Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon kényes vitát folytatunk most, és ne beszéljünk mellé ‑ önök is többször emlegették itt az izraeli állami vezető nevét és Izrael Állam szerepét, jelentőségét ebben a vitában ‑, és bizony, amikor ilyen kérdésekről beszélünk, főleg mikor Izrael szóba kerül, akkor nagyon meg kell válogatni az embernek minden szavát, különösen akkor, ha az adott képviselő a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportjának tagja, hiszen teljesen jogtalanul, alaptalanul egy félresikerült mondattal megkaphatunk olyan vádakat, amelyek teljesen igaztalanok, és amelyek teljesen félre akarják magyarázni a mi jó szándékú javaslatainkat és szavainkat.

(10.20)

Azért nyilván el akarom kerülni, hogy abba a bizonyos erdőbe nyitott szájjal beszaladjak. (Derültség.) Ez soha nem volt szándékom, és nyilván a politikai közösségem megóvása érdekében is fontosnak tartom, de azért nem fogok fukarkodni a kritikával sem.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, azért úgy érzem, hogy itt a „kivéve a gyevi bírót” hozzáállás érvényesül a Nemzetközi Büntetőbíróság részéről, tehát az objektivitásnak már a látszatát is messziről kerülik. Tehát vannak elsők az egyenlők között, vannak alacsonyabb rendű, vannak felsőbbrendű elkövetők és sértettek, amit gyakorlatilag a nemzetközi pénzügyi, gazdasági, főleg banki, katonai érdekérvényesítő képesség határoz meg. Ne beszéljünk mellé, ne macskázzunk, ez az igazság! Itt is érvényesül az, hogy az erősebb kutya jól érzi magát, a többi megy haza.

Számomra most az sem világos nemzetközi jogi szempontból ‑ itt Bóka miniszter úr érvelését tényleg nagy érdeklődéssel figyeltem ‑, hogy akkor egyáltalán lehetséges‑e nemzetközi jogi értelemben a visszalépés visszamondása ‑ tehát a bentmaradás ‑, vagy sem, vagy megtörténik a kilépés, és újra kell kezdeményezni Magyarországnak a saját felvételét.

Én ezért javasolnék egy második vagy ilyen értelemben harmadik utat: érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy Magyarország ne csak loholjon az események után, és akár ide vagy akár oda hűbéresi, vazallusi nyilatkozatokat tegyen le, és hagyja azt, hogy bárkinek származástól, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül a hódoltsági területe legyen vagy legyünk, érdemes lenne kezdeményező szerepbe kerülni, érdemes lenne proaktív taktikát vagy stratégiát alkalmazni, és elindítani egy olyan szervezet kialakítását Magyarország kezdeményezésével, amely valóban objektív és független módon tud működni. Tehát kialakítani akár egy olyan nemzetközi szervezetrendszert Magyarország kezdeményezésével, amelyik sokkal jobban lesz képes működni, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Nekem az elhangzottak alapján az az érzésem kezd kialakulni, hogy ez jelentős részben egy sóhivatal, tisztelt képviselőtársaim. Tehát ha van objektív szabályozás arra ‑ jogi értelemben objektív szabályozás ‑, hogy akik ellen nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki, azokat az azokba az országba való belépéskor, amelyek tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, le kell tartóztatni, eljárási cselekményeket kellene foganatosítani velük szemben, de ha ezt „kivéve a gyevi bíró” alapon valljuk, és nem merik megtenni, nem merik megtenni az olaszok, nem merik megtenni a németek, nem merik megtenni a lengyelek akár érzékeny történelmi előzmények miatt, akár bármilyen okból, akkor ez egy sóhivatal.

Illetőleg, ne haragudjanak, ez egy rasszista, hovatovább náci hozzáállás, hiszen nem azok a szélsőségesek, akik objektíve azt mondják, hogy teljesen mindegy, hogy milyen a vallási, etnikai, társadalmi hovatartozása az elkövetőnek és a sértettnek, egyformán kell megítélni az adott bűncselekményt. És jelzem azt, hogy olyan bűncselekményekről beszélünk, akár nemzetközi büntetőjogi értelemben is ‑ a népirtásra és egyéb emberiesség elleni, régi kifejezéssel emberiség elleni bűncselekményekről és háborús bűncselekményekről beszélek ‑, amelyek esetében nem a fekvőnyolcas, nem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kellene hogy a legsúlyosabb büntetés legyen.

