Molnár Zoltán (TISZA)

MOLNÁR ZOLTÁN (TISZA): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy nemzet tagjai elveszítik hitüket abban, hogy a közpénz valóban az ő boldogulásukat szolgálja, ott nem egyszerűen politikai válságról, hanem az állam és a polgárai közötti bizalmi kapcsolat megrendüléséről kell beszélnünk.

A demokrácia alapja a közbizalom, az a meggyőződés, hogy az állam a rábízott vagyont felelősen, átláthatóan és a közjót szem előtt tartva kezeli. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat nem egy egyszerű jogtechnikai intézkedés. Ez a javaslat az állam egyik alapvető kötelességét, a rábízott vagyon védelmét és a jogellenesen elvont közvagyon visszaszerzését állítja vissza a jogrendszer középpontjába. A modern korrupció ugyanis átalakult: már nem a sötét szobákban átadott borítékokról szól, hanem jogszerűség köntösébe bújtatott vagyonszerzésről, átláthatatlan, a tényleges tulajdonviszonyokat elfedő cégstruktúrákról, közvetítő láncokról és a közérdeket háttérbe szorító, személyre szabott állami döntésekről. Ezzel a gyakorlattal kell most jogállami eszközökkel, következetesen és véglegesen leszámolnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szögezzük le a legelején: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal koncepciója szerint olyan szervezet, amelynek feladata nem kommunikációs díszletként működni, és nem is politikai leszámolás eszközeként kell működnie. Feladata az, hogy a magyar emberek vagyonát érintő visszaélésekkel szemben célzott, dokumentált és jogilag érvényesíthető fellépést biztosítson. A hangsúly a bizonyítékok feltárásán, a pénzmozgások visszakövetésén, a rejtett tulajdonosi és közvetítői szerkezetek feltárásán, valamint a vagyonelemek biztosítására, zárolására és törvényes visszaszerzésére irányuló eljárások előkészítésén van.

A politikai nyilatkozatok helyett a szakmai garanciát a hivatal ötlépcsős eljárási rendje biztosítja: a közpénzből felépített céghálók, tulajdonosi viszonyok, kapcsolt struktúrák és pénzügyi nyomok azonosítása; a pénz útjának végigvezetése a belföldi kifizetésektől a külföldi számlákig; köztes jogi konstrukciókon át az offshore cégek, alapítványok, strómanok és más közbeiktatott szereplők mögé rejtett vagyonelemek feltárása; zárolási és elkobzási eljárások indítása a tisztességes eljárás garanciáival; a visszaszerzett vagyonelemek visszajuttatása a magyar államhoz és átlátható, garantált közérdekű hasznosításuk biztosítása.

A célunk határozott: a jogellenesen vagy jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett vagyonelemek nem maradhatnak többé következmények nélkül. A római jog óta ismert elv ‑ nemo plus iuris ‑ ma is érvényes: senki nem ruházhat át több jogot másra, mint amennyivel ő maga rendelkezik. Ha a közvagyon elidegenítése a közérdek nyilvánvaló sérelmével, az állam céljainak kijátszásával történt, ott nem szerzett jogról, hanem intézményesített jogvisszaélésről beszélünk. A jogállam ereje éppen abban áll, hogy a visszaszerzés nem politikai kijelentések, hanem bizonyítékok, törvényes eljárások és független jogorvoslati garanciák alapján történik. Senkitől nem lehet vagyont elvonni pusztán politikai értékítéletre hivatkozva, de senki sem tarthatja meg azt a vagyont, amelyről jogszerű eljárásban bebizonyosodott, hogy jogellenesen, esetleg jó erkölcsbe ütköző módon került hozzá. A hivatal feladata pontosan az, hogy precíz és célzott fellépéssel választóvonalat húzzon a piaci alapon működő tisztességes magánvállalkozások és a közjavakat megcsapoló struktúrák közé. A vállalkozói szabadságot és a jóhiszeműen szerzett jogokat védenünk kell, a közvagyon jogellenes kisajátítását azonban fel kell tárnunk, és annak következményeit érvényesítenünk kell.

Tisztelt Ház! A helyreállított vagyon a magyar állam stratégiai autonómiáját, a közszolgáltatások megerősítését és a társadalmi igazságosságot szolgálja. A visszaszerzett erőforrásokat közvetlenül a magyar emberek mindennapjait meghatározó területekre kell visszacsatornázni: az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy felzárkóztatását célzó fejlesztésekre, hogy a közvagyon valóban a közjót és a jövő nemzedékének fejlődését szolgálja. Ez a törvényhozás nem kizárólag a jelen szabályozásról szól, hanem arról a jelzésről is, amit a jövő nemzedékének küldünk. Ezzel a döntésünkkel meghatározzuk a magyar politikai kultúra, a közpénzügyi felelősség és a jogállami integritás jövőbeni normáit.

Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)