Dr. Takács Árpád (Fidesz)

DR. TAKÁCS ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársam felvezetőjével azt kell mondjam, hogy egyetértek, azzal, hogy mi a cél, aztán a többivel már kevésbé. Azt mondta, hogy szükségtelenül bonyolult folyamatok vannak. Nem tudom, mi a szükségtelenül bonyolult folyamat, amikor egy kézben volt éppen a TEK-nél az információ beérkezése - ahogy az elhangzott már többször -, annak a feldolgozása, az erre készített tervek, műveletek, elfogások, ennél jobban nem lehet sem a döntést gyorsítani, sem pedig a cselekvőképességet megalapozni. Önök éppen ezt veszik el azzal, hogy egyfajta úgynevezett hadjáratot indítottak el mind a TEK, mind pedig az Országgyűlési Őrség ellen.

Az előttünk lévő törvényjavaslatnak nagyon hangzatos a címe, de azt gondolom, hogy ebben nincs racionalizálás, nincs hatékonyságnövelés, és meggyőződésem az, hogy nem szolgálja az állampolgárok biztonságát sem, és ezt önök pontosan tudják vagy érzik. Ebből a javaslatból csupán az látszik, mint nagyon sokból, ami az elmúlt néhány hónapban idekerült, hogy önök csak azért változtatnak, hogy változtassanak, amelynek sem észszerűsége, sem valós indokoltsága, sem pedig szükségessége nincs. Egyetlenegy ok van, hogy az önök miniszterelnöke szellemi elődeihez hasonlóan „a múltat végképp eltörölni!” vezényszót adta ki, amelyben sem szakszerűség nincs, sem szakmaiság, sem pedig racionalizálás.

Éppen ellenkezőleg, abban a helyzetben, amikor ezrek rohamozzák meg Ceutát, amikor az egyik legnagyobb kihívás a terrorveszély elhárítása, annak a szervezetnek az önállóságát szüntetik meg, vágják le a hatásköreit, vágják le a karjait és szüntetik meg a cselekvőképességét, amely az elmúlt 15 évben egyrészt már bizonyított, másrészt pedig ennek a biztonságnak a letéteményese. S meggyőződésem, hogy önök ezzel gyengítik a magyar állampolgárok biztonságát. Ennek ellenére ezt megteszik, holott sem a bizottsági ülésen, sem pedig az általános vitában olyan érv nem hangzott el, ami ezt megalapozottá tenné. És hozzá kell tenni, hogy ez nem lesz olcsóbb. Másrészt pedig azt is látni kell, hogy az az üzenete, hogy önök a magyar állampolgárok biztonságán szeretnének spórolni.

Önök számonkérik tőlünk azt, hogy nem állunk hozzá konstruktívan. Én meg azt állítom, hogy önök nem a magyar állampolgárok mellett állnak ki konstruktívan, nem veszik figyelembe azt a társadalmi igényt, amely a biztonság irányában van, és nem veszik figyelembe azt az alaptételt, hogy a biztonság, a védelem, a biztonságtechnika a jövő tudománya. Egy Magyarország biztonságában érdekelt felelős párt ebben nyilvánvalóan nem vehet részt, egy felelős ellenzék pedig nem kacsinthat össze önökkel e törvényjavaslat kapcsán. És azt gondolom, hogy ebben nincs alku.

Önök éppen a világszerte jelentkező válságok és terrorveszélyek közepette szüntetik meg a Terrorelhárítási Központot, pontosabban: olvasztják be a Készenléti Rendőrségbe. Az már egy nagyon jó irány, hogy nem szántották be, nem vették el a nevét, ahogy ez indulásképpen az egyébként cél volt, mert gondolom, hogy egy elemzés után - ahogy említettem múltkor a miniszter úrnak, az nagyon helyes volt, hogy elemezték akár a Bataclanban történt tragédiát, akár más terrorcselekményeket - nyilvánvalóan nem merték megszüntetni teljes egészében. Másrészt azonban, mivel változtatni kell valamit, mert az az ukáz, akkor változtatnak így, szerintem értelmetlenül.

