Kármán András (TISZA)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ez a törvényjavaslat mindenekelőtt arról szól, hogy hazahozzuk a magyar emberek pénzét. Több ezer milliárd forintról beszélünk. Ahogy itt az előbbi vitában is hallhattuk, idetartozik a közösségi közlekedés modernizálása, magyar vállalkozások fejlesztése, a lakhatási válság enyhítése, energiabiztonság erősítése, és csupa olyan forrásról van szó, amely minket, magyarokat illet, mégis évekig Brüsszelben ragadt. Miért ragadt ott? Mert az Orbán-rendszer, különösen utolsó éveiben iparszerű korrupcióra rendezkedett be. (Vitályos Eszter: Jaj, istenem!) Az uniós forrásokra túlárazott közbeszerzések és baráti kézbe játszott pályázatok vártak, miközben az ellenőrzés intézményeit módszeresen leépítették. Brüsszel ezért zárta el a csapot. Az árat pedig nem a Fidesz fizette meg, hanem a magyar családok és vállalkozások, elmaradt fejlesztésekben és elveszett forrásokban.

A jelenlegi kormány ezért világos célt tűzött maga elé: a nekünk járó uniós forrásoknak végre a magyar emberek és a magyar gazdaság fejlődését kell szolgálniuk. Ehhez helyre kell állítanunk a bizalmat Magyarország iránt, teljesítenünk kell a vállalásainkat és megbízható, európai partnerré kell válnunk. De nem azért, mert ez Brüsszel érdeke, hanem azért, mert ez minden magyar ember érdeke. A források hazahozataláért cserébe ugyanis, bármit állítsanak is erről a Fidesz megmaradt képviselői, semmilyen olyan feltételt nem kell teljesítenünk, ami ellentétes volna a nemzet érdekeivel. Az átláthatóság, a korrupció elleni fellépés és általában a demokratikus működés a magyar társadalom alapvető érdeke és a működő és emberséges Magyarország alapja.

(18.50)

A munka eredménye már látható A kormány következetes tárgyalásokkal, szakmai egyeztetésekkel és a szükséges jogalkotási lépésekkel elérte, hogy Magyarország ismét hozzáférjen a helyreállítási terv forrásaihoz, és megteremtette annak feltételeit, hogy ezek a fejlesztési források ténylegesen megérkezzenek hazánkba.

A most benyújtott törvényjavaslat ennek a folyamatnak a következő állomása. Célja kettős: egyrészt biztosítja a helyreállítási és ellenállóképességi tervben vállalt intézkedések végrehajtását, másrészt segíti, hogy az előző kormányzat torzító hatású adópolitikai intézkedései minél előbb kivezetésre kerüljenek.

Emellett a javaslat számos, adminisztratív terheket csökkentő intézkedést is tartalmaz. A társasági adó terén felülvizsgáltuk a jelenleg elérhető adókedvezmények körét, és úgy döntöttünk, megszüntetjük azokat az adókedvezményeket, amelyek a NER-közeli cégek gyarapodásán túl semmilyen érdemi célt nem szolgáltak. Így tehát megszüntetjük a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz, azaz a KEKVA-khoz tartozó kedvezményeket, a műemléki projektek adóalap-kedvezményét és a lényegében kihasználatlanul maradt növekedési adóhitel intézményét is. Eddig a KEKVA-knak adott támogatásoknak akár a háromszorosát is le lehetett írni az adóalapból. Tehát, ha valaki 100 forintot adott egy KEKVA-nak, akár 300 forinttal is csökkent az adóalapja. Ennek mostantól vége.

A műemléki adóalap-kedvezmény nemes célt hirdetett, a gyakorlatban azonban ez a személyre szabott adószabályozás klasszikus példája, és mint ilyen, egyes politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók személyes gazdagodásának eszközévé vált. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból, örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül. A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig a volt miniszterelnök vejéhez köthető BDPST Zrt. cégcsoportja volt: öt év alatt mintegy 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel saját közlése szerint is 2,6 milliárd forint társasági adó megfizetése alól mentesült. (Közbeszólás a TISZA soraiból: Jézusom!) Ez közpénzből finanszírozott vagyongyarapodás volt, nem műemlékvédelem.

A növekedési adóhitel a másik végletet példázza, olyan kedvezményt, amellyel gyakorlatilag senki sem tudott élni. Igénybevételéhez az adózás előtti eredménynek egyetlen év alatt az ötszörösére kellett volna nőnie. Ilyet organikusan működő vállalkozás aligha produkál. A bonyolult, komoly adminisztrációval járó konstrukció így évente csupán maroknyi adózót érintett, miközben feleslegesen bonyolította az adórendszert.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2023-ban Magyarországon 54 adónem létezett. A TISZA programjával összhangban a helyreállítási és ellenállóképességi tervben vállalt cél az adórendszer egyszerűsítése, az adónemek számának csökkentése. A vállalásunk az, hogy egy letisztultabb és átláthatóbb rendszer érdekében kivezetjük azokat az adónemeket, amelyek nem hatékonyak és adminisztrációjuk több terhet jelent az adózóknak és az adót beszedő hivataloknak, mint amennyi bevétel származik belőlük.

