Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A korrupció elleni küzdelem egy olyan küzdelem, amely folyamatos, minden országban mindig folyamatosan fogadnak el különböző jogszabályokat, küzdenek a korrupció újabb formái ellen vagy bizonyos területeken elharapódzó korrupciós tendenciák ellen. Tehát ez ellen mindig minden parlamentnek minden országban, minden időben fel kell lépni. Az előző években is folyamatosan fogadtunk el jogszabályokat a korrupció elleni fellépés érdekében.

A mostani kormány is dönthetett volna úgy, hogy a korrupció elleni küzdelemben a szokott módon megerősíti anyagilag vagy más eszközökkel azokat a szerveket, amelyek minden európai országban a korrupciós bűncselekményeket felderítik, és felelősségre vonják a felelősöket. Tehát megerősíti a rendőrséget, anyagi eszközökkel elsősorban vagy személyi állomány bővítésével; megerősíti az ügyészséget, szintén anyagi eszközökkel, személyi állománnyal; megerősíti a bíróságokat, hogy gyorsabban folyjanak le ezek az eljárások, ne az legyen, hogy egy-egy eljárás akár hat évig vagy tíz évig is elhúzódik, és már senki nem emlékszik arra, hogy pontosan mi történt, amikor első- vagy másodfokú ítélet születik. Dönthetett volna úgy a kormányzat, ha valóban a korrupció széles körű felszámolása a célja és minden téren való fellépés a korrupcióval szemben, hogy azoknak, akik ma is meg öt éve is, meg húsz éve is a korrupció elleni küzdelemmel foglalkoztak, ad többletlehetőséget, elsősorban többletforrásokat. Ez egy jogállamokban bevett módja a korrupció elleni küzdelemnek.

Valamiért a TISZA Párt nem ezt választotta. Nem azt döntötte, hogy akik tényleg évek, évtizedek óta nap mint nap ezzel foglalkoznak, nagy szakértelemre tettek szert, van rutinjuk, ismerik ezeket az eljárásokat, azoknak ad többlet anyagi erőforrásokat vagy jogi lehetőségeket, hanem egy teljesen más utat választott. Úgy is mondhatjuk, a román utat választotta ebben a kérdésben inkább, nem a nyugat-európai utat. Azt mondta, hogy létrehoz egy szervet, amelyik kedve szerint válogathat bármilyen ügyből, mindenféle szakaszában magához vonhatja ezt az ügyet, és önmaga akár a nyomozás résznél vagy a vádemelés résznél elveheti a minden országban létező jogállami szervektől az adott ügyben való eljárás jogát. Ezt nem is kell indokolnia, és ha egyszer elvette, akkor nem is adja utána vissza ezeknek a szerveknek. Nem egy általános korrupció elleni küzdelmet hirdetett tehát a TISZA Párt, amit minden kormány hirdet Európa minden országában, hanem egy kis mazsolázgató hivatalt.

Miért feltűnő ez? Azért feltűnő, mert ezért vélik azt sokan, hogy itt valójában politikai szándék van: mit mazsoláznak ki, mivel foglalkoznak, mivel nem foglalkoznak. Nem általában az ügyeket akarják gyorsítani, nem a felderítést akarják erősíteni, nem azt akarják, hogy általában a korrupció foka kisebb legyen, hanem bizonyos ügyeket ki akarnak szedni, és azokat akarják jobban, akár a nyilvánosságban vagy máshol is megmutatni.

Ebben az ÁVH-ban ‑ ugye, állami vagyoni hivatalban ‑ egy rendkívüli hatalomkoncentráció van, erről ma már itt sokan szóltak, és szerintem még szólni is fognak részleteiben, hiszen tényleg a nyomozás előkészítésétől, adatgyűjtéstől kezdve a nyomozáson át, gyanúsítás, vádemelés, fellebbvitel, másodfok, minden szinten beavatkozhat ez a szerv. Mindenre, amit ez az új ÁVH vinni fog, megvan most a jogállami intézmény, amelyik ezt csinálja, csak ők mindenhonnan átvesznek jogosítványokat, átvesznek embereket, átvesznek ügyeket, és ezekben az ügyekben fognak eljárni.