Azt is látni kell, hogy a TEK működése alatt - ezt számtalanszor hangsúlyoztuk - nem követtek el Magyarországon terrorcselekményt. Ez éppen a TEK hatékonyságát és professzionalitását igazolja. Ez nem elég érv, ez nem elég ok? Kérem, álljanak ki férfiasan akkor és mondják el a magyar állampolgároknak, hogy mi a valódi ok, mert ennek a sikeres szervezetnek a felszámolásával súlyos és indokolatlan biztonsági kockázatnak teszik ki az országot ebben az instabil geopolitikai környezetben. S azt is üzenik az állampolgárok felé, hogy a terrorelhárítás már nem prioritás. Éppen ezért a TEK beolvasztásával feláldozzák a terrorellenes harc kulcsát, a szakmaiságot, a gyors reagálást, az azonnali döntéshozatalt.

Ráadásul van még egy egészen érthetetlen dolog, az, hogy megszüntetik a külföldön a kiemelt terrorveszélynek minősített sportrendezvényeken a magyar sportolók védelmét és objektumának a biztosítását. Ez súlyos kockázat! Azt mondta államtitkár úr a bizottsági ülésen, hogy ezt meg fogják oldani. Én ezt elhiszem, és azt gondolom, hogy ebben hinni is kell, ez nem kérdés. De jobban szeretném, ha ez jogszabályban lenne garantálva, mint ahogy eddig is volt, nem csak egy bemondásra, hiszen a hatásköröket mégiscsak jogszabályok alapján állapítjuk meg.

A törvényjavaslat másik neuralgikus pontja az Országgyűlési Őrség beolvasztása a Készenléti Rendőrségbe, mely nyílt támadás a parlamenti autonómia ellen. Éppen ezért hozták létre, a parlamenti autonómia védelmében 1912-ben. Az 1912-es történelmi előkép indoklása világosan kimondta, hogy a törvényhozó hatalom függetlensége miatt elengedhetetlen, hogy a házelnök - a házelnök! - a végrehajtó hatalomtól teljesen független szervvel tartsa fenn a rendet. Ki más, ha nem a házelnök, mint az ország második közjogi méltósága? Nyilvánvalóan ez az ő hatásköre volt. Én azt gondolom, hogy 1912-ben többet tudtak demokráciáról meg a hatalmi ágak elválasztásának az elvéről, mint ahogy ebből a javaslatból, amit elénk tettek, ez látszik.

Az Országgyűlési Őrség nem egyszerű fegyveres szerv volt, és nem egyszerű fegyveres szerv ma sem, hanem a hatalmi ágak megosztásának fizikai és közjogi garanciája. Azzal, hogy a kormány ezt visszautalja a Belügyminisztérium alá tartozó rendőrséghez, ki kell hogy mondjam, a pártállami és a kommunista idők reflexeit és modelljét állítja vissza; abban a korban volt ez. Említette múltkor miniszter úr, hogy 2013-ig nem volt Országgyűlési Őrség. Ez igaz. De az Országgyűlésnek volt önálló, a Belügyminisztériumtól és a végrehajtó hatalomtól független olyan szervezete, amely ezt a feladatot látta el, ha nem is ezen a néven, és nem is ezzel a hivatásos állománnyal, ami most van.

(21.40)

A végrehajtó hatalom ezáltal tehát közvetlen politikai kontroll alá vonja mind a parlament épületét, mind a képviselők védelmét is, és az általános vitában nyilvánvalóan elmondtam, hogy ez milyen problémát okozhat a rendfenntartás során.

Volt egy elég érdekes dolog a bizottsági ülésen, mert az hangzott el, hogy önálló objektumvédelmi igazgatóság lesz a rendőrségen belül az Országgyűlési Őrség. Ez egyrészt szomorú, másrészt meg kicsit megmosolyogtató is, mert ezek szerint önök a parlament épületét ugyanolyan objektumként kezelik, mint egy raktárépületet. De sokkal aggasztóbb az, hogy ha a rendőrség alá kerül az Országgyűlési Őrség, és a végrehajtó hatalom tagja, mint az Országgyűlési Őrség tagja, nem emelhet kezet - nagyon helyesen egyébként, és ezt is elmondtuk - a törvényhozó hatalom tagjára, akkor valóban csak egyfajta objektumvédelmi feladata lesz. Na most, akkor ki fogja biztosítani a rendfenntartást? Ha valakit rendreutasít az Országgyűlés elnöke, vagy ha ki kell vezetni, vagy ha a kitiltás idején nem szabad beengedni, akkor ezt ki fogja végezni? Az Országgyűlési Őrség ezt nem tudja. És elhangzott az, hogy egy teljesen független biztonsági szolgálatra bízzák. Valóban az van, hogy az Országgyűlési Őrség ellátja az objektumvédelmi feladatokat, ha már az önök terminológiáját használom, és ezen kívül egy civil biztonsági szolgálatot fognak megbízni azzal, hogy biztosítsa az itteni rendfenntartást, és egyébként adott esetben foganatosítsa azokat a kényszerintézkedéseket a képviselőkkel szemben, amelyeket a jogszabály előír? Ez egy valós és komoly kérdés, amely aggasztó.

