Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Mondhatnám azt is, hogy akárcsak mintha én mondtam volna, amit Ráki képviselőtársam mondott, hiszen hasonló témákat hoztam ide múlt héten a Ház falai közé, és azt gondolom, hogy egy jó keretet sikerült adni képviselőtársamnak arról, hogy valóban milyen problémákkal kell szembenéznie a hazai agráriumnak.

Talán a legfontosabb, amit ki kell emelni, a JÉGER rendszer működése, a múlt héten ajánlottam agrárminiszter úr figyelmébe. Nagyon szépen köszönöm a gyorsaságot, hiszen a miniszter úr már a múlt hét végén egy széles körű társadalmi egyeztetésre bocsátotta ezt a témát, és meg fogják kérdezni a gazdatársainkat arról, hogy mi a véleményük erről a rendszerről, ennek a rendszernek a működéséről, és mit tartanak jobb ötletnek, ha ez a rendszer működik, avagy ha éppen, mondjuk, le van állítva és szüneteltetik a működtetését, hiszen bár miniszter úr hozzátette, hogy tudományosan nem bizonyított, hogy az aszály és a JÉGER működése között bármilyen összefüggés lenne, de én megfordítanám akkor ezt a kérdést, az sem bizonyított, hogy nincs összefüggés. Így egy teljes körű kivizsgálás eredményéig, én úgy gondolom, mindenképpen szüneteltetni kell, és keresni kell a további okokat is arra, hogy azt a fajta aszályos időszakot, ami úgy látszik, hogy beköszöntött most már nemcsak egy-egy évben, hanem folyamatosan ide hazánkba is, hogyan lehet tompítani, és a vízgazdálkodást hogyan lehet minél magasabb fokra csavarni, hiszen ha ebben nem lesznek azonnali lépések, akkor látjuk, hogy milyen eredményeket fog ez szülni. Én a hétvégén Nógrád vármegyében, ami az Északi-középhegységhez tartozna területileg, egy kiszáradt tó medre mellett fotózkodtam. Higgyék el, hogy nem volt egy nagyon jó látvány, de erre kell felkészülnünk akkor, ha nem lesznek téve érdemi lépések.

Úgyhogy én nagyon bízom benne, hogy ez a kormányzat új lendülettel fog majd neki ennek a témának, hiszen láttuk, hogy az előző kormány sajnos nem igazán jeleskedett ebben. Ígéretek voltak, retorika szintjén próbáltak mismásolni, egy 4,7 milliárd forinttal „Vizet a tájba!” programot meghirdetni és vizet juttatni a tájba, de ugyanakkor a gödi Samsung-gyár víziközműrendszerére 34 milliárdot adtak. Tehát megvan az arány, hogy hova kellett volna ezeket az összegeket csoportosítani, és hova nem kellett volna talán ekkora összegeket adni. Én bízom benne, hogy önök ezt máshogy fogják csinálni, mert ha nem, akkor a szomorú sorsunkat előre láthatjuk. Köszönöm szépen a szót.