Mi lehet ennek a célja? Az a cél, hogy lépjünk fel a korrupcióval szemben, az egy üdvös cél, de akkor a jogállami alapmegoldást kellett volna választani, ami a jogállami szervek megerősítését és a többletforrások biztosítását jelenti. Itt nem ez történik. Ezért gondolunk emögött három célt. Az egyik a politikai leszámolás, hiszen itt egy olyan fegyvert kap a TISZA-s kétharmad által megválasztandó vezetés vagy ez a szervezet, amely teljes mértékben alkalmas arra… ‑ és nem légből kapottan mondom ezt, hanem látjuk, RMDSZ-es politikustársaink szerintem, akik velük találkoztak, beszéltek az elmúlt öt-hat-hét évben, beszámolhattak róla, hogy mik történnek ott, hogyan használhatnak egy ilyen DNA-típusú szervezetrendszert politikai akciókra, vagy tudnak akár pártszerkezetet is módosítani, évekkel később egy-egy párt vezetőjét megtámadni, és ezáltal a politikai eredményekbe is beavatkozni. Sajnos ennek nagyon szomorú részeit láttuk Romániában. Egy román mintának az átmásolása és még egy kicsit megerősítése az, ami a magyar modell. Sajnáljuk, hogy nem egy holland modellt vesz át a TISZA-kormány, hanem egy román modellt. Mi jobban örülnénk egy holland korrupcióellenes programnak, mint egy román, korrupcióval kapcsolatos intézményrendszernek.

A másik a gazdasági viszonyok átrendezése. Ez is nagyon veszélyes, hiszen itt ez elhangzott ma már, és bizonyára mások is el fogják mondani, ennek a hivatalnak hihetetlen széles körű jogosítványai vannak. És nemcsak az a fontos a működésében, hogy majd iksz év múlva milyen döntés születik, egy elmarasztaló döntés vagy egy felmentő döntés, megsemmisítenek egy megállapodást feltűnő értékaránytalanság alapján, vagy azt mondják, hogy ez egy helyes szerződés volt és nem kell megsemmisíteni, nem erről van szó, hanem közben is, akár hosszú hónapokra ez a hivatal szinte átveheti a cég irányítását, sőt nem szinte, hanem átveheti: ellenjegyzés, legfőbb döntéshozó testület helyetti döntéshozatal, és előtte pedig minden iratba való betekintés.

Miket alkalmazhat egy magyar céggel szemben? Fedett nyomozót, rejtett megfigyelést; megismerheti az üzleti titkot, megismerheti a banktitkot, megismerheti a fizetési titkot, megismerheti az értékpapírtitkot, megismerheti a biztosítási titkot, megismerheti az adótitkot, megismerheti a vámtitkot, megismerheti a hivatásbeli titkot, védett adathoz hozzáférhet, minősített adathoz hozzáférhet; leplezett eszközt alkalmazhat, rejtett megfigyelést alkalmazhat, ahogy mondtam, színlelt megállapodásokat is köthet, fedett nyomozót is alkalmazhat. Minden lehetősége megvan egy cég ügyeibe való bekapcsolódásra, és ha átveszi a felügyeletét ennek a cégnek, akkor akár hónapokra meg is béníthatja a cég működését.

Ha van egy olyan időszak, amely egy bizonyos üzletágban kiemelt időszak, és van magyar szereplő és van külföldi szereplő, és a magyar szereplő működését azzal bénítja meg ez az ÁVH, hogy egész egyszerűen nem tud a cég döntést hozni, minden üzleti titkát megismeri az ÁVH, és minden üzleti döntését blokkolni tudja, mondjuk akkor, amikor egy közbeszerzés kiírásra kerül, van egy magyar cég és egy külföldi cég, a magyar céget leblokkolja az ÁVH, akkor a külföldi cég fog nyerni, és ezáltal mondjuk, olyan referenciát szerez, amellyel később teljes mértékben ki tudja szorítani a magyar céget a piacról. Ezt láttuk más országokban. Az ilyesfajta típusú, teljesen koncentrált hatalmú szervezetek nagyon sokszor a multiérdeket tudják szolgálni, át tudják rendezni a piacot, azokat a magyar cégeket tudják kiszorítani, amelyek a korábbiakban Magyarországon tevékenykedtek és itt tudtak valamekkorára nőni. Tehát ez egy nagyon veszélyes eszköz, és ez a magyar kis- és középvállalkozásokat vagy a magyar bajnokokat, tehát a nagyra nőtt magyar multikat tudja leginkább veszélyeztetni, ha leblokkolják a működését, vagy csak az üzleti adataikat teljes mértékben megismerik.