Ugyancsak említést érdemel, amit a háttértámogató és a közterületi egyenruhás-állománnyal csinálnak. Az átszervezéssel bevezetett úgynevezett 85 százalékos szabály egy törvényesített bérvágást jelent, hiszen a háttértámogatóknak, elemzőknek, informatikusoknak, logisztikusoknak olyat ajánlanak fel, ami 15 százalékos nettó bércsökkenéssel jár. Ez is gyengíti a hatékonyságot.

Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Elképzelhető az, hogy ez a jogszabály nem más, mint egy bosszú, hiszen a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság ülésén, amikor az Országgyűlési Őrség 2025. évi beszámolója volt, akkor TISZA-s képviselőtársaim valóságos kihallgatást rendeztek. Önök pontosan tudják, hogy azok a kérdések, amelyeket önök ott feltettek, mind kivizsgált vagy lezárt, vagy jelenleg törvényes mederben folyó ügyek, és a bíróság és az ügyészség is kimondta azt, hogy a lezárt ügyeknél sem az Országgyűlési Őrség, sem pedig annak parancsnoka nem felelős. Önök pedig éppen erre alapozva, éppen ezt kihasználva ürügyként, megágyaztak az Országgyűlési Őrség beszántásának, és elutasították ezt a beszámolót. Én azt gondolom, hogy ez nem szakmai döntés, hanem politikai megtorlásnak látszik.

És végezetül: Forsthoffer Ágnes asszony, házelnök asszony azzal hitegette az Országgyűlési Őrség tagjait, és azt közvetítette az állampolgárok irányába, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Országgyűlési Őrség identitása megmaradjon. Nos, az elnök asszony nem tudja és nem is tudhatja, hogy milyen az egyenruha; milyen az egyenruha világa; milyen lehet a szolgálat; milyen egy szervezetnek, egy alakulatnak az identitása, a csapatszelleme, milyen a közösségépítő ereje és milyen úgy általában véve az ereje. Azt gondolják, hogy akik szolgálnak, azoknak az identitását egy ilyen hevenyészett jogszabállyal biztosítani lehet, de az identitás, tisztelt hölgyeim és uraim, nem erről szól, hanem a mindennapokról, a mindennapi feladatokról, az egymásrautaltságról, az egymásra való odafigyelésről, a közös sorsról, a sorsközösségről, az elődeink tiszteletéről, hogy tudjuk azt, hogy honnan jöttünk és hová megyünk. És az identitást fejezi ki természetesen - önök pontosan tudják, hiszen itt jó néhányan viseltek egyenruhát, mert azt, ugye, nem hordjuk - a karjelzés, a büszkeség, a fegyelem; fegyelem nélkül nincs munka, nincs eredmény, csak látszattevékenység folyik, olyan látszattevékenység, amelyet az elmúlt hónapokban bizonyos törvények esetén önök itt végeznek.

És szomorú, hogy ezt nem tudják. Nem beszélve arról, hogy milyen identitás marad ott, ahol a parancsnok személyének a támadásával teszik legitimmé egy független intézmény felszámolását. Ez a bizottsági ülés nem identitásról szólt, hanem az Országgyűlési Őrség becsületének az elvételéről. És lehet ezzel kapcsolatban gúnyolódni, meg mindent lehet, az ingerküszöbömet nem éri el, mert amit én mondok, azt hittel mondom, bajtársiasságból, együttérzésből, szakma iránti szeretetből, és amit önök ezzel kapcsolatban mondanak, az hitetlenségből szólt, és megfelelési kényszerből.

Azt gondolom, hogy ennek a jogszabálynak a támogatása a mi részünkről nem lehetséges. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)