Nem tudom, hányan emlékeznek rá önök közül, hogy 2018-ban a menekültek és a civil szervezetek elleni hecckampány részeként az Orbán-kormány bevezette az úgynevezett bevándorlási különadót. A konstrukció zsenialitása az önbevallás volt, annak kellett 25 százalékot fizetnie, aki önként jelentkezett a NAV-nál, hogy ő bizony bevándorlást támogató szervezet. Meglepő módon nem tolongtak a jelentkezők. A Velencei Bizottság már a bevezetés évében visszavonandónak nevezte ezt az adót, ezzel a törvényjavaslattal, kedves képviselőtársaim, ezt most végre mi is megtesszük. Ahogy eltöröljük a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást is, hiszen ezek olyan kisadók, amelyeket csak egy maroknyi önkormányzat vetett ki, s amelyeknek beszedési költsége és adminisztratív terhe egyszerűen nincs arányban bevételeikkel.

A törvényjavaslattal együtt megszüntetjük a szén-dioxid-kvóta-adót és a szén-dioxid-tranzakciós díjat is. Miről van szó? Az Európai Unióban a nagy energiaigényű gyáraknak, erőműveknek, olajfinomítóknak fokozatosan csökkenteniük kell a szén-dioxid-kibocsátásukat. A rendszer úgy működik, hogy a vállalatok évről évre csökkenő mértékű szén-dioxid-kvótát kapnak az Uniótól, és a fennmaradó részt vagy a saját kibocsátásuk csökkentésével, vagy szén-dioxid-kvóta megvásárlásával kell fedezniük. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kvóta megvásárlásával olyan energiakorszerűsítési programok finanszírozójává válnak, amelyek nemzetgazdasági szinten csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az előző kormány ötlete az volt, hogy amit Brüsszel ingyen ad, arra Budapest vet ki adót; 2023-ban rendeleti úton a kvótákat tonnánként 36 euróval, mintegy 13 ezer forinttal adóztatta meg, és aki eladta kvótáját, attól pedig a tranzakciós díjjal még az ár 10 százalékát is elkérte. Ráadásul ezt az adót láthatóan néhány nagyvállalat külön büntetésére vezette be az előző kormány, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló oligarchák utána áron alul megszerezhessék ezeket a cégeket.

Az Orbán-kormány pontosan tudta, hogy az uniós joggal ellentétesek ezek az adók, és hogy azt évek múlva a Bíróság döntése nyomán a magyar költségvetésnek, vagyis a magyar adófizetőknek vissza kell majd fizetniük. Ennek a hibás adópolitikának a következményeként ma több száz milliárd forintos visszafizetési kötelezettség terheli a magyar államot, melyre tekintettel a javaslatban az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok is megállapításra kerülnek. Bár a visszatérítés jelentős kiadás, még mindig kedvezőbb helyzetet teremt, mintha megvárnánk, hogy minden egyes érintett adózó bírósági eljárásban követelje vissza a befizetett kvótaadót és az eljárások során halmozódó késedelmi kamatokat. A visszatérítés szabályainak megállapításával a javaslat pénzt spórol az államnak, valamint időt és energiát takarít meg mind az adózóknak, mind a már amúgy is túlterhelt bíróságok számára. Az adónem megszüntetésével pedig a hazánk ellen ez ügyben indított kötelezettségszegési eljárás végére is pontot tehetünk.

Tisztázzuk! Attól, hogy kivezetjük az uniós joggal ellentétes kvótaadót, a nagy szennyezők nem kapnak felmentést. Épp ellenkezőleg. Első lépésként az adócsomag részeként megduplázzuk a levegőterhelési díjat: aki szennyezi a levegőnket, ezentúl kétszer annyit fizet majd érte. De ennél tovább is megyünk. A jövőben teljeskörűen felmérjük, kik Magyarország valódi nagy szennyezői, kik és milyen mértékben terhelik folyóinkat, tavainkat, felszín alatti vízkészleteinket és termőföldjeinket. Erre építve Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását vezetjük be olyan adó- és díjrendszerrel, amely a nagy szennyezőket rákényszeríti, hogy vigyázzanak nemzeti kincseinkre.

A vizeink és termőföldünk nem termelési nyersanyagok, hanem gyermekeink öröksége. Aki ezt megérti, és radikálisan csökkenti a vízfelhasználását meg a kibocsátását, annak ez az ország jó otthona lesz. Aki viszont nem, az a mainál jóval magasabb díjakkal és adókkal számoljon a jövőben.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy a kiskereskedelmi ágazatot terhelő különadó szabályozása miképp módosul az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Ennek keretében megszűnik az egyes kiskereskedelmi vállalatok átalakulására vonatkozó korlátozás, konkrétan mostantól bármely lánc üzemelhet franchise rendszerben. Ugyanakkor a kiskereskedelmi adó kulcsai és alapja, és az ebből várható adóbevétel változatlanok maradnak. Ezzel a módosítással újabb, Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást zárhattunk le.