Az első tehát a politikai leszámolás, ami veszély. A második a magyar cégek visszaszorítása és egyes ágazatoknak, piacoknak az átrendezése román mintára. A harmadik pedig, hogy itt tud a TISZA-kormányzat olyan ügyeket nyilvánosság elé vinni, amelyek elfedik azt, hogy a kormányzásuk adott esetben nem sikeres. Most még nem tudjuk, hogy sikeres vagy nem sikeres. Drukkolunk önöknek, hogy sikeres legyen, de azért látunk olyan dolgokat, amelyek, hogy úgy mondjam, nem ebbe az irányba mutatnak: önök, mondjuk, kivezették a kamatstopot, önök, mondjuk, megszüntették a védett benzinárat, megszüntették a banki díjstopot, megszüntették a fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, mégsem állították le a kilakoltatásokat, megszüntették a vidéki otthonfelújítási támogatást. Tehát vannak negatív döntések már az elmúlt két hónapban is, és nem tartom kizártnak, hogy lesznek később is.

(13.40)

És aztán nem jönnek azok a sikerek, amiket ígértek: azok a 25 százalékos béremelések, amiket azonnalra ígértek, láthatólag nem valósultak meg; azok az intézkedések, a családi pótlék megduplázása és még sok minden más, amiket ígértek, lehet, hogy nem valósulnak meg azonnal. És akkor a kormányzás helyett jöhet ez a fajta hergelés és hangulatkeltés. Erre hadd mondjak önöknek egy arányszámot, hogy például az elmúlt órákban a miniszterelnök úr a felszólalásaiban, ami 52 percnyi volt, 46 percet foglalkozott velünk, és 6 percet a kormányzással. Tehát 46 perc volt az ellenzékre jutó idő, és miniszterelnökként 6 perc a saját miniszterelnöki tevékenységére, a kormányzásra fordított idő. Ezért gondoljuk azt, hogy nem akarja ezt másképp csinálni a következőkben sem, és itt egy ÁVH-t-hoz létre annak érdekében, hogy ebben a 46:6 arányban 46 időegységig csak a Fidesz-KDNP-ről legyen szó, és csak 6 időegységig kelljen a saját kormányzásáról beszélni. Ehhez alapanyagot tud szolgáltatni neki ez az új ÁVH.

Szóval, nem a jogállami módon minden országban jelen lévő különböző nyomozó és egyéb hatóságokat erősíti meg a TISZA-kormány, hanem egy teljesen új kimazsolázó hatóságot, egy új ÁVH-t hoz létre. Ez egyébként ráadásul gyengíti is a többi szervet, hiszen hatásköri zavar lesz, hogy most mi a NAV feladata, mi a rendőrség feladata, mi az ügyészség feladata, és mi ennek az új ÁVH-nak a feladata. Az első időkben ezt senki nem fogja tudni, és végig bizonytalanság van benne, hiszen indokolás nélkül bármilyen ügyet magához vonhat.

A másik a személyi kérdés: azért nincs korlátlan mennyiségű adónyomozó, nincs korlátlan mennyiségű rendőrségi nyomozó, nincs korlátlan mennyiségű ügyész, és ez a szervezet el fogja vonni onnan ezeket az embereket. Ez megbénítja a többi szervezet működését, le fog lassulni az ügyészség eljárása, le fog lassulni a rendőrség ilyen területen való eljárása. Ezáltal a bírósági ügyek is lassabban fognak zajlani, hiszen benne van, hogy hogyan tudják átvezényelni az embereket a most meglévő nyomozó és más szervektől ebbe az új szervezetbe, és ott is bénultságot fog okozni. Összességében tehát nem segíti a korrupció elleni küzdelmet, ha van egy hosszú átmenet, és abban teljes a zavar, az embereket egyik helyről a másikra helyezgetik át ahelyett, hogy bővítenék az anyagi vagy más lehetőségeket.

Iszonyatos veszély a jogorvoslat-nélküliség, a kontrollnélküliség. Valóban, kezdetben még nem közigazgatási eljárásban járnak el, magyarul: nincsenek garanciái az illető ügyfélnek vagy eljárás alá vont személynek, akik a közigazgatási eljárásban meglennének, de lehet, hogy kap egy 50 milliós vagy cég esetében akár 5 milliárd forintos bírságot, tehát van tétje a dolognak, hogy hogyan és miként tevékenykedik, de nincsenek eljárási garanciái. Bármilyen kifogást emeljen bármilyen döntéssel szemben, a közigazgatási eljárás garanciáin kívül veszi minden más hatósági eljárás garanciáit; mellette gigantikusan magas bírságot szab ki, de nincs jogorvoslati eszköz.

