Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak a döbbenet hangján tudok szólni ennek a javaslatnak a kapcsán, hiszen épp az ellenkezője történik annak, amit például a miniszter asszony elmondott az expozéjában. Ön azt állította, hogy ezek az egységek visszakapják az eredeti elnevezéseiket. Nem! Most veszítik el ismét az eredeti elnevezéseiket. Az eredeti elnevezést Szent István király idejében vezették be, és vármegyének nevezték ezeket a területi egységeket. Ez ténykérdés. Ez ténykérdés!

És melyik az a hagyomány, amelyikhez most önök ismételten visszatérnek? Arra vonatkozóan én is két idézetet szeretnék önöknek mondani, mert abban a vitában, amikor a megyét a magyar történelemben bevezették a kommunisták, akkor ebben a Házban érveltek emellett a következőképpen. Pongrácz Kálmán kommunista képviselő a következőt mondta, idézem: „A most benyújtott törvényjavaslat azokat az alapelveket kívánja megvalósítani a mi viszonyaink között, amelyeket Lenin és Sztálin pártja dolgozott ki, valósított meg a gyakorlatban, és tett a világ dolgozó népeinek közkincseivé.” De ugyanitt Kristóf István kommunista képviselő a következőt mondta, ez még kifejezőbb, idézem: „Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, és országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé.” Ezúton is gratulálok önöknek, hogy ezzel a szellemiséggel önök közösséget vállalnak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ezek az emberek és ezek a döntéshozók olyanok a magyar történelemben, akiknek a döntései a történelem fekete lapjaira kellene hogy kerüljenek, és azok a hagyományok, amelyeket ők vezettek be a magyar történelemben, azok nem követendők, de semmiképpen sem írhatják felül azt a hagyományt, amelyet Szent István király vezetett be, és 950 évig fennmaradt Magyarországon. És ne haragudjanak, de László Endre Márton képviselő úrnak a cinizmusát ezúton is visszautasítom ezekkel az elnevezésekkel kapcsolatban, ezek nem feudalista elnevezések, bár a kommunisták tényszerűen ugyanezt mondták róluk, hogy feudalista elnevezések, hanem a magyar történeti hagyománynak a részei.

Ha a vármegyék nem működtek volna Magyarországon, és nem maradtak volna fenn Magyarországon, akkor a nemzeti ellenállás szűnt volna meg, amelynek a vármegyék voltak évszázadokon keresztül a legfontosabb színterei, például a reformkorban is, és ha a vármegyékben nem indult volna el az ellenállás az önkénnyel szemben, akkor az 1848-as forradalomra sem került volna sor Magyarországon. Tehát évszázadokon keresztül a vármegyék a nemzeti ellenállás és a nemzeti megmaradás bástyái voltak, és kérem önt arra, és az egész TISZA-frakciót, hogy ezen ne nevetgéljenek, és ezeken az elnevezéseken ne gúnyolódjanak.

Értem, hogy önök abban nőttek fel, hogy ezeket a területi egységeket megyéknek hívják. Én is ebben nőttem fel, amíg vissza nem változtatták ezt vármegyékre. De attól még, ha Magyarország egész történelmét nézzük, és megnézzük a több mint ezeréves történelmünket, akkor azt látjuk, hogy 950 évig valamit vármegyének hívtak, ötven évig valamit megyének hívtak, akkor melyik jelenti egyrészt az eredeti elnevezést, másrészt a magyar történelmi hagyományt? Az jelenti, amit Szent István vezetett be az államalapításunkkor, vagy az jelenti a magyar történelmi hagyományt, amit 1950-ben a kommunisták, Sztálin és Lenin elvei alapján, a Szovjetunióra támaszkodva vezettek be Magyarországon? Melyik az, amely a magyar nemzeti lelkületnek a része? Nyilvánvaló a válasz, hogy a vármegye. Döbbenetes, és szerintem 2026-ban vállalhatatlan, hogy Szent István helyett Rákosi Mátyást választják, és a 950 éves hagyomány helyett egy 50 évig kívülről ‑ szocialista, kommunista nyomásra ‑ a magyarságra rákényszerített elnevezést választják.

