Dr. Sasi-Nagy Edit (TISZA)

DR. SASI-NAGY EDIT (TISZA): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/503. számú törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú jogszabály összehangolt módosítását tartalmazza. Elsőként csak röviden a legfontosabb tartalmi elemről, a SLAPP irányelv átültetéséről szólok.

Ez valóban nem egy könnyen értelmezhető jogintézmény. A magam számára úgy fordítottam le egyszerű szavakkal, hogy a SLAPP a közösségi részvétel elleni stratégiai per, tehát olyan kifejezetten rosszhiszemű, visszaélésszerű, rossz szándékkal indított jogi eljárás, amely által befolyásos gazdasági vagy politikai szereplők újságírókat, civil szervezeteket, jogvédő aktivistákat próbálnak elhallgattatni vagy megfélemlíteni azzal a szándékkal, hogy hosszú és költséges pereskedés útján elnémítsák a kritikus hangokat. A törvényjavaslat tehát ez ellen ad hatékony eszközt a bíróságok kezébe.

Tuzson Bence képviselő úr megjegyzésére reagálva én azt gondolom, hogy az előterjesztő nem zárja ki, tehát nem mondja azt, hogy a későbbiekben nem terjesztenénk ki a belföldi ügyekre is ezt a jogintézményt. Jelenleg valóban a belföldi ügyekre nem terjedne ki a szabályozás, ugyanakkor a határon átnyúló ügyekre történő jelenlegi bevezetése lehetőséget ad arra a jogalkotónak, hogy a későbbiek során a gyakorlati tapasztalatok megvizsgálásra kerüljenek, és ezek ismeretében, ha szükségesnek látszik, kellő körültekintéssel kerüljenek majd kidolgozásra a belföldi kiterjesztés részletszabályai is. Tehát ez nem kizárt.

A második fő kérdés, amiről az előttem szóló vezérszónokok is részletesebben beszéltek, és én is erről kívánok részletesebben beszélni, az a bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó szabályozás, illetve ennek megszüntetése, visszavonása. Tuzson Bence képviselő úr érvelt hosszasan, és ez érthető, mivel igazságügyi miniszterként részt vett a szabályozás megalkotásában. Ő érvelt a szabályozás megtartása mellett, én érvelni fogok most egy kicsit a szabályozás megszüntetése érdekében, hogy szerintem milyen érvek szólnak a megszüntetés, illetve a visszavonás mellett.

Abban egyetértek Apáti képviselő úrral, hogy valószínűleg nem ez a legfontosabb terület a bíróságok életében, nem ez a bíróságok legfontosabb ügye, ennél azért lényegesen fontosabb technikai feltételek is hiányoznak sok esetben. A férjem gyakorló ügyvéd, és ő például sokszor azzal szembesül, hogy egy egyszerű távtárgyalás megtartása is technikai problémát okoz, ahol gyakorlatilag csak a bíró van és a peres felek, ezt sem tudják sokszor megoldani technikailag, akkor most így elképzelem, hogy az online nyilvánosságot hogyan tudnánk technikailag megoldani.

Tehát ami az érveket illeti, érdemes megjegyezni, hogy az online nyilvánossággal kapcsolatos szabályanyagot az előző kormány ugyan megalkotta és hatályba léptette 2026. év elején, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás az én tudomásom szerint nem történt meg, sőt el sem kezdődött a szükséges eszközök beszerzése, beüzemelése, a rendszerek fejlesztése. Tehát a technikai feltételek jelen pillanatban tudomásom szerint nem adottak. Olyannyira nem, hogy a férjem, mint mondtam, aki tényleg gyakorló ügyvéd és rendszeresen jár bíróságra, ő például nem is tudott arról, hogy van egy ilyen lehetőség jelenleg a magyar jogrendszerben. Ő nem találkozott ennek a gyakorlati megvalósulásával a bírósági gyakorlatban.

