Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A miniszter úr sok mindenben tájékozott, de egy dologban nem: a „vármegye” kifejezés majd október 1-jével szűnik meg, az a része nem lépett hatályba még az Alaptörvénynek (Tárkányi Zsolt közbeszól.), csak azért, hogy lehet használni. Legyünk pontosak, ha már a miniszter úr is pontos adatokat emlegetett, az a rész még nem lépett hatályba, és egyébként az Alaptörvény módosítása is kimondja, hogy utána is használható ez a megnevezés. Úgyhogy ebben egyáltalán nem fogadjuk el a kritikát.

Tisztelt Miniszter Úr! Az világosan látszik ‑ beszéltünk itt az általános vitában erről a törvényről, a közlekedésszervező lábáról és a ROSCO-modellről is ‑, hogy ennek a fajta modellnek lehetősége van, hogy jobbá tegye az utastájékoztatást, ezt ne vegyük készpénznek! Egy országos közlekedésszervező akár egy bürokratikus vízfej is lehet, hogyha rosszul csinálják ‑ ezt szerintem ismerjük el mindketten! ‑, és benne van az a lehetőség, hogy ha az utastájékoztatás, a dinamizmusa, az ügyfélközpontúság jobb lesz, akkor nyilvánvalóan ez az irány is lehet egyféle megoldás. De előre, mielőtt felállt volna a közlekedésszervező, biztosra venni azt, hogy ez egy sokkal jobb modell lesz, ezt én azért még nem venném készpénznek.

A másik pedig, hogy ön a közlekedésszervezőre az „ombudsman” kifejezést használta, hogy mint egy ombudsman fogja az utasok érdekeit képviselni, ott lesz mindenhol. Hát, miniszter úr, az egész európai gyakorlatban, joggyakorlatban, az Európa Tanács ajánlása szerint, a Velencei Bizottság ajánlása szerint az ombudsman pont a kormánytól függetlenül működő szerv. Hát, hogy fog ombudsmanként eljárni egy közlekedésszervező, amelyet az ön beosztottja fog vezetni? Lehet, hogy néha olyan helyzet adódik, hogy a közlekedési minisztertől kell megvédeni vagy a közlekedési miniszterrel szemben kell kritikát megfogalmazni bizonyos döntéseknél. Tehát erre ne hivatkozzunk, hogy ombudsmanként fog működni! Az ön bürokratikus közlekedésszervező szervezete lesz, amely lehet, hogy jobb utastájékoztatási rendszert fog hozni, lehet, hogy ügyfélközpontúbb lesz, mint az eddigi rendszer, de ezt még nem tudjuk. Csak ne az ombudsmanra hivatkozzunk, mert az a kormánytól függetlenül kell hogy ellássa a dolgát!

És ugye, itt a részletes vita van, képviselőtársam, Szakács képviselőtársam irodaházakról meg mindenféle dolgokról beszélt ‑ ez nincs benne a törvényben, még egyszer megnéztem, és a miniszter úr sem beszélt róla. De ami benne van most a részletes összegző módosító javaslatban a részletes vita kapcsán, abból az teljesen világos, hogy alapvetően egy gyors és összecsapott jogi munka volt a törvény, mert 18 oldal a törvény, és 17 oldal hozzá az összegző módosító javaslat. Tehát számtalan ponton kellett belenyúlni, és még több helyen kapott Vitézy Dávid további hatásköröket, hogy miniszteri rendeletekben szabályozzon még különböző kérdéseket, amelyek eddig törvényi vagy kormányrendeleti szinten voltak, most ezek miniszteri rendeleti szinten lesznek, és a miniszter úr tudja majd ezeket saját hatáskörben szabályozni. Tehát a 18 oldalas törvényhez készült egy 17 oldalas összegző módosító javaslat.

Még egyszer, amit az általános vitában is elmondtam: hogyha jobban működik, hogyha az ügyfélközpontúság, hogyha a tájékoztatás, hogyha a hozzáférés javul, akkor ez lehet egy jó dolog, és természetesen az európai uniós pénzekhez való hozzáférés is egy fontos kérdés ebből a szempontból is. Itt a miniszter úr azért a vitában, az általános vitában elhallgatta azt, hogy ez az RRF vissza nem térítendő támogatás vagy a hitelrész. Ez a hitelrész, még ez sem feltétlenül probléma, a tízéves moratórium egy igen kedvező ajánlat, csak mondjuk ki, hogy ezt a modellt a helyreállítási alap hiteléből, amit majd vissza kell fizetni, alakítja ki a magyar kormány, és abból lesz a gördülőállomány-kezelő, és abból lesznek az új vonatok.

Amire nem kaptunk választ az általános vitában sem, és szerintem ez fontos ‑ az országos közlekedésszervezőtől most tekintsünk el! ‑, hogy a ROSCO-modell kapcsán van‑e az Európai Bizottságnak elvárása, milyen márkájú, milyen gyártmányú, milyen nemzetiségű járműveket kell beszereznie a pénzért Magyarországnak? Merthogy ‑ és akkor itt hadd védjem meg Nagy Bálint képviselőtársamat! ‑ az EIB-hitel fejlesztésekhez kötött, konkrét, az RRF-hitel viszont mérföldkövekhez, reformokhoz kötött. Az RRF-hitel kapcsán politikai, szakpolitikai dolgokba is beleszólhat az Európai Unió, tehát akár abba is beleszólhat, hogy milyen irányba menjen el a magyar vasútijármű-beszerzés.

És arra is kérném majd a miniszter úr válaszát, hogy akkor ezek a külföldi vagy bármilyen nagy cégek, amelyektől a gördülőállomány-kezelő megveszi ezeket a járműveket, fogják‑e végezni a vasúti karbantartást, a járművek karbantartását, őnáluk lesz‑e a szerviz, őnáluk lesznek‑e a különböző olyan karbantartási munkálatok, amelyekért aztán majd további pénzeket kell kifizetni; vagy a gördülőállomány-kezelőnél erre magyar állami pénzből felépítenek egy külön csapatot, egy külön kapacitást, egy külön olyan lehetőséget, amely ezt itthoni körülmények között tudja majd ellátni?

Szerintem ezekben a kérdésekben tisztán kell látni. Ezekben majd várjuk a miniszter úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(18.40)