(Az elnöki széket dr. Latorcai Csaba, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ráadásul ez önöknek annyira fontos, hogy erre több mint félmilliárd forintot el is költenek, és egy olyan ülésnapon, amikor két törvényjavaslatot tárgyal a magyar Országgyűlés, akkor ez az egyik, és a kormányzásuk első száz napjában már olyan sürgős önöknek, hogy ezt megváltoztassák, hogy benyújtják az erről szóló javaslatot. Döbbenetes és érthetetlen számomra, hogy ezt tényleg megteszik.

És az, amit szintén a miniszter asszony mondott, hogy hatékony és szakmai legyen ezeknek a hivataloknak a működése, ez nem az elnevezéstől függ. Amikor megyéknek neveztük őket, akkor sem feltétlenül működtek szakmai alapon és hatékonyan, és amikor vármegyéknek nevezték őket, akkor is működhettek hatékonyan és szakmai alapon. Az elnevezéseknek semmi közük nincsen ahhoz, hogy hogyan működik egy adott hivatal. Szóval, ez is egy csúsztatás a miniszter asszony részéről.

A vármegye a több mint ezeréves magyar államszervezeti hagyományunk része. A Szent István király által kialakított vármegyerendszer a magyar államiság egyik legrégebbi és folyamatosan fennmaradt intézménye. Európában viszonylag kevés olyan ország van, amelynek a területi közigazgatási hagyományai ilyen hosszú történeti folytonosságot mutatnak. A vármegye szó annak a kifejezése, hogy Magyarország ezeréves állami hagyományokra épülő nemzetállam, és ez az, amit önök most egy kommunista elnevezésre cserélnek ki.

A történelmi elnevezések eltörlése nem egy semleges döntés. A nevek nem technikai címkék, hanem közösségi emlékezetet hordoznak. Önök ezt miért nem érzik át, hogy van egy közösségi emlékezet, amikor elnevezésekről vitatkozunk? Egy település, egy tájegység vagy egy közigazgatási egység neve kapcsolatot teremt az előző nemzedékekkel, azoknak a munkájával, a küzdelmeivel és az eredményeivel. Ha minden olyan elnevezést megszüntetünk, amely a múlt korszakaira utal, akkor a társadalom ezt, a saját történeti folytonosságát veszíti el, vagy ezt gyengítjük meg.

A hagyományőrzés nem akadálya a fejlődésnek, sőt ellenkezőleg, sokkal erősebb egy olyan nemzet, amely erősen őrzi a nemzeti hagyományait. Számos modern európai ország őriz történelmi, közigazgatási és tisztségneveket, egyébként anélkül, hogy ez akadályozná a korszerű működést. A történelemben gyökerező elnevezések nem valamiféle európai különlegességként eltűnő maradványok, hanem ma is élő állami és társadalmi fogalmak.

(13.00)

Ahogyan itt több felszólaló utalt már rá, az Egyesült Királyságban a történelmi területi megnevezések ma is a közélet részei, és fel sem merül senkiben, hogy egyébként egy kommunista elnevezésre lecseréljék azokat azért, mert egy diktatúrában egyébként korábban bevezették abban az országban azt. Hollandiában, Svájcban is megmaradtak, de említhetnénk Spanyolországot is, vagy Lengyelországot, ahol a történelmi elnevezések megtartása mellett sikerült egy modern, hatékony, szakmai ügyfélközpontú közigazgatást kialakítani.

A nemzeti identitás, a helyi kötődés és a társadalmi stabilitás elemei tehát ezek az elnevezések, amelyeknek a megváltoztatása vállalhatatlan. Egy 950 éves hagyományt egy 50 évig működő, ránk kényszerített elnevezésére cserélni vállalhatatlan. Szent István király hagyományát a Rákosi Mátyás időszakában bevezetett elnevezésére cserélni vállalhatatlan. A Mi Hazánk ezért nem támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokban.)