Dr. Svéd Tamás
2026-07-14 · 17. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 12:24 · Egészségügyi Minisztérium államtitkáraSzöveg12 569 karakter · 25 bekezdés · JSON
DR. SVÉD TAMÁS egészségügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót, és köszönöm szépen mindazoknak, akik ezen a késői órán még kitartanak, de még egy fontos ügyben szeretném egy időre a figyelmüket kérni.
Elsőre úgy tűnhet önöknek, hogy egy egyszerű adatkezelési módosításról kell dönteniük, a törvényjavaslat hátterében azonban egy tragédia áll, melyet megelőzhettünk volna, s mely miatt szégyenkeznünk kell. Magyarország a XXI. század elején szifiliszjárvánnyal néz szembe, melyben magzatok és újszülöttek halnak meg, évente emelkedő számban; egy olyan fertőzésben, melyet az orvostudomány régóta ismer, és amely időben felismerve egyszerű antibiotikumkezeléssel gyógyítható. A vizsgálat rendelkezésre áll, a kezelés rendelkezésre áll, mégis előfordul, hogy az orvos vagy védőnő, aki segíthetne, nem szerez időben tudomást a betegségről.
Nem engedhetjük meg, hogy manapság egy gyermek azért veszítse el az életét, mert a szükséges adatok nem jutnak el ahhoz, akinek cselekednie kell. Ez a törvényjavaslat ezért nem pusztán adatkezelési kérdés, azt szolgálja, hogy egy rendelkezésre álló leletből időben diagnózis, kezelés és valódi segítség legyen.
A járvány súlyosságát az adatok mutatják. A 2010-es években a bejelentett fertőzések száma 700-800 körül stagnált, 2022-től viszont meredeken emelkedett, 2020-tól ’24-ig több mint a kétszeresére nőtt. 2025-ben Magyarországon összesen 2467 szifiliszes megbetegedést jelentettek, 2026. július elejéig, az eddig bejelentett szifiliszmegbetegedések száma pedig 1367. A tavalyi év hasonló időszakának előzetes adata 782, tehát az idei adatok a tavalyihoz képest most 75 százalékos emelkedést mutatnak. 2025-ben a legtöbb bejelentett megbetegedést Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Bács-Kiskun megyében regisztrálták. E négy megye együttesen az összes vidéki szifiliszes megbetegedés több mint 53 százalékát adta.
Különösen aggasztó a magas incidenciaeljárások kialakulása és a gyermekkori szifilisz gyakoriságának növekedése. 2024-ben a 2-19 év közötti korosztályban 154 jelentett eset volt. A gyermekkori szifilisz nemcsak egészségügyi, hanem gyermekvédelmi és igazságügyi kérdés is.
A járvány okozta legnagyobb tragédia a veleszületett szifiliszes esetek és halálesetek számának drámai növekedése. 2021 óta az addigi évi 0-5 esetszám meredek emelkedésnek indult. 2023-ban 13; 2024-ben 42; 2025-ben már 91 veleszületett szifiliszes esetet jelentettek. A veleszületett fertőzéses esetek közül 19 esetben méhen belüli magzati halálozás, 7 esetben újszülött-halálozás következett be 2025-ben. 2026. július 6-áig pedig összesen már 81 veleszületett megbetegedést igazoltak, amelyek közül 18 eset méhen belüli halálozással, további 4 eset újszülött-halálozással végződött.
(20.30)
A szifilisz megfelelő időben felismerve penicillinkezeléssel eredményesen gyógyítható. Ennek ellenére ma az orvosok olyan szindrómákkal szembesülnek, amelyeket már történelminek tekintettünk, sokan eddig csak irodalmi élményeikből ismertek. Fiatal felnőttek kerülnek kórházba a szifilisz idegrendszeri szövődményeivel.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az elmúlt évtizedben Európában több mint kétszeresére nőtt a bejelentett szifiliszes esetek száma. A növekedés különösen jelentős a nők körében, ami a veleszületett szifilisz előfordulásának emelkedésében is tükröződik. Ez az európai kedvezőtlen tendencia azonban önmagában nem indokolná az európai viszonylatban kirívóan kedvezőtlen magyarországi helyzetet. A szomszédos Romániában 10, Szlovákiában 4 veleszületett szifiliszes esetet jelentettek 2024-ben, szemben a magyar 42 esettel.