Miért is javasolja az előterjesztő a szabályozás visszavonását, illetve megszüntetését? Milyen érvek szólnak emellett? Az első és legfontosabb probléma a bizonyítás eredményességének veszélyeztetése. Ha ugyanis egy tanú vagy terhelt tudja azt, hogy a vallomása nem csupán a tárgyalóteremben jelen lévőkhöz, hanem egy szélesebb publikumhoz ‑ ráadásul olyan publikumhoz, amely nem azonosítható kör ‑ is eljut, ez félelemből esetleg torzíthatja a nyilatkozata tartalmát. Ráadásul online térben nem is ellenőrizhető, hogy a később meghallgatandó tanú számára nem válik‑e megismerhetővé egy korábban meghallgatott tanú vallomása. Ehhez társul az is, hogy a tárgyalóteremben a bíró közvetlenül észleli és azonnal szankcionálja a rendzavarást vagy a jogosulatlan jelenlétet. Online környezetben ez a kontroll nyilvánvalóan nem vagy sokkal nehezebben biztosítható.

A második probléma, ami szintén a visszavonás mellett szól, az alkotmányos és adatvédelmi természetű probléma. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a tárgyalás nyilvánossága elsődlegesen az eljárásban részt vevő felek és nem kívülállók garanciája, amely nem terjed ki automatikusan a tárgyalótermen kívülre. A bírósági eljárásban való részvétel emellett nem tekinthető a személyes adatok védelméről történő önkéntes lemondásnak, hiszen a felek jellemzően nem választásból, hanem kényszerűségből válnak az eljárás alanyává. Az online nyilvánosság ráadásul olyan adatvédelmi incidensek kockázatát is hordozza ‑ jogosulatlan felvételkészítés, felvételtovábbítás ‑, amelyekért végső soron az eljáró bíróság viselné a felelősséget, ez pedig aránytalan terhet róna az igazságszolgáltatásra. Én jelen pillanatban nem látom ennek a garanciáit, hogy ezt ki lehetne küszöbölni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül továbbá a nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontokat sem. Az online jelenlét jelentősen megkönnyítené a nyomozók és az informátorok azonosítását, ami a bűnözők elleni fellépést veszélyeztetné. Véleményem szerint tehát nincs kellően körülbástyázva ez a jogintézmény. Ebben sem értek egyet Tuzson Bence képviselő úr álláspontjával, illetve Rétvári Bence képviselő úr is rengeteg garanciát említett. Én nem tudom, hogy a gyakorlatban látták‑e ennek a megvalósulását, hogy valóban ezek a garanciák érvényesülni tudnak-e.

A közvélemény megnyugtatására rögzítem ugyanakkor, hogy a társadalmi kontroll a jövőben is biztosított marad az igazságszolgáltatás tekintetében a tárgyalások főszabály szerinti nyilvánossága, a bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a sajtó jelenlétének lehetősége révén, csak éppen olyan formában, amely nem veszélyezteti az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működését.

(21.10)

Ezen szabályozás visszavonása nem elszigetelt jogalkotói álláspont, ezt is szeretném rögzíteni. Az Országos Bírói Tanács 87/2026. (VII. 1.) határozatával maga kezdeményezte a szabályozás teljes hatályon kívül helyezését, továbbá ezzel egyező álláspontot fogalmazott meg az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Bírói Egyesület, sőt már a jogintézmény előkészítése idején az ügyészség is. Tehát nem csak a jogalkotó van ezen az állásponton.

Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat összességében, azt gondolom, hogy egy felelős, alapos és időszerű jogalkotás, erősíti a közéleti részvétel és a sajtószabadság védelmét, tehermentesíti a bíróságokat egy aránytalan kockázatot jelentő szabályozástól, orvosolja továbbá az Alkotmánybíróság által feltárt hiányosságokat, összességében pedig az uniós és alkotmányos követelmények érvényesítését is szolgálja. Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárt soraiban.)