Itt beevezünk egy még veszélyesebb vízre, vagy még veszélyesebb szakaszba érünk, ugyanis, ha már itt tartunk, akkor az ilyen esetekben a halálbüntetés visszaállításának tilalma vagy a halálbüntetés tilalma, amivel szórakoztatják és megtévesztik egész Európát és a nemzetközi közvéleményt, az egészen pontosan úgy hangzik, hogy a halálbüntetés békeidőbeli tilalma, a halálbüntetés békeidőben történő kiszabhatóságának tilalma. Hát, itt pont háborús bűncselekményekről beszélünk, ahhoz kapcsolódó, emberiesség vagy emberiség elleni bűncselekményekről, tehát itt adott esetben ennek a messze legsúlyosabb büntetésnek a visszavezetése is indokolt lenne, ha már a folyamat végét nézzük ‑ de még a folyamat elején sem tartunk. Hiszen mi értelme egy olyan testületnek, mi értelme ennek az egésznek, ha befolyás vagy lobbierő érdekérvényesítő képessége miatt nem mernek bizonyos személyekkel szemben ‑ „kivéve a gyevi bírót” alapon ‑ eljárási cselekményeket foganatosítani?

És jelzem azt önöknek, hogy pontosan ugyanolyan felháborítónak tartom a mianmari ‑ régi nevén burmai ‑ szunnita kisebbség ellen elkövetett cselekményeket, mint mondjuk, az Afrikában elkövetett népirtásokat. Az én szememben nincs különbség sem elkövetői, sem sértetti hovatartozás alapján, ez az egyetlen tisztességes és emberséges hozzáállás. Azok az elkövetők is a legsúlyosabb büntetést érdemlik, akik ártatlan izraeli civileket mészároltak le, de azok is ugyanilyen súlyos büntetést érdemelnek, akik legalább 15 ezer ártatlan palesztin gyermek életét oltották ki, vagy inkább 15 ezer és 50 ezer közötti palesztin gyermek életét oltották ki a Gázai övezetben. Nem jelenthet felmentést a származás, a vallási hovatartozás, a történelmi előzmények és a banki, pénzügyi, gazdasági érdekérvényesítő képesség sem. Aki mást mond, az vagy gyáva, vagy náci, vagy gyáva náci.

Ez az én végkövetkeztetésem ezzel kapcsolatban, és óriási hibának, sőt bűnnek tartom azt és provokációnak, hogy tavaly meghívták ide úgy a súlyosabbnál súlyosabb bűncselekményekkel meg még ráadásul egyébként korrupciós jellegű cselekményekkel is vádolt izraeli vezetőt, hogy egyébként nemzetközi elfogatóparancs volt ellene hatályban. Ráadásul még nemcsak egy diszkrét, rövid látogatást tett az izraeli elnök, hanem hogy a provokációt sikerüljön fokozni, és egyébként óriási nemzetbiztonsági veszélynek, kockázatnak kitéve az országot még itt egy 3-4 napos, középkori arisztokráciát vagy főnemesi réteget megszégyenítő vagy azt túlszárnyaló vendéglátás-sorozat vette kezdetét, nem kevés adófizetői pénz felhasználásával. Mi szükség volt erre? Tiltakoztunk, egyedül a Mi Hazánk tiltakozott ez ellen.

Tehát vagy egyenlő, egységes mércével mérő szervezethez csatlakozunk, vagy meg kell fontolni, hogy ott nincs helyünk, mert nem tudunk közösséget vállalni olyanokkal, akik mentesítenek bárkiket, bárkit származása, vallási hovatartozása vagy leginkább gazdasági lobbiereje miatt.

