Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A devizahiteles családok ügye nem lehet kampánytéma, ez egy fontos ügy, nem pártpolitikai csaták terepe és tárgya. Ez egy olyan ügy, amely emberi sorsokról, otthonokról, évtizedes terhekről, jogbiztonságról és a pénzügyi rendszer iránti bizalomról egyszerre kell hogy szóljon.

Éppen ezért én azt javaslom, és ebben a hangnemben is kezdtük el ezt a vitát, hogy konstruktívan, az elmúlt 16 év eredményeit elismerve, hiányosságait is nyilvánvalóan feltárva és a továbblépés lehetőségeit is gondoljuk meg. Nyilvánvalóan ehhez szükség az az alap, hogy megnézzük, hogy honnan indulunk, mi történt 2010 előtt a devizahitelezés világában, és milyen lépések történtek 2010 után.

A KDNP álláspontja teljesen világos: minden olyan megoldást, minden olyan javaslatot figyelemmel meghallgatunk, fontolóra veszünk és támogatunk, amely az érintett családok érdekeit szolgálja, de nem támogatható olyan törvényjavaslat, amely jó szándékúnak látszik, miközben bizonytalanságokat, újabb pereket, újabb jogvitákat vagy akár kedvezőtlen következményeket is okozhat.

Én azt gondolom, és talán az előterjesztő expozéjában ez el is hangzott, hogy ez a törvényjavaslat akkor jó, ha ezt követi több más, mert ez önmagában nem megoldás, ez önmagában nem rendezi ezt a kérdést. Ez egy első lépés tud lenni, amit az Országgyűlés meg tud hozni.

Ne felejtsük el a 2010 előtti helyzetet, amikor a baloldali kormányok megszüntették a kedvezményes lakáshiteleket, megszüntették az otthonteremtési támogatásokat. Talán még sokaknak rémlik a szocpol meg a félszocpol kifejezés, meg azok az otthonteremtési, családtámogatási formák, amiket a 2010 előtti kormányzat megszüntetett, nem támogatták így a fiatalokat, a fiatal családokat az otthonteremtésben. Éppen ezért ennek következményeként a kedvezményes lakáshitelek, kedvezményes forinthitelek és otthonteremtési támogatások hiányában a magyar családokat a devizahitelekbe hajszolták.

2010-re a magyar háztartások adóssága 10 600 milliárd forint volt, és ennek 70 százalékát tette ki a devizahitelek aránya, vagyis 7300 milliárd forintot. Ez volt az az örökség, amelyet 2010-ben átvettünk. Ezért vezettünk be rögtön kilakoltatási moratóriumot, ezért állítottuk meg a tömeges devizahitelezést, ezért nyitottuk meg a végtörlesztés lehetőségét, ezért jött létre az árfolyamgát, ezért jött létre a Nemzeti Eszközkezelő, ezért jött létre a magáncsőd intézménye és a családi csődvédelem. Ezért született meg az elszámolási törvény, és ezért született meg a forintosítás, és ezért kellett később a végrehajtási szabályokat is úgy módosítani, hogy azok jobban védjék a bajba került családokat.

A végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, ami összességében 370 milliárd forint megtakarítást jelentett az érintetteknek. Az árfolyamgátba szintén több mint 170 ezren léptek be, az érintett ügyfelek több mint 50 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. A Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer családnak, mintegy 154 ezer embernek adott esélyt arra, hogy ne veszítse el végleges módon az otthonát. A banki elszámoltatás eredményeképpen a törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek. Az elszámolási törvény alapján közel 185 milliárd forint értékű kifizetés történt. A forintosítás pedig hozzávetőlegesen 500 ezer családot érintett, és megszüntette azt az óriási árfolyamkockázatot, amelyről korábban a bankok nem tájékoztatták eléggé az ügyfeleiket, és amely kiszolgáltatottabbá tette a magyar családokat a svájci frank, az euró vagy éppen más devizák mozgásainak.

A magáncsőd intézménye, amely kereszténydemokrata törvényjavaslat és javaslat volt, azt a célt szolgálta, hogy az adósok és a hitelezők felelős együttműködésével helyreállítható legyen a fizetőképesség és megőrizhető legyen a családok létbiztonsága.

(13.40)

Az adatok szerint több ezer eljárás indult, amelyekben több mint 9 ezer ember volt érintett.

A családok védelme nem zárult le a devizahitelek forintosításával. A Fidesz-KDNP-kormány a kamatstoppal azóta is százezreknek nyújtott védelmet: a tavalyi évben 273 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá. Erről most kevesebb szó esett, de idesorolandó ez is, hiszen ez a 273 ezer szerződés több tízezer, akár több százezer családot is érinthet.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerintem egyszerű megoldást kínál első lépésként: függesszük fel a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó pereket és végrehajtásokat, amíg megszületik a későbbi rendezés. Azt gondolom, hogy első és második hallásra is ez egy méltányolható cél, senki nem szeretné, hogy egy család azért kerüljön kilátástalan helyzetbe, mert a jogi környezet még nem tisztázott.

Pár kérdésem is lenne az előterjesztő képviselő úrhoz, az egyiket Tuzson képviselőtársam már pedzegette: van‑e konkrét tudásuk a pontos számokról; hány ilyen per, hány ilyen végrehajtás van első fokon, másodfokon; hogyan néz ki most ennek az adata? Nyilvánvalóan ahhoz, hogy tisztán lássunk, szükséges látni a pontos számokat, hogy hány ilyen eljárást függesztünk fel.

A másik kérdésem, illetve felvetésem az lenne, hogy a felfüggesztés, ha jól olvasom a törvényszöveget, akkor nemcsak azokat az eljárásokat érintené, amelyekben a bank vagy a megvásárolt követelés kezelője lép fel az adóssal szemben, hanem azokat is, amelyeket maguk az adósok indítottak. Szerintem itt érdemes óvatosnak lennünk, hiszen előállhat egy olyan helyzet, hogy éppen az adósok nem jutnak ítélethez a felfüggesztés miatt, akik most az újabb bírósági, európai uniós jogi fejlemények alapján jó eséllyel akár érvényesíthetnék is a bíróságon az igényeket. Vonatkozik‑e erre? Vonatkozik‑e az adósok által indított perekre, vagy csak a bankok és a követeléskezelők által indított perek és végrehajtások szerepelnek benne? Szerintem benne van, de lehet, hogy egy módosító javaslattal ezt érdemes lenne közösen kezelnünk, hogy azok az ügyek ne álljanak le, amelyeket az adósok indítottak, hiszen pont az elmúlt hónapokban megtörtént európai uniós jogi fejlemények talán alapot adhatnak arra, hogy ők is sikerrel zárják ezen jogi csatározásokat.

Szerintem a szöveg egy kicsit tág, bár fontos kérdéseket pedzeget. Meg kell néznünk, hogy pontosan milyen szerződésekre, milyen perekre, milyen követelésekre és milyen végrehajtásokra vonatkozik. Nyilvánvalóan egy ilyen kérdésre nem lehet túl tág magyarázatot vagy egy „majd kiderül” magyarázatot adni, szerintem ezért is fontos.

Azt gondolom, hogy az otthon védelme, a családok biztonsága, a kiszolgáltatott helyzetbe került emberek védelme közös feladatunk itt az Országgyűlésben. Én majd arra kérem előterjesztő képviselőtársamat, hogy az általam felvetett kérdésekre akár a vita során, akár majd a zárszóban válaszoljon, és amennyiben ezek a kérdések tisztázásra kerülnek, akkor mi is örömmel támogatjuk majd a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)