Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten egy olyan javaslattal állunk szemben, amelyben rombolás van, építés nincsen. Szent István-terv, Szent István-program ‑ így hívják a TISZA Párt programját ‑, és a Szent István-program keretében önök a Szent István-i vármegyéket és főispánokat szüntetik meg, erről nyújtanak be itt javaslatot. Valóban, sokan azt várták, hogy akkor olyan javaslat jön, hogy milyen többletfeladatokat kapnak az önkormányzatok, ehhez milyen finanszírozás társul, mi a TISZA Párt elképzelése a magyar területi közigazgatásról, az önkormányzati és állami feladatokról, de semmi ilyen nincsen ebben a javaslatban, csak és kizárólag egy átnevezés, egy visszanevezés.

Nem először van ilyen vita a parlamentben, hiszen 1949-1950-ben már lezajlott ugyanez a vita; akkor a Rákosi-féle Magyar Dolgozók Pártja ‑ ugyanezekre az érvekre való hivatkozással ‑ eltörölte a vármegyéket és helyette megyéket csinált, és eltörölte a főispánokat. Szinte szó szerint, amik itt elhangzottak a TISZA Párt részéről, azok egy az egyben megfeleltethetők annak, amiket Rákosi Mátyás és Kádár János mondott a vármegyerendszerrel kapcsolatban.

Idézem önöknek Rákosi Mátyást, csak azért, mert valaki önök közül azt mondta, hogy az önkény szimbóluma a vármegye. Mit mondott Rákosi? „A vármegye és a főispán tisztségek a múlt elnyomórendszerének maradványai. A népi demokráciában nincs helye olyan intézményeknek, amelyek éveken át a nagybirtokosok és a burzsoázia hatalmát biztosították a dolgozó néppel szemben” ‑ egy az egyben az előbb elmondott felszólalások. Volt valaki, aki ezt „feudális, itt maradt” szóhasználatnak tartotta; úgy látom, hogy ő Kádár Jánostól merítette a szavait, mert Kádár János pedig azt mondta, hogy „a főispánság eltörlése kiküszöböli a középkori feudális vonásokat, és megadja a szervek népi demokratikus jellegét”. Amit Kádár és Rákosi mondott, hogy ők népi felhatalmazással most eltörlik ezeket a feudális, önkényes és elnyomó kifejezéseket, mint a főispán és a vármegye, itt vagyunk évtizedekkel később, és szó szerint ugyanazokat halljuk vissza a TISZA Párt felszólalóitól, mint amit e Ház falai között Rákosi és Kádár mondtak 1949-50-ben.

Mi ezért vagyunk végtelenül szomorúak, mert azt hittük, hogy nemzeti konszenzus lehet az ezeréves történelmünk tiszteletében, és ezeket a kifejezéseket, amelyeket tényleg Szent István királyunk vezetett be Magyarországon, a TISZA Párt nem fogja eltörölni azért, mert a Fidesz idején is így hívták őket. A vármegyék és a főispánok mindent túléltek szinte a történelemben: túlélték a tatárjárást, az Árpád-ház kihalását, túlélték a török hódoltságot, túlélték a Habsburg elnyomást, túlélték a kiegyezés módosításait, túlélték az első és a második világháborút, túlélték a trianoni diktátumot; két dolgot nem élt túl a vármegye és a főispán, egyrészről Rákosiékat, másrészről a TISZA Pártot. (Derültség a kormánypárti padsorokban.), minden mást túlélt ezer év alatt Magyarországon, csak ez a két politikai erő volt, amely az ellenséget, a szimbolikusan legyőzendő célt a főispánok és a vármegyék rendszerének eltörlésében látta, hogy a múltat végképp eltöröljék.

