Borsós Gabriella (TISZA)

BORSÓS GABRIELLA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy parlamenti ciklusban ritkán adódik olyan pillanat, amikor egyetlen törvénycsomagban sűrűsödik össze mindaz, ami Magyarország múltját, jelenét és elkövetkezendő évtizedeit meghatározza. A mai napon egy ilyen rendkívül összetett, strukturális reformokat tartalmazó előterjesztés fekszik a tisztelt Ház előtt. Szeretném már az elején egyértelművé tenni: ez a javaslat nem csupán száraz jogtechnikai passzusok vagy paragrafusok gyűjteménye, ez a csomag Magyarország gazdasági stabilitásának, szuverenitásának és európai integrációjának az egyik kulcsa itt, a 2026. esztendőben.

A TISZA-kormány programja megvalósításának egyik alapköve fekszik önök előtt. Vállaltuk, hogy véget vetünk annak a torz rendszernek, amelyben az állami szabályozások és az adópolitika a kormány kegyeit élvező kevesek érdekeit szolgálták a többség helyett. Ez a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy felszámoljuk a NER-es vállalkozások rendszerszintű kiváltságait, bezárjuk az adóelkerülési kiskapukat, és radikálisan visszavágjuk a magyar embereket és a cégeket fojtogató bürokráciát. Bár a csomag szerteágazó, a környezetvédelmi szabályozástól az adminisztrációcsökkentésig, a mai napon egy sorsfordító stratégiai területet szeretnék kiemelni és egy teljesen új perspektívából megvilágítani. Ez a terület pedig a jogállamisági szupermérföldkövek kötelező teljesítése és a hazánknak járó európai uniós források teljes körű, végleges hazahozatala.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzünk szembe a tényekkel, és lássuk a valóságot a maga pőreségében! Miért kell most rohamtempóban hozzányúlnunk alapvető törvényeinkhez? Azért, mert az előző kormány elhibázott, szándékosan konfrontatív politikája és az intézményesített korrupció válságba sodorta az országot. Ennek a politikának az lett a közvetlen következménye, hogy Magyarország ellen súlyos kötelezettségszegési eljárások indultak, és az Európai Bizottság zárolta a hazánknak járó uniós milliárdokat. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében vállalt kötelezettségeink egyértelmű menetrendet szabnak nekünk: az új források lehívásához szükséges reformokat legkésőbb 2026. augusztus 31-éig dokumentáltan, igazolhatóan meg kell valósítanunk. Nincs helye további maszatolásnak, időhúzásnak vagy trükközésnek.

(19.10)

Ez a törvényjavaslat pontról pontra átvezeti azokat a jogtechnikai, eljárásjogi és nyelvi pontosításokat, amelyeket az Európai Bizottság megkövetel tőlünk. Engedjék meg, hogy ezek közül a főbb módosításokat röviden összefoglaljam.

Az RRF-vállalások keretében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy az elérhető társaságiadó-kedvezményeket áttekinti, és azon kedvezményeket, amelyek a társasági adó szempontjából torzító hatásúak, kivezeti. Ebben a körben három adókedvezmény-típus kerül kivezetésre jelen módosítás keretében, így például ebben a csomagban számolunk le a legnyilvánvalóbb gazdasági visszaélésekkel is.

Kivezetjük a műemléki projektek adóalap-kedvezményét. A kulturális örökség védelmének álcája alatt az előző elit legbelsőbb körei milliárdos adóelkerülést valósítottak meg: önerő és komoly szakmai kötöttség nélkül lehetett leírni ingatlanvásárlásokat, aminek az lett a vége, hogy a kedvezmény kilenctizedét budapesti nagyvállalatok ‑ ahogy a miniszter úr is említette ‑, köztük a Tiborcz-féle BDPST cégcsoport tarolta le, milliárdos tételben károsítva meg a közös kasszát. Ennek a kivételezésnek most vége szakad.

Továbbá azt is vállaltuk, hogy megfelelést biztosítunk az adórendszer egyszerűsítésének, átláthatósága növelésének és a különadók kivezetésének céljával. Ennek érdekében, ahogy miniszter úr részletesen bemutatta, öt adótípust hatályon kívül helyezünk.