És az egészben ott van a bűnösség vélelme. Tehát aki közfeladatot lát el, és ezért közfeladati finanszírozásban részesül ‑ ez lehet egy óvoda, ez lehet egy alapítványi iskola, ha van közfeladat-ellátási megállapodás, ez lehet egy szociális intézmény, ahol időseket vagy fogyatékkal élőket látnak el, ez lehet bármilyen közfeladatot ellátó szervezet ‑, ha közfinanszírozásban kapja, mondjuk, egy szeretetszolgálat vagy egy egyházi szervezet azt, amiből segít tanulni a gyerekeknek, szociálisan rászorulókat segít, vagy betegeket segít ‑ és az honnan máshonnan lenne, mint állami forrásból ‑, akkor itt a bűnösség vélelme megfogalmazódik ezekkel a szervezetekkel szemben, akik rászorulókat állami normatíva alapján, állami támogatásból gondoznak. Hiszen ők ab ovo benne vannak a törvényben, ellenük el kell indítani ezt a megfigyelési szakaszt, az eljárások nulladik szakaszát.

Bűnösség vélelme van mindenkivel szemben, aki rászorulókat közpénzből fogadott, rendszeres támogatásból lát el ‑ őket is bűnösnek tartják. Az ÁVH legszélesebb körű ügyfelei ezek a karitatív, oktatási vagy szociális szervezetek lesznek, akik elérték, hogy az állam értékeli a működésüket és közpénzből nyújtja a támogatást. Minden adatukat be fogják gyűjteni; minden hatóságnak, egyházi, civil, karitatív szervezeteknek meg kell adni ezeket az ÁVH felé. (Dr. Barna-Szabó Tímea: Nagyon helyes! Nagyon jól csinálják! Gyűjtsék is!)

A bűnösség vélelme van azoknál, akik ezen törvény alapján önzetlenül dolgoznak másokért; mindenkit ellenőrizni fognak. Ha valaki támogatást kapott, az gyanús. Ez a gyanú: nem kell benne semmiféle bűnösség, nem kell benne semmiféle szabálysértés, az a bűnös, aki állami támogatást kapott az elmúlt öt évben. Ez egy kollektív bűnösség, mint az osztályellenes logika az ÁVH-nál. Aki az elmúlt öt évben állami támogatásból finanszírozta a közszolgálati működését, vagy valamilyen állami pályázaton nyert, vagy állami hitelgaranciát kapott ‑ nem állami pénzt, állami hitelgaranciát kapott, az egyik évben a pénzforgalmának legalább a 75 százalékát elérve ‑, ebben az esetben ő már potenciálisan bűnös, és ez az automatikus ügy- vagy adatgyűjtő eljárás elindul ellene, akár mindenféle titkos eszközzel is, amiket mondtam.

Beszéltünk erről: minden iratot megismerhet, üzleti titkot is. Ez nagyon-nagyon erős beavatkozás az üzleti életbe az állam részéről, és parttalan az eljárása, mert szinte bármit megtehet. Nincsenek határok, amit ne tehetne meg, és a működőképességét is megingathatja bármilyen szervezetnek, amit eljárás alá von. Ahogy mondom, nem a döntés lesz majd a lényeg, amit a bíróság meghoz 3 év, 5 év, 10 év múlva, hogy hibázott vagy nem hibázott, de addig el tudják lehetetleníteni, miután eljárás alá vonták, és szinte mindenki eljárás alá vonható. Képviselőtársaim majd hosszan fel fogják sorolni, mennyi mindenkire terjed ki ennek a szervnek a lehetősége.

Nincs bírói kontroll, nincs átlátható eljárás. Vállalkozások, civilek, sportkörök, egyházak, alapítványok, magánszemélyek, mindenki az ÁVH látókörébe kerülhet. Ez egy utólagos és parttalan fenyegetés minden szereplő számára, aki valamilyen közpénzt kapott, vagy aki annak az alvállalkozója vagy együttműködő partnere volt, aki közpénzt kapott. Lehet, hogy ő nem is kapott semmilyen közpénzutalást, de akivel ő együttműködött, akinek az alvállalkozója volt, az kapott. Ez el fogja riasztani a tisztességes vállalkozások egy részét a közfeladatok ellátásától, mert olyan mértékben bele lehet nézni a veséjükbe, hogy lehet, hogy ez nem éri meg nekik, és megint az ügyeskedőknek fog kedvezni, akik különböző fedő- meg közvetítő cégeken keresztül fognak ilyen helyzetekben elindulni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Úgyhogy nagy felelősség van a TISZA-kormányon, és nagyon nagy a felelőssége azoknak is, aki ezt a szervezetet majd a TISZA Párt bizalmából vezetni fogják, hogy milyen országot hoznak létre. Az ÁVH sajnos ennek valós előképe a történelemből. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)