Dr. Bóka János (Fidesz)

DR. BÓKA JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szól. Ezt a deklarált célt az országgyűlési törvény, illetve a büntető törvénykönyv módosítása révén kívánja elérni.

Egyetértek az előttem felszólalókkal, hogy a vita alapvető tárgya az, hogy ez a javaslat valóban az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványainak megerősítését szolgálja, vagy pedig politikai boszorkányüldözést. Úgy látom, hogy ez a javaslat maga is súlyos identitásválságban szenved.

Az előttem felszólalók közül az előterjesztők, illetve az Igazságügyi Minisztérium államtitkára inkább az előbbi, a TISZA Párt vezérszónoka pedig inkább az utóbbi értelmezést erősítette meg.

(14.40)

Ezért fontos, hogy itt az általános és majd később a részletes vitában is ezt a javaslatot olyan módon tegyük jobbá, hogy egyértelműen a parlament ellenőrzési jogosítványainak az erősítését szolgálhassa.

Ez a javaslat egyéni képviselői indítványként került az Országgyűlés elé. Az egyéni képviselői indítványként történő előterjesztés lehetővé tette azt, hogy az általános vita előtt sem társadalmi egyeztetésre, sem bírósági szervezetekkel való kötelező egyeztetésre ne kerüljön sor. Ha ezt a javaslatot a kormány nyújtotta volna be, akkor társadalmi egyeztetésre és bírósági szervezetekkel való kötelező egyeztetésre került volna sor, ami azért fontos, mert a Kúria és a büntetőbíróságok számára is fontos szabályozást tartalmaz a javaslat. Ezt azért tartottam fontosnak előhozni, mert a TISZA Párt a választási kampány során a társadalmi konzultáció kiszélesítését ígérte, ez a javaslat pedig állítólag azt a célt szolgálja, hogy az emberek az őket érdeklő ügyeket jobban megismerhessék.

Ami az előterjesztés tartalmát illeti, arra az 50/2003-as alkotmánybírósági határozat kritériumrendszerét fogom alkalmazni, ami a vizsgálóbizottságokkal szemben bizonyos alkotmányos kritériumokat fogalmaz meg. Ezt a vizsgálatot úgy fogom elvégezni, hogy a javaslat mellett az egyébként nemrégiben öt vizsgálóbizottság létrehozásáról hozott országgyűlési határozat elemeit is idehozom, merthogy ezek mutatják meg valójában, hogy ezek a vizsgálóbizottságok a gyakorlatban hogyan fognak működni.

Az Alkotmánybíróság határozata fontosnak tart különbséget tenni a parlament két funkciója között, és ez a két funkció az eddigi általános vitában összemosódott. Ezt a javaslat is összemossa, és a két funkció közötti világos elhatárolást én fontosnak tartom. Az egyik az Országgyűlés parlamenti ellenőrzési funkciója, különösen azon szervek és személyek esetében, amelyek fölött a parlament nemcsak egyszerűen politikai ellenőrzést gyakorol, hanem ezek a személyek a parlamentnek politikai felelősséggel tartoznak. Emellett a parlament fontos színtere a közügyek megvitatásának. Közügyek alatt a közérdeklődésre számot tartó ügyeket értem, de az Országgyűlés parlamenti ellenőrzési funkciója nem azonos a közügyek parlamentben történő megvitatásával. Ezzel a rendszerrel szemben az Alkotmánybíróság azt az elvárást fogalmazza meg, hogy ez legyen hatékony, azt az elvárást fogalmazza meg, hogy ez a szabályozás tükrözze az eljárás sui generis jellegét, sajátos jellegét, vagyis tisztázza más bírósági és hatósági eljárásokhoz való viszonyát, és azt az elvárást fogalmazza meg, hogy tartalmazzon garanciális elemeket, ami az egyéneket védi az országgyűlési bizottságokkal szemben. Mert akármilyen furcsa, az Alkotmánybíróság értelmezésében az országgyűlési bizottságok itt jogalkalmazó közhatalmi szervek, és tevékenységükkel szemben az egyént ugyanolyan garanciális védelem illeti meg, mint bármely más jogalkalmazó közhatalmi szervvel szemben.

Az önök által beterjesztett, a parlament előtt fekvő javaslat ezeknek a követelményeknek nagyon sok tekintetben nem felel meg. Összemossa ezt a két célt és két funkciót, vagyis a politikai ellenőrző funkciót és a közügyek parlamentben történő megvitatását. Nem tisztázza világosan a más eljárásokhoz való viszonyt. Ez nem elsősorban a törvényjavaslatból, hanem a tegnap elfogadott országgyűlési határozatok szövegéből látszik, amelyeknek a szövege megelőlegezi, prejudikálja a vizsgálat eredményét, ráadásul olyan vizsgálati területeket határoz meg, amelyekkel kapcsolatban egyébként más eljárások zajlanak. Különösen zavaró a garanciális elemek hiánya, amely garanciális elemek hiánya már az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti. Ezért ez a javaslat ebben a formában nyilvánvalóan nem elfogadható, jelentős módosítások szükségesek.

