Bóna Szabolcs János

BÓNA SZABOLCS JÁNOS agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter: Köszönöm szépen a szót. Azt gondolom, nekem nagy örömömre szolgál, hogy végre van egy olyan téma, ahol úgy tűnik, van nemzeti minimum. Legalábbis, fideszes képviselők nincsenek itt, de arról tájékoztattak minket, hogy egyhangúlag elfogadták ezt a törvénymódosítást a Törvényalkotási Bizottságban, tehát nagy valószínűség szerint ők is támogatták. Viszont itt a vitában már nagyon sok olyan kérdés került elő, ami nem feltétlenül, kimondottan és közvetlenül ehhez a törvénymódosításhoz tartozik és közvetlenül hozzá kötődik. Viszont nagyon fontos kérdések jöttek elő.

Valóban, egy olyan év zárása előtt állunk ‑ az év nagy része most már sajnos a hátunk mögött van ‑, amely kimondottan gyenge, sőt lehet kimondani, hogy katasztrofális lesz a mezőgazdaság számára. És amit látunk, hogy erre nem készültünk föl, nem készítették fel az agráriumot, és ez a felelősség, azt gondolom, nem a TISZA-t illeti, viszont nekünk jutott az a kihívás, hogy valahogyan feleljünk meg neki. A beterjesztett törvénymódosítás az első lépcső abban, hogy ezt az ágazatot, az élelmiszer-termékpályákat megpróbáljuk rendbe tenni.

Sok kérdés és sok felvetés elhangzott itt a képviselők részéről, egyrészt a JÉGER rendszerrel kapcsolatban; azt gondolom, erről is érdemes beszélni. Csalódott gazdálkodók, akik nem látják a kiutat ‑ és most már nemcsak a gazdálkodók, hanem lehet azt mondani, hogy a teljes magyar társadalom, amely szembesül azzal az aszállyal, azzal a vízhiánnyal, ami Magyarországon jellemző lett ‑, egész egyszerűen okokat keresnek, ok-okozati összefüggéseket gyártanak különböző rendszerek kapcsán, hogy mi is a probléma, mi okozza az aszályt. Mi arra vállalkozunk, hogy egy tudományos testületet hívunk össze, ezek a meghívólevelek a mai napon kimentek, és szeretnénk valódi tudományos hátteret, illetve feltárást adni a magyar társadalom részére a JÉGER működésével kapcsolatosan. Erre lesz lehetőség, hiszen a következő ciklus, amikor el kell indulnia a JÉGER-nek a leállítást követően, jövő év áprilisában lesz; addigra, remélem, hogy ezzel kész leszünk, és le tudunk tenni egy ilyen anyagot, egy ilyen szakmai anyagot a magyar társadalom elé.

Ez még nem megoldás és nem válasz arra a felháborodásra és arra a társadalmi, lehet azt mondani lassan már, hogy konszenzusra, hogy a JÉGER az aszály okozója. Úgy gondolom, hogy az a felmérés, amit most elindítottunk, és gondoskodunk arról is, hogy ez valóban egy transzparens felmérés legyen, még ha a NAK-ot is bíztuk meg vele, az valóban adjon egy olyan eredményt, hogy el tudjuk dönteni, mi legyen a sorsa az év hátralévő részében a JÉGER rendszernek, méghozzá ezt gyorsan meg tudjuk tenni.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt több olyan dolog elhangzott, hogy mivel kellett volna foglalkozni az elmúlt időszakban a tavaszi fagy kapcsán. Csak egy apró színest szeretnék megemlíteni. A tavalyi évben volt jégkárelhárító rendszerekre, bocsánat, fagykárelhárító rendszerekre kiírt pályázat, a tavalyi év decemberében pályázhattak erre mezőgazdasági termelők, kertészek, és decemberben ez a pályázati kiírás le is zárult. Ebből egyetlenegyet nem bíráltak el az elmúlt időszakban. Azt kell tudni, hogy 3,6 milliárd keretösszeggel írta ki az előző kormányzat. Közel 26 milliárdnyi igény érkezett be, akik szerettek volna ilyen eszközöket beszerezni. És halkan merem csak megjegyezni, hogy az ez évi tavaszi fagykár, amit Apáti képviselő úr is megemlített, több mint 20 milliárdos nagyságrendű kárt okozott a gyümölcs- és szőlőágazatban.

Elhangzottak olyan kérdések, hogy hogyan lehet fellépni a tisztességtelen kereskedelmi magatartással szemben. Senki semmit nem tett az elmúlt 16?, 25 évben annak érdekében, hogy megszervezze a termékpályákat, megszervezze a termelőket, olyan termelői szerveződéseket hozzon létre, amelyek képesek terméktanácsként működni, terméktanácsok etikai kódexeket fogadjanak el, és tudjanak termékpályákat szabályozni, azon belül a tisztességtelen magatartást is. Én azt gondolom, nekünk ez egy fontos feladatunk, enélkül nem fog menni. Versenyjogi szabályok érvényesek az Európai Unióban. Ahhoz, hogy a versenyjogi szabályokat felül lehessen írni, a termékpályáknak kell saját magukat szabályozni. Mi erre készek vagyunk, erre készülünk. És nem véletlenül hangzott el Ráki képviselő úr szájából, hogy nagyon fontos lenne olyan programokat hirdetni, amelyek segítik egyrészt ezeket a termelői együttműködéseket, másrészt segítik likviditásában az agrártársadalmat, mert csak így lesz életképes és így lesz hosszú távon fenntartható.

Valóban egy stratégiai kérdés Magyarország élelmiszer-önrendelkezése. Az aszály ebből a szempontból nagy probléma. Nevetséges 4,7 milliárdot elkölteni arra, hogy „Vizet a tájba” programot hirdessünk. Én a másik kérdéssel vetném ismételten össze: egy Kék Bolygó nevű alapítvány több mint 7 milliárd forintot kap, többletforrást csak azért, hogy egy rendezvényt tartson a klímaváltozás problémáiról, ahelyett, hogy a klímaváltozás problémáira költenénk ezt a pénzt, illetve azoknak a kezelésére. Azt gondolom, hogy ez több mint felháborító.

Mi ennek megfelelően fogunk cselekedni, mi a magyar gazdákat fogjuk képviselni. Csak annyit tudok mondani, hogy köszönöm szépen, hogy végre volt egy nemzeti egység egy döntésben, és abban bízom, hogy az összes többi döntést, amit azért fogunk behozni a tisztelt Ház elé, hogy a magyar agráriumot, a magyar élelmiszer-termékpályát végre a helyére tegyük és el tudjuk indítani egy fejlődési pályán, bízom benne, hogy azt is hasonló konszenzus mentén fogják támogatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen a támogatást, és kérem, hogy a szavazatukkal is támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban.)