Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt… (Magyar Péter: A Szijjártó családnak…) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim… (Magyar Péter: Bocs!) Ez egy fontos javaslat, hiszen ha a családokat tudjuk segíteni, akkor az mindenképpen egy olyan előterjesztés, amit érdemes megvitatni.

Azt nézzük meg, hogy a miniszter úr az expozéjában elmondott egy-két dolgot, és ezekre kérdeznék rá, illetve mondanék hozzájuk egy-két hozzászólást, hiszen a javaslat fontossága és a rászorult helyzetben lévő családok helyzetének javítása egy olyan ügy, amelybe szerintem nem érdemes olyan pártpolitikai színezetet bevinni, amely miniszter úr expozéjában elhangzott, például hogy az elmúlt 16 évben semmi nem történt. Ez nem igaz!

Az ingyentankönyv az elmúlt 16 évben volt. Én emlékszem, tisztelt miniszter úr ‑ három testvérem van, egy négygyermekes család voltunk-, hogy a Gyurcsány-Bajnai-időszak alatt voltunk iskolások, és emlékszem, amikor a szüleimnek négy gyereknek kellett a tankönyvcsomagját kifizetni szeptemberben. Emlékszem arra, tisztelt miniszter úr, hogy ez óriási terhet jelentett a családnak, és sok magyar családnak óriási terhet jelentett az, hogy kettő-három-négy-öt gyerek után a teljes tankönyvcsomagot ki kellett fizetni szeptemberben. Azt gondolom, hogy ez igenis egy érdemi segítség a magyar családoknak, és lehet a tankönyvpiacot liberalizálni, lehet átalakítani dolgokat, de szerintem nem szabad hozzányúlni az ingyenes tankönyvhöz, hogy minden gyerek ingyen kapja azt a tankönyvcsomagot, amit az iskolában előírnak, azért, mert ez is egy iskolakezdési támogatás. Ez is egyfajta iskolakezdési támogatás, hiszen egy nagy költségvetési terhet visz le, vesz le a családok válláról, pont szeptember elején vagy augusztus végén, amikor ezt ki kellene fizetni.

És igen, a többgyermekes családok esetében ez az összeg sokkal nagyobb volt. Szintén nem lehet azt mondani, hogy semmi nem történt az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés területén, hiszen az elmúlt időszakban többszörösére emeltük az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre fordított költségvetési forrásokat, és a nagycsaládosok akár féláron, akár teljesen ingyen kapják, sőt számos esetben a szünidőkben is gondoskodnak arról, hogy azok a gyermekek rászorultsági alapon megkapják azt a napi étkezést, amelyre szükségük van. És azt gondolom, hogy ezt se lehet semminek nevezni.

Azt sem nevezném semminek, tisztelt miniszter úr, hogy számos olyan település van, ahol az erejükhöz mérten települési forrásból adnak iskolakezdési támogatást, kis falvakban, közepes méretű városokban is és nagyvárosokban is adnak iskolakezdési támogatást az önkormányzatok. Ezt sem becsülném le.

A családi adókedvezmény, a nevelőszülői ellátmány növelése és az illetmény növelése kapcsán ‑ még mindig lehet följebb emelni mindegyiket ‑, azt gondolom, hogy igenis történtek lépések a családok támogatásában az elmúlt 16 évben is, és több anyagi lehetőséghez jutottak a családok akár az ingyentankönyv, akár a gyermekétkeztetés, akár a családi adókedvezmény, akár más ellátási formákban.

A családi támogatásoknak, a családi ellátásnak alapvetően három típusa van: ami rászorultsági alapon jár, ami alanyi jogon jár, és ami pedig adózáshoz kötött, tehát munkaviszonyhoz kötött családtámogatás, mint például a családi adókedvezmény. Itt viszont azt látjuk, hogy a rászorultsági alap egy picit összekeveredik más jogcímekkel. A teljesen tiszta, tényleges jövedelmi viszonyokat is figyelembe vevő jogcím a miniszter úr által felsorolt hét jogcímből csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó jogcím, a többi önmagában nem igazolja a család aktuális anyagi rászorultságát.

