Nacsa Lőrinc (KDNP)
2026-05-27 · 4. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:23Szöveg6 112 karakter · 11 bekezdés · JSON
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat érdemi részének tárgyalása előtt engedjenek meg ‑ mint új frakció és új képviselők ‑ egy stilisztikai megjegyzést, elegancia kérdését. Amikor az Országgyűlés a saját szabályait hozza, akkor a kormány nem szokott hozzászólni, általában. Természetesen házszabály szerint az elnök asszonynak meg kell kérdeznie a kormány képviselőjét, hogy beszél‑e, de az Országgyűlés saját magára a kormány nélkül hozza meg a szabályokat, hiszen a kormányt is ellenőrzi az Országgyűlés. Önök hangsúlyozták az elmúlt felszólalásokban az ellenőrző szerepet, ez helyes, így is van, az egyik legfontosabb ellenőrző funkciója az Országgyűlésnek a kormány felé van. Az interpellációk, a kérdések, a vizsgálóbizottságok, a bizottsági meghallgatások, a miniszteri meghallgatások mind-mind ezt az ellenőrző célt szolgálják, ezért az elmúlt 36 évben általános gyakorlatként az volt, hogy ilyenkor a kormány képviselője nem szólal fel. (Közbeszólás a TISZA részéről: Oktass!) Ezt az elején csak azért mondtam, hogy elegancia, a saját szabályainkat úgy hozzuk meg, hogy abban a kormánynak nincs ilyen módon beleszólása. De lépjünk túl ezen, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok működésének szigorításáról szól.
A mi álláspontunk eddig is ez volt, ezután is ez lesz, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Akinek tudomása van bármilyen bűncselekményről, visszaélésről, az tegyen feljelentést, és minden ügyet ki kell vizsgálni, a bűnösöket pedig el kell ítélni megfelelő bizonyítási eljárás után. Mi eddig is ezt gondoltuk, én eddig is ezt gondoltam, és ezután is ezt gondoljuk. Mi nyitottak vagyunk minden jogszerű eljárásra, ami a bárki által elkövetett bűnök feltárását célozza, legyen bármilyen természetű visszaélésről is szó. Amennyiben a TISZA-s többség parlamenti vizsgálóbizottság felállítását látja hatékony eljárásnak, annak a munkájában a KDNP részéről mi is részt veszünk és részt fogunk venni. Minden felmerülő bűncselekménygyanúban jogszerű keretek között ki kell derülnie az igazságnak.
Néhány alkotmányos, jogállami követelményt azonban nem szabad soha szem elől tévesztenünk: az ártatlanok védelmét, az ártatlanság vélelmét; a jogi felelősség mindig egyéni, és soha nem lehet egy közösség ellen alkalmazni, koncepciós eljárásokat lefolytatni, éppen ellenkezőleg, minden eljárás esetén, minden tanúmeghallgatás esetén úgy kell eljárni, hogy ne essen bántódásuk az ártatlanoknak, ne érje őket hátrány, ne szenvedjenek a bűnös bűneiért az ártatlan hozzátartozói, munkatársai, barátai vagy közösségének tagjai.
Nem feltételezve, csak szeretném jelezni, ha az önök politikai szándéka a valódi bűnök feltárása helyett politikai boszorkányüldözés, azt nyilvánvalóan nem fogjuk támogatni. Ugyanakkor jóhiszeműen és konstruktívan állunk minden olyan jogszerű javaslathoz, ami tovább erősíti a magyar közélet tisztaságát, átláthatóságát.
Pár kérdésem is van az előterjesztő képviselőkhöz. Alapvetően az első az elővezetésről szól. Én is szerencsésebbnek tartanám ‑ fel is írtam magamnak, amikor elolvastam a törvényt ‑, ha erről a bizottság többsége döntene. Tehát olyan szintű büntető szankciók alkalmazása, mint az elővezetés, ne egy személyben a bizottsági elnök dönthessen ennek az elrendeléséről.
A másik, hogy amiket önök elmondtak, az előterjesztő elmondott expozéjában, annak nagyon sok részével egyet lehet érteni, ezért számomra nem világos, hogy végül is a tegnapi napon a TISZA-s többség miért szavazta le a módosító javaslatunkat a spontán privatizáció kapcsán a társelnöki rendszerre, hiszen önök is elmondták a társelnöki rendszert. Ha valaki megnézi a spontán privatizáció éveinek, legdurvább éveinek az időtartamát, akkor az az 1987-1994, 1995-96, ilyesmi, ahol minket kormánypártisággal vádolni ezekben az időszakokban végig, azért nem lehetett ezt megtenni.
A másik kérdés, hogy a bírság kiszabásakor ‑ reméljük, nem kerül erre sor, és mindenki megjelenik minden vizsgálóbizottság előtt, de ha megtörténik a bírság kiszabása ‑ mi lesz ennek a pénznek a sorsa; ezt sem szabályozza a törvény. Én azt javaslom, ha lesz ilyen bírság, akkor az Országgyűlés Hivatalának dolgozói rekreációra, vagy valamilyen módon kerüljön ez beírásra a törvénybe, hogy milyen módon, mi lesz ennek a sorsa, ki rendelkezik erről, milyen kasszába kerül ez a pénz. Lehet erről is módosító javaslatokat benyújtani, hiszen nem tiszta ennek a pénznek a sorsa, helyes, ha ezt az Országgyűlés Hivatalának dolgozói vagy valamilyen módon, akik ebben dolgoznak, az ő családjaik kapják ezt meg valamilyen módon.
Van egy kérdésem a tegnap felállított vizsgálóbizottságok és az országgyűlési törvény jelenlegi szakaszainak ‑ amik most nem kerülnek módosításra ‑ hatálybalépésével kapcsolatban, hiszen az országgyűlési törvény világosan kimondja, hogy folyamatban lévő szabálysértési, büntetőeljárási, hatósági eljárásról nem lehet vizsgálóbizottságot felállítani. Mond más kitételeket ‑ olyat, ami önkormányzati hatáskörbe tartozik vagy az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik ‑, de tegnap az Országgyűlés elfogadott olyan vizsgálóbizottság felállításáról is javaslatot, döntést hozott arról, amelyekben ‑ a hatóságoktól tudjuk ‑ van hatósági eljárás. Itt akkor mi lesz az időintervallum, vagy hogyan kívánják ezt a jogi kérdést feloldani?
Én azt gondolom, illetve én is észrevettem Bóka képviselő úrhoz hasonlóan, hogy a Btk. és az OGY-törvény hatályba léptető rendelkezése között nincsen koherencia. Lehet, hogy ez technikai, ezt a TAB-módosító is tudja majd kezelni, hogy egységes legyen a hatályba léptető rendelkezés, hogy ugyanakkor lépjenek hatályba ezek a rendelkezések.
Ezek a kérdéseim és észrevételeim vannak. Az alapelv természetesen az, hogy mindenki úgy végezze a munkáját, hogy a törvényeket tartsa és tartassa be, hiszen mindannyian erre esküdtünk fel május 9-én meg ki-ki a saját pozíciójában, ha tett korábban ilyen esküt, akkor is erre esküdött fel, úgyhogy ennek szellemében kell végeznünk a munkánkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
(15.00)
HivatkozásJSON
karzat: Nacsa Lőrinc — 2026-05-27, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/4-87.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-4-87,
title = {Nacsa Lőrinc — 2026-05-27, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/4-87.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
year = {2026}
}