Milyen okok állnak a háttérben? Ahogy a legtöbb betegség esetében, az okok itt is összetettek. Közéjük tartoznak: a mélyszegénység, a marginalizáció, a társadalmi kirekesztettség, a hátrányos helyzetű térségekben és a magas kockázatú közösségekben a célcsoportok problémájához igazított egészségfejlesztés, egészségkommunikáció és a célzott szűrőprogramok elmaradása, a szexmunkások számára előírt kötelező egészségügyi vizsgálatok magas ára, az iskolákban a szexuális edukáció elmaradása és általában az egészségügyi kommunikáció hiánya, a hiányos szexuális egészségügyi ismeretek és így az alacsony óvszerhasználat, a szexuális úton terjedő fertőzések kockázatának alulbecsülése. Hozzájárult a járvány kialakulásához az egészségügyi ellátórendszer elhanyagolása is és így az utóbbi években nagymértékben fokozódó diszfunkcionalitása is, a hiányos, töredezett betegutak, a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózat szétesése, az országos intézet megszűnésével a megfelelő szakmai irányítás, illetve a szakemberek hiánya, a gyenge utánkövetés, a kezelések elmaradása, és végül, de nem utolsósorban a járványügyi rendszer elégtelenségei, a kontaktuskutatás és a partnerek kezelésének elmaradása. Így történhetett meg az, hogy Magyarországon 2025-ben 26 magzat és újszülött halt meg veleszületett szifilisz következtében, idén július elejéig 22. Ez elfogadhatatlan!
Kötelességünk őszintén kimondani, hogy az állam magára hagyta ezeket az újszülötteket, és nem csak őket, mert alig tett valamit a járvány megfékezése érdekében. Mindössze annyi történt, hogy 2025 novemberében országos szakmai program indult, amelynek részeként valamennyi szülészeti osztályon rendelkezésre állnak a szifilisz gyorstesztek, így szükség esetén a szülés előtt lehetőség nyílik a fertőzés azonnali felismerésére és a megfelelő újszülöttellátás megkezdésére.
Ez az intézkedés azonban messze nem elegendő a járvány megfékezéséhez, a komplex probléma komplex megoldásokat is igényel, de meg fogjuk fékezni a járványt, összefogva a szakmával, civil szervezetekkel, az érintett közösségekkel, ágazatközi együttműködéssel. Mindazon okok kezelendők, amelyeket korábban felsoroltam. Intenzív egészségkommunikációra, hatékony iskolai egészségfejlesztésre van szükség, és nem kampányok formájában, hanem az iskola életébe, a képzésbe szervesen beépülve. Területi alapú és közösségi szűrőprogramokat kell indítani az érintett közösségek bevonásával. A szociális ágazatnak, az egészségügynek és a civil szervezeteknek együttműködésben kell biztosítaniuk, hogy a felzárkózási és egyéb szociális programoknak megfelelő egészségnevelési, egészségkommunikációs tartalmuk is legyen. Újra kell szervezni a betegutakat. A szűrést, a kezelést, a partnerértesítést együtt biztosítani tudó ellátóhelyeket kell kialakítani, megfelelő monitoringrendszert kell kiépíteni, hogy ne vesszenek el a betegek az ellátórendszerben. Biztosítani kell a megfelelő szakorvosi és gondozói, ápolói utánpótlást, a szakmai továbbképzéseket.
A szifiliszjárvány megmutatta azt is, hogy nem célszerű szélnek ereszteni a tűzoltókat, amikor nincs tűz, mert előbb-utóbb lesz. A Fidesz-kormányok alatt a korábban erős és kellő felhatalmazással bíró tisztiorvosi szolgálatot meggyengítették, átszervezték és átkeresztelték, regionális szerveit kormányirodákba olvasztották, laborhálózata szétesett, munkatársai elfogytak. Sokan azt reméltük, hogy tanulva a koronavírus-járványból, az előző kormány újra meg fogja erősíteni a népegészségügyi intézményrendszerét. Ez sajnos nem történt meg, így ezt a feladatot, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megerősítését és újjászervezését is nekünk kell megoldanunk.
De a legégetőbb feladatunk a járvány megfékezése kapcsán, hogy a veleszületett szifiliszt megelőzzük. Célunk a veleszületett szifilisz eliminációjának elérése Magyarországon.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénymódosítás az első lépés ennek érdekében. További intézkedésként módosítani fogjuk a várandós anyák szifiliszszűrésének rendjét oly módon, hogy minden várandós esetében végezzenek specifikus szifilisztesztet, ne csak az első trimeszterben, hanem a második trimeszterben is, illetve azon várandósok esetében, akik nem vettek részt várandósgondozáson vagy magas kockázatúnak számítanak, az országos tiszti főorvos módszertani levele alapján a szülőszobán végezzenek gyorstesztet.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény jelen módosítása most az első, kicsi, de jelentős lépés. Biztosítja, hogy a várandós szifilisztesztjének eredményét a várandóst kezelő bármely orvos és védőnő is megismerhesse, még akkor is, ha az a várandós korábban tett önrendelkezési nyilatkozatba foglalt korlátozásába esik, ily módon csökkentve annak a kockázatát, hogy egy fertőzött várandós elvesszen az ellátórendszer szeme elől, és ne részesüljön megfelelő kezelésben. A terápia elmaradása nemcsak a várandós egészségét veszélyezteti, hanem a magzatét is. Ezért az államnak meg kell védenie az újszülött egészségét, még akkor is, ha ennek érdekében korlátoznia kell a várandós anya digitális önrendelkezési jogát.