Szintén kiemelkedő, hogy a kiskereskedelmi ágazatot terhelő különadó szabályozása is módosul az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Ezért megszűnnek a külföldi irányítás alatt álló kiskereskedelmi vállalatok hazai kiskereskedelmi vállalatként történő átszervezésére vonatkozó korlátozások.

Nagyon fontos elem a bizalmi vagyonkezelők adómentességének megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás is, ami biztosítja, hogy a múltban kifejezetten adóelkerülés céljából létrehozott bvk-k ellenőrzésére sor kerüljön, és garantálja az adósemleges közteherviselési szabályrendszert. Ennek következményében végre megszüntetjük a bizalmi vagyonkezelők mesterséges, adómentes búvóhelyeit, megteremtve az adóssemlegességet.

A vagyonnyilatkozatok szigorítása és a Kit.: a módosítás az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, célja annak egyértelművé tétele, hogy az Országgyűlés elnöke milyen eljárásrendben köteles összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése szerint a miniszterelnök vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

A KEKVA-törvény szigorításával nemcsak az adóalap-kedvezményeiket szüntetjük meg ezeknek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, hanem radikálisan szigorítjuk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlenségi és alkalmassági szempontjait is, kiterjesztve ezt a már hivatalban lévő tagok ellenőrzésére.

Tisztelt Ház! Egy felelős kormánynak nemcsak a sikerekről kell beszélnie, hanem nyíltan mérlegelni kell a döntések előnyeit, kockázatait és a hosszú távú hatásokat is. Az előnyök történelmiek és kézzelfoghatóak. Elsősorban a törvény elfogadásával elhárul a politikai és jogi akadály is az uniós források hazahozatala elől, ez a tőkeinjekció azonnali mentőövet és növekedési pályát jelent a magyar gazdaságnak. Másodszor: a hazai vállalkozások és polgárok végre fellélegezhetnek a bürokratikus prés alól. Az elmúlt években a szereplőknek több mint ötvenféle adónemmel kellett bajlódniuk, aminek adminisztrációs költsége sokszor magasabb volt, mint a belőlük származó állami bevétel. A települési adók, a bevándorlási különadó és az ebrendészeti hozzájárulás végleges eltörlésével egy racionálisabb, tisztább állam képét vetítjük előre. Ugyanakkor számítanunk kell arra, hogy az eddigi kiváltságos elit, a NER-közeli oligarchák és az adóoptimalizáláshoz szokott nagytőkések minden politikai és médiaeszközzel támogatni (sic!) fogják ezt a javaslatot, hiszen elzárjuk az adóelkerülési csapjaikat.

Emellett a környezetvédelmi pillérben bevezetett változások egyértelműen „a szennyező fizet” igazságos elvén alapulnak, és nem jelentenek növekedési vagy működési kockázatot a hazai ipari kibocsátók számára. A szén-dioxid-kvóta-adó és a tranzakciós díj kivezetése kényszerű lépés, hiszen az uniós joggal ellentétes volt, és az előző kormány elhibázott konstrukciója miatt hazánknak bírósági ítélet alapján több száz milliárd forintot kell visszafizetni a vállalatoknak. Ezzel párhuzamosan a javaslat kétszeresére emeli a legfontosabb légszennyező anyagok egységdíját, ami növeli a kibocsátáscsökkentő beruházások és a tisztább technológiák alkalmazásának gazdaságösztönző erejét.

Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat a tiszta adózás, a zöldebb jövő és a sikeres európai integráció dokumentuma, felszámolja a múlt elavult, felesleges adónemeit, transzparenssé teszi a bizalmi vagyonkezelést, függetleníti a NAV vezetését a mindenkori politikától, és végre megnyitja a kaput a Magyarországnak járó, elzárt uniós milliárdok előtt. Ez a törvény kell ahhoz, hogy Magyarország lezárja a jogállamisági viták korszakát, és megkezdhesse a valódi gazdasági modernizációt. Kérem önöket, hogy a magyar gazdaság stabilizálása és a magyar polgárok boldogulása érdekében pártpolitikai hovatartozástól függetlenül támogassák és szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)