karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Ujvári Szilvia (TISZA)

2026-07-27 · 20. ülésnap · felszólalás · 3:34 · jegyző

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/303 A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról

Szöveg2 753 karakter · 7 bekezdés · JSON

UJVÁRI SZILVIA (TISZA): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A fagykár és az aszály a klímaváltozás következményei. Tavasszal a fagykár tizedelte a gyümölcsösöket, most már az aszály hatásaival is szembe kell néznünk.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt években újabb és újabb nehézségekkel szembesült, a klímaváltozás hatásai minden korábbinál világosabban látszanak. Hosszan tartó aszályos időszakok, jégesők, villámárvizek, tavaszi fagyok jelzik, hogy a szélsőséges időjárási események intenzitása és gyakorisága növekszik. Magyarország csak akkor őrizheti meg mezőgazdaságának versenyképességét, élelmiszer-termelésének biztonságát és vidéki közösségeinek erejét, ha a vízgazdálkodást, az aszálykezelést és a kockázatcsökkentést egy összehangolt, egységes rendszerbe szervezzük.

Az aszállyal kapcsolatban muszáj szót ejtenünk a JÉGER rendszerről. Az országos lefedettségű talajgenerátoros jégkárelhárító rendszert 2018-ban helyezték üzembe a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezelésében. A rendszer célja, hogy a felhőkbe juttatott ezüst-jodid segítségével csökkentse a jégszemcsék méretét. A hálózat teljes kiépítése nagyságrendileg 2 milliárd forintból valósult meg, és éves fenntartása is hasonló összegbe kerül.

Választókerületi képviselőként a gazdákkal folytatott párbeszédek során azt tapasztalom, hogy a jégkárelhárító rendszer működését óriási társadalmi és szakmai bizalmatlanság jellemzi és övezi. Futótűzként terjed az a meggyőződés, hogy a generátorok működtetése közvetlenül hozzájárul az esőfelhők feloszlásához és a csapadék elmaradásához. Széles körben elterjedt nézet, hogy a talajgenerátorok nemcsak a jégképződést akadályozzák meg, hanem az eső kialakulását is.

A bizalmatlanság olyan mértéket ért el, hogy a generátorkezelőket is már atrocitások érték, a berendezésekben pedig kárt tettek. A helyzetet jól mutatja, hogy 12 ezer aláírás gyűlt össze a rendszer felülvizsgálatának érdekében.

Az a kérésem és javaslatom, hogy vizsgálja meg a minisztérium, milyen eredményekkel és hatékonysággal működik a jégkárelhárító rendszer, mekkora kártól sikerült megóvni a magyar mezőgazdaságot a rendszer indulása óta, hogy készül‑e független, nem a rendszer üzemeltetője által finanszírozott hatásvizsgálat, valamint hogy vizsgálják‑e a JÉGER meteorológiai hatásait radar-, műhold- és csapadékadatok alapján.

Ezenkívül ne feledkezzünk meg a legnagyobb kárról is, ami készülőben van. A kivonulót fújt Fidesz- és KDNP-frakció leszavazta, majd az Alkotmánybíróságon megtámadta azt a törvénycsomagot, amely azokat a korrupcióellenes jogszabályokat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik az uniós pénzek hazahozatalát. A kárenyhítés érdekében kérem a fideszes képviselőtársakat: primum non nocere, először is ne árts!. Nagyon szépen köszönöm. (Taps.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Ujvári Szilvia — 2026-07-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/20-122.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-20-122,
  title = {Ujvári Szilvia — 2026-07-27, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/20-122.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}