptörvény-módosító javaslatát, mellyel célunk a mentelmi jog megszüntetése a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében; kezdjük a munkát a képviselők önkorlátozásával, és a mentelmi jog, azt gondoljuk, egy idejétmúlt politikusi privilégium. Mi viszont komolyan gondoljuk azt, ami az Alaptörvényben szép szavak szintjén áll, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő ‑ csak aztán vannak egyenlőbbek. Nos, a képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak.

Aztán a ciklus első határozati javaslatával célunk az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tétele volt, ami a TISZA választási programjában is szerepelt, ezért bízom benne, hogy előbb-utóbb napirendre kerülhet akár a mi, akár az önök javaslatának formájában. Köszönöm a figyelmet. Hazámat szolgálom. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)