Képviselő asszony is mondott itt példákat, és én is szeretnék mondani. Van olyan elvált ember, aki egyébként több száz millió forinttal rendelkezik és egyedül neveli a gyermekeit. Ő egyedülálló szülő, de nem biztos, hogy ő a célcsoportja ennek a kedvezménynek, ennek az iskolakezdési támogatásnak. És lehet olyan háromgyermekes, négygyermekes, két minimálbéres vagy egy minimálbéres és egy munkanélküli házaspár, akik együtt nevelik a gyermekeiket, de most kimaradnak ebből a támogatási körből, hiszen nem egyedül nevelik a gyermekeket. Félreértés ne essék, azt gondolom, hogy az egyedülálló szülők, az egyszülős gyermekek és a többgyermekes szülők támogatása is kiemelt feladatunk és nagyon fontos.

Ezért szeretném azt kérdezni miniszter úrtól, hogy ilyen szempontból biztosan jól lőtték‑e be ezt a kedvezményezetti kört. Hiszen így eshetnek bele olyanok, akik anyagi szempontból nem szorulnak rá erre az iskolakezdési támogatásra, viszont eshetnek ki a támogatotti körből olyanok, akik anyagi szempontból igenis rászorultak lennének erre az iskolakezdési támogatásra, mert az iskolakezdés óriási terhet jelent az ő családjuknak, főleg a több- és sokgyermekes családokról beszélek.

Azt gondolom, hogy a programokra való hivatkozás, például a Dobbantó-program nagyon fontos, beszélt itt képviselőtársam is akár a „Biztos kezdet” gyerekházakról, tanodákról vagy az olyan programokról, amelyeket fenn kell tartani, folytatni kell. Igenis példaértékű munka zajlik ezekben az intézményekben, ezt én is több alkalommal tapasztalhattam meg személyesen.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen kívül szerintem a többi jogcímben egy olyan közös álláspontot kellene kialakítanunk, megtalálnunk, hogy ez vagy alanyi jogon járjon egy sokkal szélesebb körnek, akár mindenkinek, vagy ténylegesen a rászorultsági alapot vegyük figyelembe. Még egyszer mondom, az iskolakezdési támogatás, a családok támogatása, a hátrányos helyzetű családok támogatása nagyon fontos cél. Az elmúlt 16 évben is voltak eredmények, de ezekre mindig rá lehet tenni, ezeken mindig lehet javítani, és mindig lehet több intézkedést bevezetni. Mi sosem leszünk annak a gátja, hogy a családokat segítse az aktuális kormányzat. Mindig támogatni fogjuk azokat a döntéseket, amelyek a családoktól nem elvesznek, hanem adnak nekik. A családokat segíteni, támogatni kell; a gyermeknevelést, a gyermekvállalást segíteni és támogatni kell.

Azt gondolom, hogy mivel miniszterelnök úr bejelentette a programot, és mivel önöknek ez kampányígérete volt, ezért gyorsan le kellett tenni a parlament asztalára ezt a törvényt, meg itt van a nyári szünet vége egy bő hónap múlva, és kezdődik az iskola. Ezért a nagy sietségben szerintem kimaradtak ebből a törvényből olyanok, akiknek benn kellett volna lennie, és talán bekerülhettek olyanok is, hogy ‑ miniszter úr szándéka szerint is ‑ nem elsődlegesen nekik juttatták volna ezt az iskolakezdési támogatást.

És még az a kérdésem, miniszter úr, hogy miért nem egy összegben, egyszerre kaphatják meg a családok ezt az iskolakezdési támogatást augusztus végén, hiszen a költségeik nem október végén és nem novemberben jelentkeznek az iskolakezdéssel kapcsolatban, hanem augusztus végén és szeptember elején, amikor ténylegesen elindul az iskola.

(11.50)

Amikor kiderül, hogy kinőtték azt a tornacipőt, amikor kiderül, hogy új iskolatáska kell, mert májusban elszakadt, de arra már senki nem emlékszik olyankor, a szülők és a gyerekek is általában ilyenkor, július közepén szeretnek nem ezekre a dolgokra gondolni és nem az iskolakezdéssel foglalkozni. Még egyszer, ezek lennének a kérdéseink. Alapvetően természetesen azt, hogy segítsük a magyar családokat, most is és a jövőben is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)