Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Házelnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bóka János képviselőtársam nagyon részletesen ismertette azokat a problémákat, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépés visszavonásával kapcsolatban tárgyalnunk kell, és amit a törvényjavaslat tartalmaz. Mindig izgalmas dolog, amikor nemzetközi szervezetekről beszélgetünk, beszélünk vagy vitatkozunk nemzetközi jogászként a kollégákkal, hogy mennyire politizálódott át a nemzetközi szervezetek világa. Ezt azért mondom, mert az elmúlt évtized sajnos ennek az irányát mutatja; az Európai Bizottság, amely a szerződések őre, rendkívül komoly ideológiai csatákat vívott az elmúlt időszakban.

A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása ‑ és ez egy fontos gondolat ‑, az eredeti ötlet nagyon nemes cél volt, nagyon fontos dolog volt, és támogatható volt. 1998-ban kezdődött ‑ ahogy államtitkár úr ismertette ‑, és a hatvan ratifikációnak köszönhetően 2001-ben kezdte meg a működését. De az az érdekes folyamat, amit Bóka képviselőtársam bemutatott, az az átpolitizálódás veszélye. Ez valóban igaz, és ez politikailag fontos dolog, és mérlegelendő, hogy valamennyi uniós tagállam tagja az ICC-nek, de az univerzális jellege szempontjából összesen 125 ratifikációval rendelkezik, és a rendkívül nagy országok ‑ mint Törökország, India, Kína, az Egyesült Államok ‑ nem részesei az ICC-nek, ezért univerzális jellege szempontjából is azért vannak problémák.

Ami érdekes a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán ‑ a honlapján fenn vannak a folyamatban lévő ügyek, vagy amelyekkel maga a bíróság foglalkozik ‑ vannak régiók, amelyekkel nagyon-nagyon kiemelten foglalkozik ‑ az afrikai régiók: Szudán, Kongó, Uganda ‑, és vannak olyan ügyek, ahol várták volna az ICC fellépését, de ez nem történt meg.

Azt gondolom, hogy a másik probléma, amivel foglalkoznunk kell a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán, az az, hogy maga a római statútum a belső jogban nem történt kihirdetésre. Tehát hogyan fog történni a ratifikáció, az implementáció, és izgalmas lesz, államtitkár úr, a visszaható hatály kérdése is, ha már az ICC vonatkozásában ön ezt kifejezetten kiemelte; ezt az alaptörvény-módosítás kapcsán tartom fontosnak elmondani.

És még egy izgalmas dolog, amire Bóka képviselőtársam már utalt és rátért, és a külügyminiszter asszony meghallgatásakor én magam is feltettem ezt a kérdést, hogy abban az esetben, ha Netanjahu elfogadja a miniszterelnök úr meghívását, és hazánkba látogat, és akkor már az ICC tagja lesz hazánk, akkor mi lesz az ő sorsa ebben az esetben, mert a nemzetközi elfogatóparancs innentől kezdve rá érvényes lesz. Ezeket azért nagyon fontos mérlegelni pró és kontra, hogy mi az előnye a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és mik a hátrányai, mert a bilaterális kapcsolatokban, a kétoldalú kapcsolatokban ez terhet jelenthet a tagállamok és a különböző országok között abban az esetben, ha van egy stratégiai együttműködés, egy gazdasági együttműködés, de az ICC döntésének eredményeképpen adott esetben egy nemzetközi elfogatóparancs érvénybe lép. Ezért fontos ezeket a jogi és politikai problémákat mérlegelni.

Azt gondolom, hogy maga az a gondolat és az az irány, hogy a népirtás, a háborús bűncselekmények nem maradhatnak következmény nélkül, ez egy nagyon fontos érték, egy nagyon fontos irány, de mindannyiunknak oda kell figyelnünk arra, hogy melyek azok a nemzetközi szervezetek, amelyek nem tisztán nemzetközi jogi tevékenységet végeznek, hanem elindulnak a politika útján; tudjuk azt, hogy az Egyesült Államok szankciók kilátásba helyezését is felvetette az ICC bíróival kapcsolatban.

Tehát azt gondolom, hogy az irány jó, de mindenképpen kell egy politikai és jogi mérlegelés ennek a következményei vonatkozásában. Úgyhogy rövidre fogva a felszólalásomat, ebben a formájában mi nem tudjuk támogatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)