{"cycle": 43, "id": "18-158", "date": "2026-07-20", "ulnap": 18, "seq": 158, "speaker": "Dócs Dávid (Mi Hazánk)", "p_azon": "d040", "faction": "Mi Hazánk", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása A/393 Stop esőelhárítás! Miért nem lép a kormány?", "iromany": "A/393", "duration_s": 138, "position": "jegyző", "chars": 2302, "paragraphs": ["DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Igen kényes és érdekes kérdés, amit ide, a Ház falai közé hoztam, hiszen látjuk, hogy az aszály egyre nagyobb méreteket ölt. Látjuk, hogy gyakorlatilag a Dunában lévő csápos kutak, amelyek az ország nagy részének a vízellátását hivatottak ellátni, már nem feltétlenül megfelelően tudnak működni, hiszen a Dunában nincs akkora víznyomás, hogy ezeket a kutakat működtesse.", "(17.10)", "Illetve azt is láthattuk a napokban, hogy Gyulánál a Fehér-Körös visszafelé folyik, ezért természetes vízutánpótlással kell élni, hogy ez a szégyenteljes állapot megszűnjön. Itt szeretném összekötni az aszályt a jégkármérséklő, azaz JÉGER rendszernek a működésével, hiszen nagyon vitatott és nagyon sok kérdést vet fel ez a rendszer. Annál is inkább, mivel számtalan gazdálkodó keresett meg az ország több területéről, és ők beszámoltak arról, hogy tulajdonképpen évek óta nagyon pontosan vezetik, hogy a meteorológiai szolgálat milyen előrejelzéssel él, és ehhez képest mennyi csapadék hullik alá egyes részein az országnak. Valamiért ez nincsen arányban, de én pár számot is hoztam ide konkrétumnak, hiszen ezek a rendszerek április 15-től szeptember 30-ig szoktak működni, és ez azt jelenti, hogy mondjuk, 2024-ben 169 napot működött a JÉGER, a 169 napból közel minden második nap jégeső volt várható, hiszen 93 napon történt védekezés ezzel a rendszerrel, de ugyanakkor a meteorológiai szolgálat, mondjuk, a Békéscsaba és térsége körzetre csupán 23 napra jelezte előre a csapadékot, és nagyjából ennyi napon is hullott alá ez a csapadék.", "Tehát úgy érezzük, hogy egy kicsit túl van biztosítva a jégkár megelőzése, annál is inkább, mivel azt is láthatjuk, hogy mondjuk, a jégkármentesítő rendszer működése előtt, az előtte lévő három évben átlagosan évi 57 ezer hektáron történt jégkárbejelentés, míg mondjuk, 2022-ben közel 1,5 millió hektáron történt ugyanígy aszálykár-bejelentés. Tehát el kell gondolkodni, hogy akkor az aszály vagy a jég az, ami nagyobb károkat tud okozni a magyar agráriumnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)", "Azt szeretném kérdezni a kormánytól, hogy mit lép annak érdekében, hogy ez a kettős helyzet vagy ez a nagyon jogos kérdés végre tisztázásra kerüljön. Köszönöm szépen a szót."]}