Itt jön ki egy filozófiai, értékrendbeli különbség az önök oldala és a mi oldalunk között. Különbség; nem minősítem jobbnak, rosszabbnak, különbségnek minősítem. Nekünk ez az ezeréves magyar hagyományok tovább folytatása, önöknek pedig a modernizáció útjában álló, itt maradt csökevény, önkény szimbóluma, feudális rész ‑ ahogy önök fogalmaztak az előzőekben. Nem a nemzeti büszkeségünket látják benne, nem azokat a kiváló embereket, akik a vármegyékben összegyűltek ‑ nemesek is, közemberek is ‑, elmondták a véleményüket, kialakították az ország jövőjét, pezsgő kulturális életet hoztak létre a reformkorban vármegyei szinten, vagy a főispánokban nem azokat a kiváló államférfiakat látják, akik később hadvezérként vagy miniszterelnökként kiálltak az országért, és tényleg az életüket feltették a haza szolgálatára, hanem önökön fenn van egy ilyen Fidesz-fóbiás szemüveg, hogy ami a Fidesz alatt volt, azt el kell törölni, mert onnantól kezdve, hogy a Fidesz-kormány alatt is főispánnak és vármegyének hívták, a Fidesz-utálat felülírja önöknél azt az ezeréves hagyományt, amit ‑ hangsúlyozom ‑ nem Orbán Viktor és nem a Fidesz-KDNP talált ki, nem mi neveztük el így a magyar területi közigazgatást, hanem Szent István királyunk nevezte így el. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Nem a Fidesz-KDNP javaslatát törlik el önök, hanem a Szent István királyunk óta csak Rákosiék által eltörölt közigazgatási egységeket törlik el. Nem a mi fejünkből pattant ki, nem mi találtuk ki, nekünk ez szimbolikusan valóban az előző ezer év kidobása, az attól való elhatárolódás, hogy meg kell ezt haladni, hogy most már nem ilyen világot élünk. És amiket mondtak, hogy egy modoros, feudális világot meg kell haladni, ezt mondta az egyik TISZA-s felszólaló, akkor önöknek ezek a festmények itt a falon akár a reformkorból, akár a kiegyezés korából, (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Jaaj! Ne már!) a modoros feudális világ része a gyönyörű parlamenti épületünk, amely tele van nemzeti szimbolikával (Moraj a kormánypárti padsorokban. ‑ Az elnök csenget.) a honfoglalás korától egészen a XX. század elejéig, ez önöknek a modoros feudális világnak a része?

Szerintünk erre büszkének kell lenni. Amikor önök is elmennek külföldre, Lengyelországba, Angliába, Franciaországba, önök is látják, hogy mennyire szép történelmi hagyományok vannak, milyen történelmi múltjuk van azoknak az épületeknek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Miért nem tudunk a saját hazánkban a saját szimbólumainkra ugyanilyen büszkék lenni, mint amilyenre más országokban büszkék?

Történelmi elnevezések Európa-szerte. Önök szerint modern és ügyfélközpontú csak akkor lehet egy közigazgatás, ha XXI. században kitalált neve van, nem pedig az elmúlt évszázadokból örökölt neve. Akkor Svájcban nincs modern és ügyfélközpontú közigazgatás, mert kantonnak hívják a területi közigazgatás egységeit a XIII. század óta? Az Egyesült Királyság nem egy modern állam, mert 1066 óta grófságoknak, county-knak hívják a területi közigazgatási egységet? Lengyelország nem egy modern, ügyfélközpontú ország, mert a középkor óta és ma is Vajdaságnak hívják a területi közigazgatási egységet? Norvégia, Svédország szintén nem modernek és nem ügyfélközpontúak, hiszen ott is történelmi neve van ‑ nem biztos, hogy pontosan mondom, fylke és län, valami hasonló módon kell kiejteni a norvég és a svéd területi közigazgatási egységeket ‑, de ha a szomszédunkban, a szlovénoknál, akiknek azért tényleg nem sok független korszak adódott meg a történelemben, ott is zsupánnak hívják a helyi közigazgatási vezetőt, akkor Szlovénia nem egy modern és ügyfélközpontú ország? Ők pont hogy büszkék, a történelmi hagyományaikra, és nem az aktuálpolitikát nézik benne, hogy az előttük levő kormány idején vajdasági vezetőnek vagy zsupánnak hívták a helyi közigazgatási vezetőt.

Itt, Közép-Európában is tudnak több száz éves vagy ezeréves távlatban gondolkodni. Ezért szomorít el minket végtelenül, hogy ebben a kérdésben nincs közöttünk nemzeti konszenzus. Nem attól lesz modern a közigazgatás, hogy eltörlik a Szent István-i ezeréves nevet, és helyette a Rákosi Mátyás által áterőszakolt nevet vezetik vissza a magyar közigazgatásba. Hol lenne ez előrelépés, és miben jó ez? De tényleg ‑ amit eltörölnek, azt Szent István találta ki, amit bevezetnek, azt Rákosi találta ki -; hol van ebben bármi morális előrelépés? Nem tudjuk. Hátha még meggondolják magukat, bár igazából már az Alaptörvénybe is beleírták, úgyhogy valószínűleg ezen már nem fognak változtatni.

Meg hát a „vár” kifejezés ott van nagyon sok helyen: „vár”-os, a városból is akkor csak „os” marad; ott van a Budai Várnegyed, az marad akkor „Budai Negyed”; ott van Sárvár, Székesfehérvár, Várpalota, akkor marad a „Sár”, a „Székesfehér” meg a „Palota” kifejezés. Magam is elbizonytalanodtam, maradhatok‑e Rétvári (Derültség a Fidesz és a KDNP padsoraiban.), vagy TISZA-sítani kell a nevet és „Réti” leszek. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Újabb alkotmányos kérdés, hogy „Réti”-ként 12 év után is indulhatok‑e a választásokon, ha Rétváriként választottak meg több cikluson keresztül, tehát az egész családunknak el kell gondolkodni ezen, hogy ez a modoros feudális rész a nevünkben, ez a „Rétvári”, vajon még megfelel‑e a TISZA-s modern és ügyfélközpontú közigazgatásnak.