Lehet, hogy önök azt gondolják, hogy nem történhet meg, hogy egy várandós korlátozza a szifiliszteszt eredményéhez való hozzáférést, és nem fordul a betegségével orvoshoz. Sajnos a valóságban a kezelés még akkor is elmaradhat, ha nem korlátozzák a hozzáférést a teszt eredményéhez, pláne akkor, ha még ez is megtörténik.
A megismert történetek alapján sajnos sokszor a várandósgondozás keretében nem végzik el a kezelést, ehelyett a bőr- és nemibeteg-gondozóba utalják a fertőzött várandósokat, amelyek jelentős részben szintén nem kezelik őket, hanem továbbutalják nagyobb, jellemzően egyetemi centrumokba. Így viszont önmagában a kezelőhelyre való eljutás is gondot jelent sok betegnek.
Másrészt sajnos az egészségértés, egészségtudatosság szintje igen alacsony Magyarországon, különösen a veszélyeztetett társadalmi csoportokban. Ráadásul igen erős félelem él az emberekben a szexuális úton terjedő betegségek miatti stigmatizációtól. Mindez oda vezet, hogy a még diagnosztizált betegek egy része sem jut megfelelő kezeléshez.
A kezelőorvosok mellett a háziorvos, a védőnő van olyan helyzetben, hogy a teszteredmény ismeretében cselekedni tudjon a magzat egészsége érdekében. Ehhez viszont meg kell tudniuk ismerni a teszt eredményét.
A járvány megfékezése érdekében fontos lépés, hogy a diagnosztizált fertőzés esetén a megfelelő járványügyi intézkedések megtörténjenek. Ennek érdekében a törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy ezentúl a szifiliszfertőzést a személyazonosító adatokkal együtt kelljen jelenteni a járványügyi felügyeleti rendszerben. A fertőzés jellegéből fakadóan a járvány megfékezésének egyik fontos eszköze a partnerkutatás, a fertőzött partnerek diagnosztizálása és kezelése.
A módosítás egyúttal a gyermek és az őt örökbe fogadó szülők megfelelő tájékoztatásához fűződő érdekének érvényesülését szem előtt tartva rendezi az örökbe fogadott gyermekek egészségügyi dokumentációjának kezelésével kapcsolatos jogtechnikai kérdéseket is. E rendelkezés első pillantásra technikai jellegű módosításnak tűnhet, tényleges jelentősége azonban túlmutat ezen, hiszen hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy az örökbe fogadó szülők a gyermek egészségét érintő releváns információk ismeretében megfelelő felkészültséggel és felelősséggel láthassák el a szülői feladataikat.
A törvényjavaslat egyben jogtechnikai, jogszabályszerkesztési probléma feloldására tesz javaslatot, a gyermekvédelmi és az egészségügyi adatkezelési törvény ugyanis 2026. szeptember 1-jei hatállyal módosításra kerül a titkos örökbefogadással érintett gyermek egészségügyi adatainak kezelése vonatkozásában. Egy időközbeni módosítás következtében azonban kodifikációs diszkrepancia merült fel, ezért a gyermekvédelmi törvény vonatkozó szabályainak más törvényi szakaszokban történő elhelyezése javasolt. A 2026. szeptember 1-jén hatályba lépő szabályozást a javasolt módosítás tartalmilag nem érinti, az megegyezik a korábban kihirdetett törvény szövegével.
A szifiliszjárvány megfékezéséhez szükséges intézkedéseket ki kell dolgozni és a beavatkozásokat meg kell kezdeni. Van azonban, ami egy perc késlekedést sem enged meg: meg kell előznünk a veleszületett szifiliszes megbetegedéseket. Ha ez nem sikerül, mert a várandós nem vesz részt a gondozáson vagy a harmadik trimeszterben fertőződik, akkor fel kell ismernünk a szifiliszfertőzéssel született újszülötteket, és azonnal kezelnünk kell őket. A törvényjavaslat ehhez nyújtja az első eszközöket. Nem engedhetjük meg, hogy a XXI. században magzatok, újszülöttek haljanak meg szifiliszben.
Ezért kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását azoknak az újszülötteknek az érdekében, akik a mi segítségünkre szorulnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Svéd Tamás — 2026-07-14, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/17-197.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-17-197,
title = {Dr. Svéd Tamás — 2026-07-14, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/17-197.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
year = {2026}
}