Milyen módosítások lennének szükségesek? Először is egyértelműen el kell határolni a parlament ellenőrzési funkcióját a közügyek vitatásától. A vizsgálóbizottságok a parlament ellenőrző funkciójának gyakorlását szolgálják. Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy vizsgálóbizottságokat olyan kérdések vizsgálatára lehet létrehozni, amelyeket a parlamentnek egyébként rendelkezésére álló egyéb eszközökkel, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéseken keresztül nem lehet megnyugtatóan rendezni.

Interpellációt a parlamentnek politikai felelősséggel tartozó személyekkel szemben lehet intézni, ez a kormány és a kormány tagja. Kérdés intézhető az Állami Számvevőszék elnökéhez, az MNB elnökéhez és a legfőbb ügyészhez. Ez politikai felelősség nélküli politikai ellenőrzési eszköz. Mindaz, ami ezen a körön túlmutat, az nem az Országgyűlés politikai ellenőrző tevékenysége, hanem az a közügyek megvitatása az Országgyűlésben. Ennek megfelelően ezekre a területekre teljesen más szabályozási elveket kell alkalmazni. Az Országgyűlés természetesen kiemelt területe a közérdeklődésre számot tartó ügyek megvitatásának, a közügyek megvitatásának, de nem kizárólagos és nem is privilegizált helyszíne ennek. Az Országgyűlés ugyanis egyrészt nem áll más hatalmi ágak felett, nem gyakorol politikai ellenőrzést például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a bíróságok tevékenysége felett, és általában véve sem gyakorol politikai ellenőrző jogosítványokat természetes és jogi személyek felett.

Önmagában az, hogy valaki tud valamit olyan ügyről, ami embereket érdekel, nem elégséges ok arra, hogy egy parlamenti bizottsági elnök által bírságolható vagy elővezethető legyen. Az Országgyűlés sohasem volt népbíróság, még a magyar történelem legsötétebb időszakaiban sem. Amikor népbíróságnak álcázott vagy népbíróságnak nem álcázott politikai lincseléseket hajtottak végre Magyarországon, az sohasem az Országgyűlés, sohasem ennek a Háznak a falai között történt, és javaslom, hogy ez maradjon is így.

El kell választani tehát azokat az eszközöket, amelyek a parlamenti ellenőrzés szűken szabott területén elfogadhatóak, ezeken a területeken pedig a parlamenti kisebbség jogait kifejezetten szélesíteni kell. Ez a javaslat csak a kisebbségi jogosítványok jelentős megerősítésével támogatható.

A vizsgálóbizottságok felépítése számos ilyen kisebbségi garanciát tartalmaz, például azt, hogy a vizsgálóbizottság paritásos összetételű, de szeretném jelezni, hogy a benyújtott törvényjavaslat ezeket a jogosítványokat a rendes bizottságok számára is lehetővé teszi, amelyek összetétele nem paritásos.

Ugyancsak szeretném jelezni, hogy bár a felszólalók említették, hogy a szabályozás lehetővé teszi a közös elnöklést is azon területeken, ahol különböző kormány-ellenzék relációt érint a vizsgálati terület, a Fidesz erre irányuló javaslatát a spontánprivatizáció-vizsgálat esetében a parlamenti többség elutasította, ez tehát a gyakorlatban nem érvényesült.

Ugyancsak fontos kisebbségvédelmi eszköz az, hogy a bizottság csak elfogadott jelentést hozhat nyilvánosságra ‑ ez a paritásos összetétel miatt garanciális elem ‑, de az önök által elfogadott országgyűlési határozatok lehetővé teszik a bizottság elnökének azt, hogy elfogadás hiányában a jelentés tervezetét tegye közzé, ami nyilván a paritásos összetételhez kapcsolódó garanciális jogosítványok felülírását jelenti.