Önök valójában menekülnek a valós döntés elől, hogy nem a közigazgatásra vonatkozó terveiket mondják el. Háromezer ember dolgozott elvileg az elképzeléseiken; úgy érkeztek ide, hogy önkormányzatok, területi közigazgatás ‑ van elképzelésük, de nem látunk ebből semmit. Képviselőtársam már elmondta, hogy valóban, szerintem önök sem gondolták azt, hogy az internet világában ‑ aminek önök választási győzelmüket köszönhetik (Moraj a kormánypárti padsorokban.), és ahol önöket rengetegen támogatták az elmúlt két évben, itt lettek népszerűek, és ez alapozta meg a kétharmados parlamenti győzelmüket ‑ nem egy olyan szokásos hurráéljenzés volt a saját felületeiken, amikor ezt kitették, hanem meglepő kommentek voltak számomra is.

Most egypárat fogok idézni. Az egyik: „Nagy segítség a magyar családoknak”. „Ezer évig jó volt a vármegye, most meg nem jó?” „A vármegye elnevezést a kommunisták szüntették meg, előtte vármegye volt az elnevezés; történelem, 1-es, leülhetsz.” Következő: „Tényleg ez a legnagyobb problémánk?” Megint egy következő: „Csak egy kis történelem. A Magyar Népköztársaság szovjet mintára kidolgozott alkotmánya tette hivatalossá a megye elnevezést. Ja, és nem vagyok fideszes” ‑ írja ez a kommentelő. Következő: „Köszönjük, országunk legnagyobb problémája orvosolva. Megint megy a vetítés” ‑ szerintem teljesen jól látja, aki ezt írta. „Most sokkal jobb lett nekünk: olcsóbb a kenyér, kevesebb az adó, több a támogatás, magasabbak a bérek. Ja, nem” ‑ ezt szintén a vármegye név eltörlésére. Egy következő kommentelő: „Nem bánt senkit ez az elnevezés, inkább történelmi korok között képez hidat; összeköt minket azokkal, akik hazánk építőköveit lefektették” ‑ nagyon jó gondolat, ez valóban a magyar történelmi folytonosság jelképe.

(12.50)

És most jön a kedvencem, nagyon jól leírja az önök működését: „Ha a Fidesz a vármegyéből megyét csinált volna, akkor most a TISZA fordítva csinálná, és ő csinálna a megyéből vármegyét”. Tökéletesen leírja, hogy önök azért módosítják ezt, mert a Fidesz idején így volt, nem azért, mert bármi egyéb alapzata van. „Mi minden jó, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről” ‑ írják megint mások. „Csak így tovább! Ettől majd biztos megijed a benzinár és elindul lefelé.” Ilyen és hasonló, szintén Rákosi-párhuzamokat is hozó kommentek vannak nagyon sok helyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amivel kezdtem, számunkra ez értékválasztás. Igen, mi büszkék vagyunk az ezeréves hagyományainkra, és ha van olyan dolog, amit mi folytatni tudunk, akkor azt szerintünk érdemes megtenni. Nem hiszem, hogy amikor önök látják a hírekben, mondjuk, az angol királyt vagy más európai ország királyait, akkor azt mondanák, hogy az az ország elmaradt a demokratikus fejlődésben. Nem, az az ország tiszteli a hagyományait. Nálunk is a vármegye elnevezés vagy főispán elnevezés pontosan ebből fakad, a történelem iránti alázatból, hogy nem azt mondjuk, hogy mi ezt jobban tudjuk, és inkább Rákosi mintáját követjük, mintsem az ezeréves Magyarország mintáját, amiben az ükszüleink, a dédszüleink és az ő ük- és dédszüleik éltek. Mi ezt a folytonosságot fontosnak tartjuk, mi ezt követni akarjuk, nem megváltoztatni akarjuk azt, ami ezer évig jó volt Magyarországon.

Egy utolsó javaslattal szeretnék élni ‑ önök mindig itt felállva tapsolják a javaslataikat, amelyeket elfogadnak ‑, amikor majd erről szavaznak, amikor majd elfogadják ezt a javaslatot, és fölállnak, akkor most ne tapsoljanak, hanem énekeljék el az Internacionálét, hogy: „A múltat végképp eltörölni…” Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)