(19.00)

Tisztelt Ház! Ezen törvénycsomag része a bizalmi vagyonkezelés adómentességének a megszüntetése is. A bizalmi vagyonkezelés szabályozását az elmúlt években tudatosan úgy alakította át a Fidesz, hogy az több ponton is visszaélési lehetőséget teremtsen. A jelenlegi kormány ezért határozott célul tűzte ki e kiskapuk megszüntetését, hogy a jogintézmény valóban az eredeti gazdasági célját szolgálja, ne pedig az ügyeskedők indokolatlan adóelőnyhöz juttatását. A bizalmi vagyonkezelés eredetileg a magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon és rendezetten szálljon át, nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni. Ezzel összhangban a törvényjavaslat célja egy adósemleges szabályozás kialakítása a bizalmi vagyonkezelési jogviszony és a magánalapítványi jogviszony keretében kezelt vagyonok tekintetében.

Az új szabályozás egy adósemleges rendszert vezet be: a bizalmi és magánalapítványi vagyonkezelési konstrukció keretei között juttatott vagyon az örökléshez, illetve az ajándékozáshoz hasonlóan fogja viselni a közterheket. Megszüntetjük tehát azt a kiskaput, hogy ötéves türelmi időszak után a felértékelt, bevitt vagyon adómentesen kiadható legyen, és ezáltal kizárjuk a bvk mint jogintézmény adótervezési célú használatát. A javasolt szabályozással azt az átláthatóságot is megteremtjük, amire nagy szükség volt már ezen a területen. A szabályozás bővíti az adatszolgáltatási kötelezettséget, így az a vagyonkiadáson túl a vagyonátadáshoz kapcsolódóan is kötelezővé válik, ugyanis az állam elemi érdeke annak ismerete, hogy a bvk-k keretében mekkora vagyonokat kezelnek.

Ha már az előző kormány kifejezetten az adóelkerülés megkönnyítése érdekében tette lehetővé a vagyonkezelési struktúrákat, akkor ezek esetében nekünk a legszigorúbb állami ellenőrzést kell lehetővé tennünk. Törvényerőre emeljük, hogy az ötéves elévülési időn belül valósuljon meg a 2023. szeptember 12. előtt létesített bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok ellenőrzése, ugyanis ez az az érintetti kör, amelyben sor kerülhetett már visszaélésekre. Az adóhatóság a megfelelő törvényi felhatalmazás birtokában tételes és minden részletre kiterjedő ellenőrzést tud lefolytatni az érintett bvk-k és magánalapítványok vonatkozásában, a jogsértések pedig napvilágra fognak kerülni.

Ezen törvénycsomagban megtörténik a NAV-elnök jogállásának a rendezése is. A TISZA-kormány szándéka az, hogy egyértelmű határvonalat húzzon a politikai és a hatósági feladatok közé, a NAV elnökének pedig a határvonal ez utóbbi szakmai oldalán a helye. Az önök előtt lévő törvényjavaslat megszünteti azt a 2016 óta meglévő gyakorlatot, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője egyben a minisztérium államtitkára. A NAV elnöke a továbbiakban nem politikai felsővezetőként, hanem a hivatal személyi állományához kapcsolódó szakmai hivatali vezetőként fogja ellátni a feladatait; a pozíció betöltésére pedig már ki is írtam egy nyilvános pályázatot. A javaslat tehát egy átláthatóbb vezetési rendszert, egyértelműbb felelősségi rendet és a politikai irányítás, valamint a hatósági jogalkalmazás erősebb elválasztását teremti meg.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az adóelkerülési struktúrák megszüntetését és az adórendszert torzító, indokolatlan kedvezmények kivezetését célzó módosítások mellett számos, az adózókat és az adóhatóságot segítő adminisztrációs egyszerűsítést is tartalmaz. Ennek keretében módosítjuk az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó belföldi összesítő nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat, módosítjuk a helyiadótörvényt, a gazdasági társaságok átalakulásához kapcsolódó önkormányzati és adózói adminisztrációs terhek csökkentését, továbbá szolidaritást vállalva a háború elől menekülőkkel, fenntartjuk az idegenforgalmiadó-mentességet az érintett személyek számára. Mindezek mellett a törvénymódosítás a harmadik országokkal történő szélesebb körű adóügyi együttműködési eszközöket is biztosít az adókikerülés, az adókijátszás és az adócsalás egyes formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Végül a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállaltak maradéktalan teljesítéséhez az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel beiktatott egyes rendelkezésekre nézve néhány további jogtechnikai, illetve pontosító jellegű módosítást is tartalmaz a törvénytervezet.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat hozzájárul az uniós források hazahozatalához és egy egyszerűbb, fenntarthatóbb, igazságosabb és nem utolsósorban gazdaságtorzító hatásoktól mentes adórendszer kialakításához. A törvényjavaslatban foglaltak ékes bizonyítékai annak, hogy az Európai Unió felé tett vállalásaink teljesítése a magyar emberek érdekeit szolgálja. Ezért kérem, hogy szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)