Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ha a tárgyi törvényjavaslatot röviden szeretném összegezni, így fogalmaznék: ezennel megkezdődött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önkormányzatiságának felszámolása; egy olyan érdekképviseleti köztestületé, amely eddig autonóm módon működött. (Derültség a kormánypárt soraiban.)

Ha részleteiben megnézzük, ez az agrárminiszter által kinevezett kamarai biztos, aki államtitkári, helyettes államtitkári vagy miniszteri biztosi jogviszonyban látná el a feladatát, rendkívül széles vizsgálati jogosítványokkal rendelkezne. Nemcsak tájékoztatást kérhet vagy betekinthet bármely iratba, de ezen a klasszikus vizsgálati pozíción túl messze túlterjeszkedik a javaslat azzal, hogy adott esetben döntési és képviseleti jogköröket is átvehet a biztos, ha az általa készített összefoglaló alapján a miniszter határozata szerint nem biztosított a közfeladat-ellátás a kamarában. Ezen állapot fennállása három esetben lehetséges, melyek közül kiemelt figyelmet érdemel az az eset, amikor a kamara tárgyévi költségvetésében a kiadások meghaladják a bevételek összegét. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy egy köztestület költségvetésében előfordulhat átmeneti hiány egy nagyobb beruházás vagy a bevételek és kiadások eltérő időbeli alakulása miatt úgy, hogy az hosszú távon ne jelentsen egyensúlytalanságot a pénzügyeiben.

(15.20)

Ez a félmondat rendkívül jelentős mozgásteret ad miniszteri aránytalan beavatkozásokra is adott esetben, aki az általa kinevezett biztoson keresztül így de facto irányíthatja a kamarát. Átkerülhetnek a biztos hatáskörébe bármely képviseletre vagy döntéshozatalra jogosult személy vagy testület jogkörei. A munkavállalóknak és a tisztségviselőknek feladatokat, utasításokat adhatnak, továbbá elrendelheti azt is, hogy a jognyilatkozatok megtétele az ő előzetes írásbeli hozzájárulásához legyen kötve. Teszik ezt nem egy államigazgatási szervben, hanem egy köztestületben, annak autonómiáját jelentősen megnyirbálva.

Továbbá a miniszter határozata ellen a javaslat kizárja az azonnali jogvédelmet. A jogorvoslat esetén a bírósági kontroll valójában utólagossá válik, miközben a kamara életében visszafordíthatatlanul szervezeti, személyi, pénzügyi vagy más folyamatok indulhatnak el.

Ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat értelmében a kamara törvényességi felügyelete a jövőben az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kerülne, melyért eddig az ügyészség volt a felelős, ezzel is erősítve a folyamatos minisztériumi jelenlétet a kamara életében, hiszen a miniszter az ellenőrző bizottságba egy tanácskozási joggal rendelkező állandó tagot delegálhat majd.

Ráadásul visszavezetik a miniszter véleményezési jogkörét is a főigazgató kinevezése kapcsán, ami még tovább növeli a miniszter politikai és igazgatási befolyásának lehetőségét a kamara vezetésében, és felveti annak a veszélyét is, hogy ez a véleményezési jog hosszú távon átalakulhat akár tényleges kinevezési kontrollá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik elem, ami figyelemre méltó, hogy az agrárkamara választási rendszerének átalakításában is megjelenik a kormány büntetőpolitikája ‑ a politikamentesség jegyében ‑ az összeférhetetlenségi szabályok jelentős szigorításával. Alapvetően legitim cél a köztestület pártpolitikai semlegessége, ugyanakkor jelen összeférhetetlenségi szabály megfogalmazása erősen aránytalan és pontosítást követel. A javaslat értelmében ugyanis a jövőben nem tölthet be agrárkamarai tisztséget az a személy, aki az elmúlt tíz évben szerepelt bármely országgyűlési, illetve európai parlamenti választás országos választási listáján, vagy bármely politikai pártban tisztséget töltött be, politikai felsővezető volt, vagy olyan kormánytisztviselő, aki az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel vett részt.

Álláspontunk szerint egyrészt erősen túlzó és szigorú ez a meghatározás, hiszen nincs arányosság a korlátozásban, csak annyit fogalmaz meg, hogy elég, ha valaki szerepelt valamelyik listán, vagy betöltötte az említett pozíciók egyikét. Nincsen lehetőség mérlegelésre, hogy az érintett személy töltött‑e be valaha politikailag meghatározó szerepet, rendelkezett‑e valaha politikai befolyással, és ha igen, ez milyen súlyú politikai befolyás volt. Másrészt igen pontatlan az a tágan értelmező kifejezés is, amely azon kormánytisztviselőkre vonatkozik, akik az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel vesznek részt. Az pedig szintén nem az agrárkamara autonómiáját erősíti, hogy ha kétség vagy kérdés merülne fel ezen összeférhetetlenségi szabály alkalmazása során, akkor éppen az agrárminiszter szava lesz irányadó, ezzel is növelve befolyását a szervezet működésére és vezetőségére. Ez a politikai függetlenség a TISZA-kormány olvasatában, a politikamentesség jelszava alatt a kamara és annak vezetésének teljes kormányzati felügyelet alá történő vonása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg számomra egy rövid uniós kitekintést is. Azokban az európai uniós országokban, ahol közjogi agrárkamarák működnek, ezek jellemzően rendkívül erős önkormányzattal rendelkező köztestületek. Az állami beavatkozás általában a törvényességi felügyeletre korlátozódik, nem pedig operatív irányításra vagy a választott szervek jogkörének átvételére. Az eddigi magyar szabályozás ehhez állt közelebb. A jelenlegi kormány javaslata viszont jelentősen eltér valamennyi uniós modelltől. A tízéves, visszamenőleges összeférhetetlenségi szabály különösen szigorú és példa nélküli az Európai Unióban. Az uniós agrárkamarákban az összeférhetetlenségi szabályok általában a jelenlegi pozíciókra és a konkrét érdekkonfliktusokra korlátozódnak, ilyen hosszú távú visszamenőleges hatály ‑ gyakorlatilag kizárás ‑ korábbi politikai részvétel miatt nem is jellemző. A javaslat több pontja is tehát a jogállamiság, valamint a köztestületi autonómia határait elég szigorúan feszegeti, anélkül, hogy ehhez hasonló mechanizmusokra az Unióban egyáltalán precedens lenne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jelenlegi törvényjavaslat nem támogatható a KDNP részéről, mert felszámolja az agrárkamara teljes autonómiáját. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)