És ha már egyébként itt tartunk, régi mondás, régi bölcsesség a politikában, tisztelt képviselőtársaim, hogy a valódi hatalom mindig azoknak a kezében van, akiket tilos kritizálni. Én pontosan tudom, hogy nagyon veszélyes vizekre eveztem ezen gondolatok megfogalmazásával, de ezt tartom emberségesnek, ezt tartom az egyenlő vagy egységes mércéhez igazíthatónak, ezt tartom becsületesnek, és teljes szívemmel és lelkiismeretemmel ezt érzem erkölcsileg is helyesnek, hogy ezeket megfogalmazzam.

Ez tényleg egy fontos kérdés, hogy ha a Nemzetközi Büntetőbíróságban marad Magyarország, mert végül is a nemzetközi jogászkodás, bűvésztrükközés ilyen-olyan értelmezése mégiscsak odavezet, hogy bent marad Magyarország, vagy nem sikerül, de villámgyorsan vissza tud lépni, és akár idén, akár később háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyek ‑ származástól függetlenül ‑ belépnek az ország területére, akkor foganatosítják‑e a megfelelő cselekményeket, letartóztatják‑e őket, bezárják‑e őket egy rendőrségi fogdába vagy egy börtöncellába, vagy bezárják, kivéve azokat, akiket tilos kritizálni.

Nem jelenthet felmentést a származás, a vallási hovatartozás az alól, hogy 15 ezer vagy éppen 50 ezer palesztin gyermeket kora középkori kegyetlenséggel elkövetve meggyilkolnak. És az a politikai és katonai vezetés, amely ezt levezényli, az, ha tetszik, ha nem, rasszista és náci cselekményeket hajt végre. Lehet ezt ragozni, szépíteni, a világ legszebb nyelve, a magyar nyelv adta végtelen gazdagsággal finomítani vagy éppen durvábbra fogni, de a lényeg az, hogy itt nincs egységes mérce, mert ott mindig megakad a foganatosítás, amikor nagy hatalmú, nagy lobbierejű személyekről, szervezetekről vagy államokról van szó.

Mondják már meg nekem, hogy milyen jogon kaphat felmentést bárki ilyen rettenetes cselekmények elkövetése alól! Most a korrupciós cselekményeket nem is hozom ide, mert azok nem a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartoznak, úgyhogy itt az a kérdés ‑ és ez egyébként megválaszolásra vár az önök részéről, akár a miniszterelnök úr részéről ‑, hogy ha tagok maradunk, és október 23-án Benjamin Netanjahu belép az ország területére, akkor a TEK vagy valamelyik rendőri szerv letartóztatja vagy nem tartóztatja le.

Én azt javasolnám nagy tisztelettel, hogy ezt a feszültséget kerüljük el. Ez egy ki nem kényszerített hiba, ezért jobb lenne, ha a meghívás visszavonására kerülne sor, mert addig fog egyik vagy másik kormány játszani a tűzzel meghívás esetén, míg a terrorveszélyt mégiscsak magunkra nem húzzuk.

(10.30)

És ahogy terrorveszélybe hajszolta vagy rugdosta, helyezte az országot a tavalyi meghívás és látogatás, ez a terrorveszély kiújulhat, felerősödhet egy esetleges idei látogatás alkalmával is. Akkor viszont már önök fognak felelősséget viselni és vállalni azért, ha azt megelőzően vagy abban az időszakban, vagy azt követően bármikor bármilyen cselekmény történik.

És nyilvánvalóan a muszlim terrort sem támogatjuk, de feleslegesen miért öntsük rá a jelzőfestéket Magyarországra, feleslegesen a képzeletbeli infraoptikát miért irányítsuk magunkra? Mi szükség van erre? Mit nyerhetünk ezzel? Semmit. Mit veszíthetünk ezzel? Rengeteget.

Úgyhogy ezeket javaslom önöknek megfontolásra. És azt, és különösen a miniszterelnök úrhoz címzem ezeket a szavakat, hogy legyen proaktív, kezdeményező, nagyon kreatív. A világ legkreatívabb nemzete vagyunk, hozzunk létre, alakítsunk ki egy olyan keretet, ahol adott esetben még súlyunknak megfelelően részben talán vezető szerepre is szert tehetünk, és ott valóban egy objektív nemzetközi büntetőbíráskodás keretrendszerét és lehetőségét tudjuk kialakítani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)