Néhány specifikus megjegyzés először az országgyűlési törvény módosításához, ami lehetővé teszi a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent személy bírságolását, majd elővezetését is. Itt szeretném jelezni, hogy ezt a bizottság elnöke rendelheti el a javaslat alapján akkor is, ha erre egyébként a bizottságban nincsen többség. A garanciális elemek teljes hiányát jelzi az, hogy arra az egyszerű kérdésre sem tudunk a szöveg alapján válaszolni, hogy mi minősül szabályszerű idézésnek, merthogy semmilyen háttérjogszabály nincsen, ami ezt a kérdést adott esetben eldöntheti. Az sem világos, hogy a bizottság elnöke által meghozott döntés minek minősül ‑ merthogy ennek majd a bírósági felülvizsgálatát lehet kérni ‑, ez végzés‑e vagy határozat. Az sem világos, hogy az érintett személy ennek a döntésnek a meghozatala során milyen jogosítványokkal rendelkezik. Ugye, a bírósági felülvizsgálat lehetősége nem helyettesíti a tisztességes eljárás követelményét az alapul fekvő eljárásban. Márpedig az alapul fekvő eljárásban a tisztességes eljárás követelményei nem érvényesülnek, merthogy ilyen garanciális elemeket a szabályozás nem tartalmaz.

(14.50)

Javaslom az általános közigazgatási rendtartás szabályainak az analóg alkalmazását, amely az együttműködésre kötelezett személynek bizonyos jogokat biztosít. Mentességeket a szabályozás tartalmaz, de ezeket a jogokat nem nevesíti, még jogszabályra történő utalással sem.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a tervezetben egy komoly jogtechnikai hiba található, hogy az első két bírságolás esetén a kúriai felülvizsgálat biztosított, de a harmadik bírságolás és az elővezetés, mivel külön jogszabályi szakaszban található, ezért erre vonatkozóan a jogorvoslat biztosítása nem történt meg. Itt az utaló szabály módosítása mindenképpen szükséges, mert a harmadik bírság és az elővezetés esetén a jelenlegi szabályozás nem tartalmazza a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.

Jelzem azt, hogy az országgyűlési képviselők esetére a szabályozás számos kivételt tartalmaz az országgyűlési autonómiára hivatkozva. Az országgyűlési képviselő és az Országgyűlés természetesen autonóm, de nem magától autonóm. Tehát én úgy gondolom, hogy ezek a kivételek ebben a kontextusban nem értelmezhetőek. A házszabály alkalmazásával engem is, ha az ülés rendje máshogy nem fenntartható, erővel is ki lehet vezetni ebből a teremből. Tehát az Országgyűlés a saját tagjaival szemben a szükséges intézkedéseket meghozhatja azért, hogy az Országgyűlés tagjainak az Országgyűlés munkájában való részvétele ‑ ideértve a vizsgálóbizottsági tevékenységet is ‑ biztosítható legyen.

A Btk. módosítását is sok szempontból felülvizsgálandónak gondolom. A Btk.-szabályozás sem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre, ez szerintem megint érthetetlen. A mentelmi jog lényege az, hogy az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy ezt a Btk.-tényállást az országgyűlési képviselőre kell‑e alkalmazni, vagy nem. Automatikusan az országgyűlési képviselők kizárása nem világos, miért szükséges. Annál érthetetlenebb, hogy miért privilegizált ez az eljárás más közigazgatási vagy adóhatósági eljárásokhoz képest, ahol ilyen Btk.-tényállás nem alkalmazható.

Az sem világos, hogy miért kell a bíróságokat politikai küzdelmekbe belerángatni azzal, hogy tőlük kérjük annak az értelmezését, hogy mi minősül a vizsgálóbizottság munkája akadályozásának. A vizsgálóbizottság egy politikai testület, politikai célokat szolgál. Az, hogy mi akadályozza és mi nem akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját, az egy politikai kérdés, amelynek a megítélésébe a bíróságokat én nem szívesen rángatnám bele.

A harmadik bekezdés pedig kifejezetten alkalmazhatatlan, mert sohasem lesz olyan eset, amikor ez a súlyosabban minősülő tényállás megvalósul vagy az önvád tilalma vagy a látszólagos halmazati szabályok miatt. Külön problémásnak látom azt, hogy eltérő a hatálybalépés időpontja az országgyűlési törvény és a Btk.-módosítás esetében. A Btk. módosítása előbb lépne hatályba ‑ a 16. napon ‑, ez megelőzné az országgyűlési törvényben a vizsgálóbizottság számára biztosított jogosítványokat, ezért ezt egyáltalán nem tartom indokoltnak.

Tehát a javaslatot a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Jelentős módosítása szükséges ahhoz, hogy a parlament valódi ellenőrző funkcióit el tudja látni, és ne váljon a közérdekű ügyek megvitatása politikai boszorkányüldözéssé a magyar parlament falai között. Fontos a politikai kisebbségi jogok védelme, a paritásos szellem megerősítése és gyakorlása, illetve az egyéni jogok védelmének megerősítése. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy frakciónk ezt a javaslatot támogatni tudja. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)