karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Dócs Dávid (Mi Hazánk)

2026-07-20 · 18. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:18 · jegyző

napirendi pont: Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása A/393 Stop esőelhárítás! Miért nem lép a kormány?

Szöveg2 302 karakter · 5 bekezdés · JSON

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Igen kényes és érdekes kérdés, amit ide, a Ház falai közé hoztam, hiszen látjuk, hogy az aszály egyre nagyobb méreteket ölt. Látjuk, hogy gyakorlatilag a Dunában lévő csápos kutak, amelyek az ország nagy részének a vízellátását hivatottak ellátni, már nem feltétlenül megfelelően tudnak működni, hiszen a Dunában nincs akkora víznyomás, hogy ezeket a kutakat működtesse.

(17.10)

Illetve azt is láthattuk a napokban, hogy Gyulánál a Fehér-Körös visszafelé folyik, ezért természetes vízutánpótlással kell élni, hogy ez a szégyenteljes állapot megszűnjön. Itt szeretném összekötni az aszályt a jégkármérséklő, azaz JÉGER rendszernek a működésével, hiszen nagyon vitatott és nagyon sok kérdést vet fel ez a rendszer. Annál is inkább, mivel számtalan gazdálkodó keresett meg az ország több területéről, és ők beszámoltak arról, hogy tulajdonképpen évek óta nagyon pontosan vezetik, hogy a meteorológiai szolgálat milyen előrejelzéssel él, és ehhez képest mennyi csapadék hullik alá egyes részein az országnak. Valamiért ez nincsen arányban, de én pár számot is hoztam ide konkrétumnak, hiszen ezek a rendszerek április 15-től szeptember 30-ig szoktak működni, és ez azt jelenti, hogy mondjuk, 2024-ben 169 napot működött a JÉGER, a 169 napból közel minden második nap jégeső volt várható, hiszen 93 napon történt védekezés ezzel a rendszerrel, de ugyanakkor a meteorológiai szolgálat, mondjuk, a Békéscsaba és térsége körzetre csupán 23 napra jelezte előre a csapadékot, és nagyjából ennyi napon is hullott alá ez a csapadék.

Tehát úgy érezzük, hogy egy kicsit túl van biztosítva a jégkár megelőzése, annál is inkább, mivel azt is láthatjuk, hogy mondjuk, a jégkármentesítő rendszer működése előtt, az előtte lévő három évben átlagosan évi 57 ezer hektáron történt jégkárbejelentés, míg mondjuk, 2022-ben közel 1,5 millió hektáron történt ugyanígy aszálykár-bejelentés. Tehát el kell gondolkodni, hogy akkor az aszály vagy a jég az, ami nagyobb károkat tud okozni a magyar agráriumnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Azt szeretném kérdezni a kormánytól, hogy mit lép annak érdekében, hogy ez a kettős helyzet vagy ez a nagyon jogos kérdés végre tisztázásra kerüljön. Köszönöm szépen a szót.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dócs Dávid — 2026-07-20, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/18-158.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-18-158,
  title = {Dócs Dávid — 2026-07-20, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/18-158.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}